Elemzés

Mellékhatásokról kérdezze... Fájni fog a kormány új csomagja

Amióta nyilvánvalóvá vált, hogy a Széll Kálmán-tervben, valamint a konvergencia programban vállalt egyensúlyjavító intézkedések nem lesznek elegendők, megindultak a találgatások arról, hogy milyen pótlólagos lépések végrehajtására kényszerülhet a kormány. Egyöntetű az a vélemény, hogy az eredeti célok teljesítése érdekében a költségvetés bevételi oldalához is hozzá kell nyúlni. Ezért tehát valakinek biztosan fájni fog a miniszterelnök által a napokban kilátásba helyezett szeptemberi csomag: a szegényebbek egy magasabb áfakulccsal veszíthetnek, a gazdagabbaknak a szolidaritási adó fájhat, a dohánylobbi a cigaretta jövedéki adójának emelésével járhat rosszul és a vállalatok sem lehetnek nyugodtak.

Meddig bírja Magyarország?

Magyarországon az állam a dolgozó réteg teljesítőképességéhez képest európai viszonylatban is kiemelkedő mértékben telepedik rá a gazdaságra - mutat rá a Budapesti Corvinus Egyetem kutatócsoportja. A kutatásból többek között kiderül, hogy mi köti össze Luxemburgot, Magyarországot és Norvégiát valamint hogy mi az, amiben az európai országok közül csak Görögország és Olaszország előzi meg hazánkat. A kutatásvezető Szebeni Dávid közgazdász ugyanakkor az államadósság érzékeltetésére is új mutatószámot vezetne be az ismert GDP arányos mutató mellé.

Ismét hódítanak a 100 éves kötvények

A 100 éves kötvények a 90-es években voltak igazán népszerűek, majd 10 évig alig került sor újabb kibocsátásra. A rendkívül alacsony kamatkörnyezet és az erős kötvénykereslet azonban ismét népszerűvé tette az extrém hosszú lejáratú, 100 éves kötvényeket. Augusztus elején Mexikó és a Dél-Karolinai Egyetem is kibocsátott olyan kötvényeket, amelyek 2111-ben járnak le, ráadásul viszonylag alacsonynak tekinthető - 5-6 százalékos - hozam mellett. A történelemben persze ennél extrémebb példákat is találni, van példa olyan kötvényre is, amely 2883-ban jár le.

Túlélnek-e a brókercégek? - Szeptember 6-án minden eldőlhet

A BÉT 2011. szeptember 6-ára rendkívüli közgyűlést hívott össze, az esemény legfontosabb napirendi pontja a jelenlegi kereskedési platform cseréje. Első ránézésre úgy tűnhet, a BÉT (és az osztrák többségi tulajdonos) valamint a tőzsdetagok között húzódó vita végére pont kerülhet, a befektetési szolgáltatók azonban valószínűleg nem adják olcsón a bőrüket. A tőzsdetagok egy része együttesen fellépve írásban fordult a BÉT igazgatóságához és azon keresztül a többségi tulajdonoshoz, és 6 pontban tiltakozik a Xetra kereskedési rendszer jövő évi bevezetése ellen. Bár a levelet nem minden befektetési szolgáltató írta alá, tartalmának nagy részével a tőzsdetagok többsége egyetért. Különösen az új kereskedési rendszer bevezetésének időzítését bírálják, a különadóval és csökkenő forgalommal sújtott szektor feleslegesnek tartja a beruházási költségekkel járó rendszer-cserét, főként úgy, hogy egyelőre nem is biztos, hogy a Xetra lesz a jövő meghatározó kereskedési platformja.

A Bécsi Tőzsde egységes kereskedési platformot szeretne minden, általa kontrollált piacon, a hazai befektetési szolgáltatók pedig elsősorban a külföldi intézmények által adott megbízásokból származó bevételeiket féltik. Kérdés, milyen eszközeik vannak a hazai brókercégeknek a WBAG terveinek megakadályozására.

A helyzet rendkívül komplex, a kérdésben pontos állásfoglalást megfogalmazni nem könnyű.

A megújuló támogatási rendszer csúszása csak a multiknak kedvez

A megújuló szabályozás kidolgozásának csúszása elsősorban az egészen kicsi, hazai vállalkozásokat sújtja, mert ezek szinte semmilyen tartalékkal nem rendelkeznek, sokszor a végletekig ki vannak feszítve, nincs olyan más tevékenységük, amelyből finanszírozni tudnák a kieső hónapokat - mondta Tóth Balázs, az ELMIB Zrt. igazgatóságának elnöke a Portfolio.hu-nak. A szakember hozzátette, hogy amennyiben a jövő év elejére nem tisztázódnak a hazai megújuló támogatási rendszer legfőbb pontjai, akkor ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz biomasszás erőműavatás.

CIG Pannónia: a focit gólra játsszák

Szépen "lebirtokolják" a fiúk az ellenfelet, és szemet gyönyörködtető támadásokat vezetnek középen, a széleken azonban még gyengék, és néhány erősítés is ráfér a csapatra, hogy előnyét gólra váltsa. Addig a tabella élmezőnye csak egy szép ígéret, de korántsem megvalósíthatatlan, hosszú távon pedig akár a közönség is vastapssal fogadja majd az eredményeket. Egyelőre azonban csak kis számban váltanak jegyet a mérkőzésre.

Tényleg biztonságos menedék az ingatlan? - Ezt nem árt tudni

A 2008-2009-es válság kirobbanásában is jelentős szerepet játszó ingatlanpiac volt az egyik legnagyobb vesztese az elmúlt három évnek, és szinte az egész világon végigsöpört az áresés. Az ingatlan kockázatmentes befektetési eszköz mítosza alapvetően megdőlt. Ugyanakkor az elmúlt években az is kiderült, hogy vannak olyan ingatlanpiaci termékek, melyek áresés nélkül vagy nagyon mérsékelt áreséssel vészelték át a globális recessziót. Joggal merül fel a kérdés: "safe haven" -e az ingatlan?

Az ingatlanról, mint menekülő eszközről szóló írás, a biztonságos menedékként szolgáló eszközökről készülő sorozatunk második része. Az arany menedékfunkcióját ebben a cikkünkben elemeztük.

Új megvilágításba került a devizahitelesek jövője

Megválaszolta egy hétfőn megjelent kormányrendelet az árfolyamrögzítéssel kapcsolatos, devizahiteleseket érintő kérdések többségét. Mivel a jogszabály a Portfolio.hu korábbi feltételezéseihez képest is tartalmaz változást, az alábbiakban ismét megvizsgáljuk, miként alakulhat a hiteladós havi törlesztése, amennyiben igénybe veszi a három évig nagy könnyebbséget jelentő, ám utána minden valószínűség szerint tehernövekedéssel járó lehetőséget. Számításainkból kiderül: az átlagos ügyfelek havi terhe 2014 végén hirtelen közel 50%-kal nőhet 240 forint körüli átlagos frankárfolyam mellett, ami a mostanihoz képest több mint 10%-kal magasabb törlesztőrészletet jelenthet. 240 forintnál erősebb frank esetén már a gyűjtőszámla-hitel futamidejének meghosszabbítására is sor kerülhet, aminek egy határon túl szinte csak az ésszerűség szab gátat.

Bedőlő hitelekről, de nagy profitról vallottak a magyar bankok

Minden idők egyik legjobb eredményét könyvelte el 2011 második negyedévében a hazai bankszektor. A részvénytársasági hitelintézetek 79,4 milliárd forintos adózás utáni eredménye önmagában nem kiugró, azonban ha eltekintünk a közel 30,5 milliárdot kitevő bankadótól, az elmúlt öt év negyedik legnagyobb negyedéves profitjáról beszélhetünk. A PSZÁF ma közzétett adataiból ugyan nem derül ki, feltételezhetjük, hogy az egyes bankok egymástól jelentősen eltérő eredménnyel zárták a negyedévet. Rossz hír továbbá, hogy a 90 napon túli késedelemben lévő lakossági hitelek aránya június végéről 11,6%-ra nőtt az előző negyedévi 10,4%-ról (a vállalatiban 10,9%-ról 13,6%-ra), pedig a jelentősebb frankárfolyam-mozgások csak ezt követően jelentkeztek.

Miért számít biztonságos menedéknek az arany?

Ha válság van, esnek a piacok és recesszió fenyeget, vagy ha magas infláció és államcsőd borzolja a kedélyeket, az arany gyakran ideális befektetési eszközként szolgál, amely nehéz helyzetben is jól teljesít. De vajon mi az oka annak, hogy a mögöttes gyakorlati értékkel szinte alig rendelkező nemesfém az egyik legnépszerűbb biztonságos menedékként ismert, és a világ egyik legsúlyosabb pénzügyi válsága során gyakorlatilag töretlen emelkedést mutatott? Az aranyat számos egyedi sajátosság jellemzi, és nem utolsó sorban egy igen hosszú történelmi háttér segíti, amely nagyon komoly bizalmat szolgáltat eziránt a fém iránt a befektetőkben. Az arany "biztonságos menedék" szerepére mi sem mutatja jobban, mint hogy július óta több mint 27 százalékot drágul, árfolyama pedig már 1900 dollár felett jár.

Az aranyról, mint menekülő eszközről szóló írás, a biztonságos menedékként szolgáló eszközökről készülő sorozatunk első része.

Kihagyhatatlan ajánlatok a Velencei-tó környékéről

Nemcsak a Balatonnál csaphatunk le különleges ajánlatokra a vízparti ingatlanok piacán hazánkban. A Velencei-tó partján is tömegével sorakoznak megvételre az új és használt társasházi lakások, sorházak, nyaralók, családi házak, avagy éppen a lebontásra ítélt felépítménnyel rendelkező és az üres telkek egyaránt. Bár a környék az elmúlt éveket tekintve válságtűrőnek minősült, és árszínvonala átlagon felüli, az ár- és keresletcsökkenés hatására jóval az értékük alatt is hozzájuthatunk egy-egy ingatlanhoz, akár hétvégi háznak, akár állandó lakhelynek használnánk azt. Te leköltöznél a Velencei-tó partjára?

Mennyit keres az OTP a SZÉP kártyán?

Az idei évtől az üdülési csekket a Széchenyi Pihenő Kártya váltja majd fel a cafeteria rendszeren belül. Az OTP első kártyái már a felhasználóknál vannak, és a múlt héten az MKB Bank is jelezte, elindítja szolgáltatását. Utánajártunk, hol tart a kibocsátási folyamat, hogyan nőhet a SZÉP kártyák piaca, és összességében mekkora díj- és jutalékbevételhez juthat az OTP az új cafeteria-elemből.

Vérre menő csatározások a mobilpiacon

A Google legutóbbi felvásárlása mindenki számára világossá tette, hogy milyen értéket képviselnek a technológia szektorban a szabadalmak. Mint ismeretes, hétfőn jelentette be az amerikai internetes keresőóriás, hogy 12,5 milliárd dollárért felvásárolja a Motorola mobilgyártó üzletágát, ráadásul nem is olcsón, hiszen az ár hatalmas, 56%-os prémiumot jelent a részvények előző napi záróárához képest.

Nem kérdés, hogy a felvásárlás egyik célja a szabadalmak megszerzése volt a mobilszektorban kiéleződő szabadalmi perek közepette. A technológia szektor meghatározó szereplői között gyakorlatilag nem találunk olyat, aki ne állna harcban valakivel. Sőt, olyan cégre is akad példa, amelynek üzleti modellje, hogy szabadalmakat vásárol, majd a bírósághoz fordul mondván, hogy megsértették szabadalmait.

Tényleg annyira szenvednek a svájci cégek az erős franktól?

Komoly problémává vált Svájcban az erős frank, ami nagy fájdalmat okoz a gazdaságnak, ez pedig tükröződik a részvénypiac teljesítményében is. A 20 legnagyobb svájci céget tömörítő SMI gyakorlatilag 2009 márciusa óta alulteljesíti a fontosabb fejlett piaci indexeket, az elmúlt hónapokban pedig a lemaradás csak nőtt. Mindez persze nem meglepő, hiszen a benchmark komponensek többsége a globális piacokon működő, nagy exportkitettséggel rendelkező vállalat. Értékeltség tekintetében a svájci részvénypiac a jelenlegi szinteken sem tekinthető olcsónak, hiszen az átlagosnál magasabb P/E ráták mellé átlag alatti EPS-növekedés társul az elemzői várakozások alapján. Ez persze a jövőben könnyen változhat.

Erős az OTP, de kit érdekel?

Az OTP ma hajnalban közzétett gyorsjelentésében az elemzői várakozások feletti adózott eredményről számolt be, ami részben a vártnál magasabb működési eredménynek, részben pedig az alacsonyabb céltartalékolásnak tudható be. A negyedév eredménye első ránézésre nem lett gyenge, az OTP hozta a "szokásos" 150 milliárd forint körüli nettó kamatbevételt, a konszolidált adózott eredmény 37 milliárd forint, az extra hatásokkal korrigálva pedig közel 45 milliárd forint lett.

A bankcsoport egyes tagjainál látható folyamatok azonban továbbra sem megnyugtatóak. Csupán két leánybanknál (orosz, horvát) csökkent a késedelmes hitelek aránya, a bank ismét 50 milliárd forint feletti céltartalékolásra kényszerült, a szerb és a montenegrói leánybank hitelportfóliójának romlása pedig kifejezetten ijesztő.

Bár a negyedév nem sikerült rosszul, ne felejtsük el, az OTP magyar operációja szempontjából igencsak fontos svájci frank árfolyam igazából július után szabadult el, az akkor késedelmessé vált hitelek csak később jelennek meg a statisztikákban, ebből a szempontból az idei negyedik és a jövő évi első negyedév lesz izgalmas.

Az OTP Európa egyik legtőkeerősebb bankja, és ha hiszünk az elemzők becsléseinek, akkor a jelenlegi árfolyamszinteken szinte bármelyik mutató alapján olcsó. Kérdés kit érdekel ez most, amikor az adósságválságtól és a globális recessziótól való félelmükben a befektetők két kézzel öntik a részvényeket.

A gyorsjelentés fontosabb pontjai:

• Az elemzői várakozásokat meghaladó eredményszámok a fontosabb profitsorokon
• A hitelportfólió minősége tovább romlik, igaz a romlás üteme valamelyest lassult, csak Horvátországban és Oroszországban látható javulás
• Az orosz leánybank masszív profitot termel
• Romániában és Ukrajnában minimálisra csökkent a céltartalékolás, részben egy IFRS módszertani váltás hatására
• A szerb és montenegrói nemteljesítő hitelek aránya ijesztő
• Ismét 50 milliárd forint feletti céltartalékolás
• A bank tőkemegfelelési mutatója továbbra is magas

Különös pálfordulás - újraszínezték Magyarországot

Alig egy héttel azután, hogy minden korábbinál súlyosabb szakaszához ért a fejlett országok adósságválsága, hirtelen egyre több elemző veti fel a gyors magyar kamatcsökkentés lehetőségét. Azért nem árt észnél lenni.

Az energiapiacok sem festenek derűs jövőt számunkra

Az elmúlt hetek történései, az európai és amerikai adósságproblémák, a kockázatkerülés erősödése és a világgazdaság lassulásától való felélem az európai energiapiacot sem hagyta nyom nélkül. Habár az egyes termékek ára korántsem esett oly mértékben, mint a különböző részvényindexek az elmúlt pár napban, számos európai energiapiaci termék esetében megfigyelhetők a jövőre vonatkozó kedvezőtlen várakozások beárazása. A gazdaság lassulásától való félelem leginkább az európai CO2-kvóták ármozogásán volt megfigyelhető, azonban a német árampiaci határidős termékei esetében is árcsökkenés volt megfigyelhető az elmúlt időszakban.

Új adót vezetnek be - Retteghetnek a spekulánsok?

A Merkel-Sarkozy páros szerdán bejelentette, még idén kidolgozzák azt a javaslatot, amely alapján a pénzügyi tranzakciókat adóval sújtják. Bár egyelőre nem tudni, mely országokban "sikerül" bevezetni az új adót, mely termékekre vonatkozik, és milyen mértékű lehet a sarc, több piaci szereplő máris hevesen ellenzi az ötletet. A fontosabb pénzügyi központok (pl. London, Dublin) úgy vélik, a globális versenyben hátrányba kerülnének, a bankok és a tőzsdék bevételeiket féltik, de vannak olyan piaci szereplők, akik szerint egy újabb "flash crash" vagyis piaci összeomlás következhet be a spekulatív pozíciók visszaszorulásával.

A tőkepiaci tranzakciókra kivetett adó egyébként nem új elképzelés, már évtizedek óta tervezik egy-egy nagyobb régióban a bevezetését, eddig azonban rendre elbukott az elsősorban a rövidtávú haszonszerzésre kinyitott pozíciók visszaszorítására alkalmazott eszköz. Kérdés, most meglesz-e hozzá az érintett érdekcsoportok megfelelő támogatása.

Mégsem kell nyugdíjas éveinkben devizahitelt törlesztenünk

Ha figyelmesen hallgattuk Orbán Viktor tegnapi beszédét, a miniszterelnök szavai alapján megváltozhat egy eddig magát makacsul tartó értelmezés. A kormányzat korábbi kommunikációja alapján ugyanis úgy gondolhatták a frankhitelesek és a sajtó is, hogy amennyiben igénybe veszi valaki a 180 forintos árfolyamrögzítést, 2014 végétől a csökkentett összeghez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a törlesztőrészlete. Automatikus futamidő-hosszabbítást vehetett volna igénybe ekkor az ügyfél, ami viszont az erős svájci frank mellett akár élethosszig tartó futamidő-emelkedést okozott volna. A kormány futamidő-hosszabbításos ajánlata továbbra is áll (hamarosan a Magyar Közlönyben is megjelenhet), csakhogy nem a csökkentett törlesztőrészlethez, hanem a devizahitel aktuális törlesztőrészletéhez képest nem emelkedhet 15%-nál nagyobb mértékben a havi teher. Alábbi számításainkból kiderül: így már más a leányzó fekvése.

Gyaluljuk le a gaz hitelminősítőket!

Biztosan vakargatják már a fejüket a Standard & Poor’s vezetői, hogy jó döntés volt-e leminősíteni az Egyesült Államokat. Egyre inkább politikai háborúba torkollik az eset, és hamarosan kiderülhet, rosszul járt a hitelminősítő azzal, hogy következetes volt. Valahol komikus, hogy a válság során leszerepelt hitelminősítők "uralmának" végét nem az hozza el, hogy rosszul teljesítettek, hanem éppen az, hogy jól. Eközben az amerikai politika hitelességromboló tevékenysége elbizonytalaníthatja a piacokat a tekintetben, hogy valóban képes lesz-e az adósságspirálból kivezetni az országot.