Elemzés

300-650 milliárdos veszteséget okozhat a bankoknak a végtörlesztés

Legalább hat különböző lakossági devizahiteles csoport azonosítható, amelyek nem végtörlesztenek majd a csökkentett árfolyamon. Ők devizahitelükben benne ragadva nem csak a forinthitelre váltókhoz, de a forint gyengülése esetén jelenlegi helyzetükhöz képest is rosszabbul járhatnak. A közel egymillió deviza alapú jelzáloghiteles többsége számára azonban ésszerű lehet a kedvezményes forintosítás igénylése, hisz várhatóan csökkenni fog ettől a törlesztőrészletük. Becsléseink szerint a deviza alapú jelzáloghitellel rendelkezők legalább fele mégsem él majd a lehetőséggel. Elsősorban azért, mert nem tud, másodsorban pedig azért, mert nem akar. A magyar pénzügyi stabilitás szempontjából ugyanakkor létfontosságú, hogy ne legyen tömeges a részvétel: 50% körüli arány mellett elviselhetetlenül nagy, 650 milliárd forint körüli, de még 25%-os részvétel mellett is a bankadó két és félszeresére rúgó, több mint 300 milliárd forintos veszteség érné a bankszektort. Mindkét forgatókönyv hitelpiaci és makrogazdasági következményei egészen drámaiak lennének.

Kedvezményes végtörlesztés: tovább zuhannak a lakásárak

A piac évek óta tartó bizonytalanságát növelné és a lakásárak további csökkenéséhez vezetne a kedvezményes árfolyamon történő végtörlesztés lehetősége. Az Orbán Viktor által bejelentett tervezet ugyanis várakozásaink szerint további kivárásra késztetné a vevői oldalt és növelné az eladásra kínált lakások már amúgy is hatalmasra duzzadt táborát.

Mi történik a gazdasággal a 180-as végtörlesztés esetén?

Egyelőre a részletek hiányában lehetetlen teljes körűen elemezni a Fidesz-frakció által felvetett "180-as végtörlesztéses" javaslat makrogazdasági hatásait (és kockázatait), de érdemes eltűnődni azon, hogy hozzájárulhat-e a gazdaság élénküléséhez, illetve a kockázat csökkentéséhez egy ilyen lépés.

Készülhet az MNB a kamatemelésre?

Az alacsony növekedés miatt több elemző arra számít, hogy a Magyar Nemzeti Bank csökkenteni fogja irányadó kamatát, de nem kizárt, hogy az idén éppen az ellenkezője fog bekövetkezni - mutat rá elemzésében Duronelly Péter, a Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója. Az alábbiakban változtatás nélkül az ő gondolatait közöljük.

Gyors kiigazítás jön az Ersténél (Interjú Jelasity Radovánnal)

Gyors kiigazítást ígér a magyarországi Erste Banknál Jelasity Radován, a bank közelmúltban kinevezett elnök-vezérigazgatója. Az egykor szerbiai jegybankelnökként dolgozó bankvezér szerint a frankhitelek forint alapúra váltása járható út, a kormány kedvezményes végtörlesztésről szóló javaslata azonban veszélyezteti a pénzügyi közvetítőrendszer stabilitását. Jelasity szerint a nehéz körülmények ellenére meg kell mutatnia a banknak, hogy képes nyereségesen is működni.

Menekülés jön a magyar tőkepiacokról?

A 180/250 Ft-os árfolyamon történő végtörlesztés bevezetése végleg betesz a hazai tőkepiacoknak, melyekre az igen negatívvá váló globális hangulat mellett az elmúlt másfél év kormányzati lépései is borzasztó negatívan hatottak (elég csak a magán-nyugdíjpénztárak államosítására gondolni). Véleményünk szerint a jelenleg ismert információk alapján a végtörlesztések tömegessé válhatnak és így akár egy hosszú lejtmenetet is generálhatnak a részvény-, a kötvény- és a forintpiacon is. Nem mellékesen pedig a bankrendszer tőkéjének megcsapolása a hitelezési aktivitás leállásán keresztül a gazdasági növekedést is jelentősen visszavetheti.

Befagyasztja a rezsit a kormány - Idén sem lesz gázáremelés?

Orbán Viktor a tegnap meghirdetett országvédelmi akcióterv második fejezeteként ismét beszélt a rezsikiadások maximalizálásáról. A kormányfő bejelentése szerint a már hatósági ármeghatározási körbe (miniszteri árszabályzás) bevont villany-, gáz- és távhőszolgáltatáson túl a kormány a jövőben a hulladékkezelés, víz- és csatornaszolgáltatás áremelkedését is szabályozási eszközökkel kívánja megakadályozni. A kormányfő tegnapi érveléséből arra lehet következtetni, hogy az előttünk álló időszakban (ismeretlen időtáv) a rezsikiadások nem fognak emelkedni, ami egyben azt is jelenti, hogy a vezetés a földgázszolgáltatásban és a hozzá szorosan kötődő távfűtésben is elejét kívánja venni annak az áremelkedésnek, ami a mögöttes piaci mozgások alapján egyébként indokolt lenne.

Fogolydilemmában a magyar bankok

A 180-as végtörlesztés lehetséges következményei a devizahiteles háztartásokat a forintra történő leváltás irányába nyomja, a bankok pedig egy klasszikus csapdahelyzettel, a fogolydilemmával néznek szembe. Az pedig rossz eredményre szokott vezetni.

Megtizedelheti a magyar bankszektort Orbán bejelentése

Hatásaiban kiszámíthatatlan, a forint és a magyar bankszektor szempontjából rendkívül kockázatos lépést jelentett be Orbán Viktor miniszterelnök. Lehetővé teszi a kormány a devizahitelek egyösszegű, csökkentett árfolyamon történő végtörlesztését, akár megtakarításból, akár a bankok közötti - várhatóan felfokozódó - versenyben kínált forinthitelekből történik ez. A tömeges végtörlesztések több százmilliárd forintos veszteséget okozhatnak a bankszektornak, a tömeges forinthitelre váltás pedig egy pusztító játékelméleti szituációból kiindulva jelentős koncentrációt indíthat el a magyar bankpiacon. E beláthatatlan következményekkel járó döntés mellett a kisebb hatású, általában szakmai konszenzuson alapuló bejelentések zárójelbe kerülnek.

Devizahitelek: óriási lavinát indíthat a ma napvilágot látott terv

Beláthatatlan következményei lehetnek a Fidesz frakcióvezetője által ma ismertetett, lakossági devizahiteleseket érintő javaslatnak. Lehet, hogy a frakció célja csupán az, hogy legalább a jómódúak tartozásával csökkenjen a tetemes hazai devizahitel-állomány, amennyiben azonban forinthitelből tennék lehetővé a csökkentett árfolyamú végtörlesztést minden devizahiteles számára (ahogy ez Lázár János mai nyilatkozatából kiderült), azzal akár a teljes magyar bankszektor tőkéjének fele is odaveszhetne. Nem konvencionális jellege miatt egy ilyen gazdaságpolitikai lépés inkább növelheti, mint csökkentheti a devizahitelesek összességének terheit.

Svájci segítséggel működhet a devizahiteleseket mentő csomag

A svájci jegybank döntése értelmében nem erősödhet a frank árfolyama az 1,2-es EUR/CHF szint alá. Az árfolyamküszöb bevetése a svájci jegybank, és az őt támogató svájci kormány sziklaszilárd elkötelezettségét tükrözi abban a harcban, amit a svájciak immár augusztus eleje óta folytatnak újabb és újabb eszközök bevetésével azért, hogy megvédjék gazdaságukat az akár hónapokon belül is reccesszióba süllyesztő túlértékeltséggel szemben. Mindez jó hír a magyarországi frankhitelesek számára: a gyengébb frank adott euró árfolyam mellett forintban is alacsonyabb frankárfolyamot, vagyis alacsonyabb törlesztőrészletet jelent. Így ráadásul az árfolyamrögzítés is könnyebb szívvel választható.

Alig van hitelképes vállalat Magyarországon

Három szegmens különböztethető meg a magyar vállalati hitelezésben, ezek közül jelenleg csak egy aktív - mondja Kozma András. A Commerzbank elnök-vezérigazgatója szerint sok hazai nagybanknál megtörtek a vállalati ügyfélkapcsolatok, ezek a bankok az ügyfelek szemében merevebbek, lassabbak, bizonytalanabbak és gyanakvóbbak lettek. A jó vállalatok egy része így a középbankoknál kötött ki, akik között a Commerzbank a bankadóval együtt is nyereséges évet vár idén.

Küzdelmes időszak elé néznek a gazdagok bankárai

A kedvezőtlen konjunkturális környezet miatt érezhetően visszaesett a privátbanki szektor növekedése, és ez a helyzet fenn is maradhat mindaddig, amíg a gazdasági kilátások nem javulnak érdemben - derül ki a Portfolio.hu Privátbanki Felméréséből. Az átlagostól elmaradó bővülés azonban nem jelenti azt, hogy egyes piaci szereplők ne tudnának átlag felett növekedni, és ez igaz az ügyfélszámra és a kezelt vagyonra is. A relatíve kisebb szereplők térnyerése mellett a másik fontos tendencia, hogy a banki hátterű privátbankok egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a szegmentációra, tehát az ügyfélbázisukat próbálják egyre jobban megosztani, és a privátbanki oldalon azokra fókuszálni, akik ezt a szolgáltatási színvonalat igénylik.

Nem látnak fantáziát a profik az OTP-ben

Emlékezetes hónapot tudhatnak maguk mögött a részvénypiacok, a BUX index augusztusban több mint 10%-ot veszített értékéből. Mindez szerepet játszhat abban, hogy a hazai alapkezelők rövid távon némileg derűlátóbbak lettek a magyar részvénypiaci kilátásokat illetően, a szélsőségesebb (5% feletti) pozitív irányú elmozdulást prognosztizálók aránya nőtt a korábbi felméréshez képest. A saját benchmarkhoz képesti pozícionáltság tekintetében továbbra is óvatosság mutatkozik, a megkérdezettek 50%-a semleges álláspontot képvisel. Jó hír azonban, hogy érezhetően csökkent a részvényeket alulsúlyozók aránya, bár ez egyelőre kevés volt ahhoz, hogy kimozdítsa a magyar piacot a nettó alulsúlyozott kategóriából. Az egyedi részvényeket nézve a legkedveltebb papír a MOL lett, az OTP azonban az augusztusi 21%-os esés ellenére sem tudta növelni vonzalmát, sőt, az MTelekom mellett a legkevésbé kedvelt blue chip lett.

Csodálatos évek állnak a magyar részvénypiac előtt

2017-re a hazai részvénypiac forgalma a 2011-re várt érték közel háromszorosára bővülhet, a részvények piaci kapitalizációja 44 millió euró fölé emelkedhet, a külföldi szekciótagok száma 28-ra nőhet, és új kibocsátók is megjelenhetnek a BÉT-en. Ezeket a feltételezéseket tartalmazza az a dokumentum, amelyet a Budapesti Értéktőzsde juttatott el a részvényeseihez a Xetra kereskedési rendszer bevezetéséről tartandó szeptember 6-i rendkívüli közgyűlés előtt. A bevezetőben említett növekedés abban az esetben köszönthet a magyar részvénypiacra, ha a kereskedési rendszer cseréjéről szóló dokumentum alap forgatókönyvét vesszük alapul, és megtörténik a Xetra kereskedési rendszer bevezetése.

A BÉT elképzelése szerint a kereskedési rendszer cseréje egyszerűbb hozzáférést tesz lehetővé a szekciótagok számára, ez pedig pozitív hatással jár a részvénypiaci forgalomra, új tagok és kibocsátók jelenhetnek meg a piacon.

A BÉT modelljében azonban a lehetséges kockázatokat is felsorolja, a fentebb említett növekedés ellen hathat többek között egy újabb piaci válság, az alternatív tőzsdék is forgalmat szívhatnak el a BÉT-ről, és a legrosszabb forgatókönyv szerint akár az egyik blue-chip vállalat is kivezetésre kerülhet a következő években.

Egy azonban az alap és a legrosszabb forgatókönyvben is közös: a BÉT véleménye szerint mindkét esetben előnyökkel jár a Xetra bevezetése. Kérdés, a BÉT kisrészvényeseit is sikerül-e meggyőzni a dokumentumban levezetett érveléssel.

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején

A svájci frank és a japán jen rendkívüli ereje, illetve az euró és a dollár problémái ismeretében egyre több befektetőben merül fel az a kérdés, hogy milyen más, eddig kevésbé fókuszban lévő devizák jöhetnek még szóba, hogy pénzük értékét meg tudják őrizni feszült piaci környezetben is. Kétrészes cikkünk első részében azokat a tényezőket vettük sorra, amelyek a menedék deviza státuszhoz szükségesek, illetve a bevezetőben jelzett négy fontosabb deviza melletti és elleni érveket sorakoztattuk fel. Az alábbiakban a további lehetséges célpontok tulajdonságait, vonzerejüket és gyenge pontjaikat mutatjuk be, végül összegezzük, hogy magyar szempontból mely devizák jöhetnek szóba biztonságos menedékként.

Nem a frank a bűnös - Sorra dőlnek be a lakossági hitelek

Csak augusztusban szállt el igazán a frank árfolyama, ennek ellenére már a második negyedévben gyorsult a lakossági hitelek késedelembe esése Magyarországon. A nem teljesítő lakossági hitelek aránya június végére 11,6%-ra nőtt az egy évvel korábbi 8,7%-ról. A magyarázó tényezők között egyelőre a munkanélküliségi ráta változását sikerült csak beazonosítanunk, a jövőben azonban a frank árfolyama miatt főhet igazán az adósok és a bankok feje.

Hova meneküljünk, ha már a frank sem az igazi?

A svájci frank és a japán jen rendkívüli ereje ellen egyre nagyobb erőket mozgósítanak a jegybankok, a gyengülés veszélye pedig egyre többeket elriaszthat attól, hogy ezekbe a klasszikusnak tartott menedék devizákba vigyék a pénzüket a piaci feszültségek idején. Mivel az amerikai dollár és az euró jövőbeli értékállóságát is sok kérdőjel övezi, egyre több befektetőben merül fel az a kérdés, hogy milyen más, eddig kevésbé fókuszban lévő devizák jöhetnek még szóba. Mostani összeállításunkban - amely a biztonságos menedékekről szóló cikksorozatunkhoz tartozik - ezt a témát járjuk körbe. Cikkünk első részében előbb azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyek a menedék deviza státuszhoz szükségesek, illetve a bevezetőben jelzett négy fontosabb deviza melletti és elleni érveket sorakoztatjuk fel. A cikk második része majd a további lehetséges célpontok tulajdonságait mutatja be.

Valami megváltozott az OTP-nél

Az OTP bank augusztus 19-i gyorsjelentése óta több elemző is módosította a bankra vonatkozó modelljét, a legfrissebb számok alapján a társaság a korábban vártnál gyengébben teljesíthet a következő években. A piaci szereplők jelentős része attól tart, hogy a korábban vártnál lassabb gazdasági növekedés rányomhatja bélyegét a hitelkihelyezések bővülésére, és az erős verseny alacsonyabb marzsokat eredményezhet, csökkentve a vállalat adózott eredményét. A svájci franknak is kitüntetett szerepe van az OTP operációjának megítélése szempontjából, hiszen a tartósan erős frank a hitelportfólió romlását okozhatja, emiatt pedig a bank magasabb céltartalékolásra kényszerülhet, ez is csökkenti a cégcsoport profitját. Az elemzők egy része több negatív tendencia mellett is igen optimista az OTP-re, a befektetők egy része attól tart, ha nem javulnak a makrogazdasági feltételek, egyre több leminősítés, célárcsökkentés érkezhet, ez pedig nyomás alatt tarthatja az árfolyamot.

Az alábbiakban összefoglaltuk az imént említett, a befektetőket az OTP kilátásaival kapcsolatban leginkább aggasztó tényezőket.

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megtörtént a nagy állampapír-mutatvány, erős üzenetet küldtek a lakossági befektetők
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.