Nem jön ki a matek - "kényelmetlen" tények a magyar gazdaságról
Az írásomban tárgyalt két kérdéskört - túl azon, hogy a magyar miniszterelnök által bejelentett számszerű gazdasági kritériumokhoz kötődnek - három körülmény is összekapcsolja. Az első: egyik esetben sem történt kísérlet a számszerű feltétel szakmai elemzésen alapuló indoklására, ezért nem is merülhetett fel a feltételek és a célok közötti visszacsatolás lehetősége. Így például az, hogy minél szigorúbb adósságráta-feltételt szabnak a válságadók kivezetéséhez, annál tovább tarthat az adósságráta leszorítása, illetve minél magasabb relatív fejlettségi szinthez kötik az euró bevezetését, annál több időt igényelhet a fejlettebb országokhoz viszonyított egyes szintek megközelítése. Hasonló kapcsolat lehet a kétféle kritérium között is: ha az 50%-os adósságcél elérését a válságadók fenntartásához kötik, akkor csökkenhet a 90%-os szinthez való közeledés esélye. A második: 2011-ben még az 50%-os adósságráta elérése volt az euró bevezetésnek hivatalosan (Matolcsy György által, ugyancsak szakmai érvek nélkül) bejelentett feltétele; a 90%-os relatív fejlettségi szint csak néhány hónapja bukkant fel. Végül, van egy közgazdasági szál is, amely a két témakört összeköti. Mindkét téma a konvergenciáról szól: arról, hogy melyek egyes gazdasági mutatók valamely célállapothoz való közeledésének feltételei és kilátásai.
Az írás első része az adósságrátát alakító tényezőket tekinti át; a második rész foglalkozik az eurózónához való felzárkózásunk alternatív forgatókönyveivel és a 90%-os relatív fejlettségi szint elérésének kilátásaival.
Orbán Viktor véleménye
Arra a kérdésre, hogy a válságadók meddig maradnak fenn, Orbán Viktor kétféle választ adott a Wall Street Journal-nak nemrégiben adott interjúban. Egyrészt, azt mondta, hogy mindaddig megmaradnak, amíg az állami adósságráta nem csökken 50% alá. Másrészt, arra a kérdésre, hogy ez mikorra várható, a következőképpen válaszolt (az MTI összefoglalójából ez a rész kimaradt): "Ha az eurózóna jobban tejesítene (could do better) ez tíz év múlva bekövetkezhet, ha rendkívül jól teljesítene (could do extremely well), hat vagy akár öt év múlva is".
Az újságíró helyében még megkérdezem volna: miért gondolja a miniszterelnök, hogy a hazai gazdasági növekedés és az adósságráta alakulása az eurózóna teljesítményén múlik, ellenben nem múlik a válságadók meglétén és azon, hogy ezeket az adókat - amelyek a tapasztalatok és a nem unortodox közgazdasági logika szerint visszafogják a beruházásokat és a gazdaság összteljesítményét - hosszú ideig fenn kívánja tartani? Később visszatérek az eurózóna és a hazai növekedés múltbeli kapcsolatára, most arra a kérdésre keresek választ, hogy a hazai gazdaság várható hosszú távú növekedését és az államháztartás lehetséges egyenlegét tekintetbe véve, hozzávetőlegesen milyen időtávon érhető el az 50%-os adósságráta. Ennek nyomán adódik a második kérdés: mennyire valószerű az az elképzelés, hogy az állami adósságráta egyáltalán eléri az 50%-ot? Végül megbecsüljük: a gazdasági növekedést, illetve az államháztartási egyenleg/GDP rátát tekintve milyen feltevésekkel kell élni ahhoz, hogy a Konvergencia Programban szereplő, ez év végi 78%-ról tíz, hat, esetleg öt év alatt 50% alá kerüljön az adósságráta. (Az EU-Bizottság tavaszi előrejelzése szerint 2013 végén 79,7% lesz az adósságráta, de a kormány prognózisát veszem alapul.)
A deficitráta, a gazdasági növekedés és az adósságráta kapcsolata
Kellően hosszú távon, változatlan nominális gazdasági növekedési ütemet és állami deficit/GDP arányt feltételezve, az adósság/GDP ráta egy stabil szint felé konvergál, amelyet a deficitráta és a nominális gazdasági növekedés ütemének hányadosa határoz meg. Ezért egy rögzített számszerű deficitszabály és adósságszabály csak akkor lehet konzisztens egymással, ha mögöttük realisztikus feltevések állnak a gazdaság nominális növekedésére nézve. Például a maastrichti 3%-os deficit- és 60%-os adósság-kritérium 5%-os hosszú távú nominális növekedés (így kb. 2,5%-os reálnövekedés és 2,5%-os infláció) esetén konzisztens egymással (0,03/0,05=0,6). Ha az infláció és a reálnövekedés ütemének csökkenése hosszabb távon például 4%-ra lassítaná a nominális növekedést, akkor a 3%-os deficitkritériummal egy 75%-os adósságkritérium, vagy a 60%-os adósságkritériummal egy 2,4%-os deficitkritérium lenne konzisztens. (Más kérdés, hogy az utóbbi tovább lassíthatná a nominális növekedést, és így tovább. A fentiekből az is következik, hogy permanens költségvetési egyensúly esetén az adósság hosszú távon nullához konvergál, többlet esetén pedig idővel elfogy (az állam nettó követelővé válik), hacsak a növekedés nem negatív, az utóbbi esetben viszont kérdés, hogy az adósságrátából mi szűnik meg előbb: a számláló vagy a nevező.)
A hazai adósságráta alakulása alternatív feltevések mellett
A továbbiakban hipotetikus forgatókönyvek alapján azt vizsgálom, hogy (1) milyen időtávon kerülhet 50% alá az államadósság/GDP arány, (2) kellően realisztikusak-e azok a hosszú távú forgatókönyvek, amelyek szerint 50% alá süllyedhet a ráta, (3) viszonylag realisztikus, illetve óvatosan optimista feltevések mellett milyen tartós szintek felé konvergálhat az adósságráta.
Mielőtt azonban válaszolni próbálnék ezekre a kérdésekre, bemutatok egy példát arra, hogy szerintem hogyan nem célszerű megközelíteni őket. A közelmúltbeli folyamatok, vagy a következő néhány évre elképzelt változások ütemének/mértékének szimpla kivetítése félrevezető lehet, ha hosszabb távú folyamatokról gondolkodunk. A példát Magyarország 2013. évi, 2016-ig tartó Konvergencia Programjából veszem, amelyben az áll, hogy az idei 78%-ról két év alatt (2015 végéig) 76%-ra, majd 2016-ban - vörös farokként - hirtelen 73,4%-ra csökken a GDP-arányos államadósság.
(Kis kitérő: A "vörös farok" - az előrejelzési időszak utolsó pontjára vonatkozó szélsőségesen optimista prognózis - egyébként azóta jellemezi a Konvergencia Programokat, amióta léteznek; 2004 előtt az úgynevezett előcsatlakozási programokat jellemezte ugyanez. A 2016-ra beírt 2,6 százalékpontos adósságráta-csökkenés egyébként igen merész, illetve titokzatos feltételezéseken alapul: a kormányzati elsődleges többlet/GDP 1,4%-ról 2,1%-ra nő, és a GDP 0,6%-ának megfelelő - nem specifikált - "egyéb tényezők" is csökkentik az adósságrátát. Ez utóbbiak közül ki kell hagyni az árfolyamváltozást, az előrejelzés ugyanis konstans árfolyam feltevésén alapul.)
Az alábbi ábra az adósságráta 2015-ig, illetve 2016-ig tartó hivatalos hazai előjelzésének (fekete vonallal jelzett) négyféle feltevésen alapuló meghosszabbítását mutatja. A 2012-15 közötti (vörös farok nélküli) átlagos csökkenést a kék vonalak, a 2015 és 2016 között előrejelzett változást pedig stílszerűen a vörös vonalak vezetik mechanikusan tovább. A sima vonalak az adósságráta feltételezett százalékos (relatív) csökkenését, a szaggatottak az abszolút (százalékpontnyi) mérséklődését hosszabbítják meg.

Valósággal letarolja a Krím-félszigetet az ukrán hírszerzés, az orosz légvédelem tehetetlen
Friss felvétel az akciókról.
Etikus működéssel is elérhető a megfizethető minőség – ezt bizonyítja a Lidl (x)
Szigorú minőségbiztosítási rendszer áll a kedvező árak mögött.
Újabb botrány robbant ki a kegyetlen konfliktus körül - Ellopja a humanitárius segélyeket a terrorszervezet?
A palesztinok szerint ők csak védik a szállítmányokat.
Puccs indult Ursula von der Leyen ellen, sorsdöntő szavazásra készülnek
Baloldali szövetségesei után a jobb is beleáll a Bizottság elnökébe.
Történelmi összeomlás a brit autóiparban, közel 80 éve nem láttunk ilyen gyenge számokat
A vámháború éreztette hatását.
Lítiummezőt foglaltak el az oroszok, ukrán drónok csaptak le Volgográdnál – Ukrajnai háborús híreink pénteken
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt a devizahitelekkel? 2006 környékén sok fiatal pár nagy reményekkel vágott bele
Végső soron a NATO is csak üzlet
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen, az amerikai gyártók már el is kezdték körbeudvarolni a...
The post Végs
Gazdasági furcsaságok mérnököknek
Mindig nagyon érdekes számomra, hogy mennyi mérnök lép motiváltan a pénzügyi területre. Rengeteg informatikus (meglepően tájékozottan) érkezik coachingokra, de még a pénzügyi influencerek k
A háborúk titokzatos jótékonysága a tőzsdékre
Háború = ralizó részvénypiac? A történelmi tapasztalatok szerint egy háború még jót is tesz annak az ország tőzsdéjének, amelyik a távolban és győztesen vívja, nem...
The post A háború
VIDEÓ! Befektetés a palládiumba: kockázat vagy rejtett érték?
A palládium piaca 2025-ben egy átalakuló keresleti és kínálati környezetbe került, amelynek hátterében elsősorban a technológiai váltások és iparági alkalmazkodások állnak. Az árfolyam-
GINOP Plusz 2021-2027: felpörgő innovációs pályázatok
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program Plusz (GINOP Plusz) a 2021-2027 közötti uniós költségvetési időszak legnagyobb operatív programja.
Felkészülés az innovációs célú pályázatokra - pályázati források várhatók
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív vállalkozások rendelkezésére. Megjelenhetnek azok az innovációs pály
Ki kell-e dobnunk a bölcsészettudományokat az MI korában?
Az MI-vállalatok egyre inkább támaszkodnak a humán tudományokra a technológiai kihívások kezelésében.

Mobilról igényelhető hitelkártyát kínál a Gránit Bank (x)
Új építésű lakások akár 12 millió forintos kedvezménnyel (x)
Új kihívások előtt a világgazdaság (x)

- Megjelent a kormány új ingyenhitele, élelmes magyarok tízezrei mozdultak rá azonnal
- Ezért sem jutsz be az állami kórházakba
- A világ tíz leggazdagabb országa között van, és semmit nem tudsz róla, mi ez?
- Kijött a kormány új készpénzes szabálya, mutatjuk a részleteket
- Megtörtént a nagy állampapír-mutatvány, erős üzenetet küldtek a lakossági befektetők
Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Számolj háromig és start!
Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.
Úgy szabadulnak a hitelektől a magyarok, mintha nem lenne holnap
Nagyon sok az előtörlesztés.
Vége a megszokásoknak, sürgősen változtatniuk kell az állattartóknak is
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
Mikor lesz 40 ezer az OTP?
Van még tartalék az OTP-sztoriban.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen