Néhány hónapjuk maradt a magyar biztosítóknak és alkuszoknak

Az FBAMSZ konferenciájának értékesítésről szóló délutáni panelbeszélgetéséről itt számoltunk be:

FBAMSZ: eredmények és kihívások az alkuszoknál

Sebestyén László, az FBAMSZ idén tavasszal megválasztott új elnöke a szervezet alapszabályának módosítását, az elnökség 7 főre bővítését, a szekciók munkájának kibővítését és a tagságnak a szervezet munkájába való teljesebb körű bevonását említette az elmúlt hét hónap eredményei között a konferencia nyitóelőadásában. Megalakult a szövetségben egy személybiztosítási szekció is, amely jól mutatja az FBAMSZ azon törekvését, hogy az alkuszok nagyobb szerepet töltsenek be az életbiztosítások közvetítésében és a kapcsolódó tanácsadói munkában.

A szabályozói kihívások között az IDD implementálása a legfontosabb az alkuszok számára, amely önmagában is egy mérföldkő, de amelyhez számos további, a parlament előtt lévő jogszabály-változtatási tervezet kapcsolódik.

Ezekről itt nyilatkozott nekünk bővebben az FBAMSZ elnöke:Példaként említette az elnök, hogy

egy friss salátatörvény-tervezet értelmében lehetőség lesz arra, hogy részben vagy egészben ügyfélállományokat, portfóliókat értékesítsenek az alkuszok.

Sebestyén László kiemelte: ez megkönnyítheti többek között azt is, hogy a nyugalomba vonuló alkuszok pénzzé tudják tenni ennek segítségével az életük munkáját jelentő állományt. Újdonság az is, hogy ezután a kgfb is tisztán elektronikusan köthető, felmondható lesz. Ami az alkuszok javadalmazását illeti, az IDD nem teremt rosszabb helyzetet a jelenleginél, sőt, pozitív változásokat hoz minden fél számára - nyugtázta az FBAMSZ elnöke. Kiemelte és megköszönte az MNB, a MABISZ és az NGM támogatását a szabályozói kérdések megvitatásában és a kompromisszumos megoldások megtalálásában.

MABISZ: növekedés és szabályozási dömping a biztosítási piacon

Évről évre nő a biztosítási szektor díjbevétele, ugyanakkor a növekedés üteme elmarad a GDP bővülésétől - hívta fel a figyelmet előadásában Pandurics Anett, a MABISZ elnöke. Az idei első félévben a nem-élet piac jobban nőtt, mint az életbiztosítási piac - utalt az MNB adataira. Az adókedvezményes nyugdíjbiztosítások beváltották a piacnak a szabályozók felé tett ígéretét, hiszen olyan ügyfeleket is sikerült velük elérni, amelyeket más nyugdíjcélú termékekkel nem lehet. A háztartások életbiztosítási díjtartalékának növekedése ugyanakkor elmarad a pénzügyi vagyon növekedésétől.

A MABISZ prioritásai között szerepel: 1. a nyugdíjbiztosítások jelentőségének, szerepének növelése, 2. az egészségbiztosításban (csak a kiegészítőben) a biztosítási szektor partner kíván lenni, 3. az EU-ból érkező szabályozási kihívások kapcsán a szektor érdekeinek védelme és a felkészülés, 4. a kommunikáció és a fogyasztóvédelem, 5. digitalizáció.

A biztosítási piacot foglalkoztató szabályozási kérdések között a PRIIPS, az IDD, a GDPR irányelveket és az IFRS-átállást említette Pandurics Anett. Január 1-jével a PRIIPS, februárban az IDD, májusban a GDPR lép hatályba. Az IFRS-átállás pedig legalább akkora kihívás lesz a MABISZ elnöke szerint a biztosítók számára, mint amekkora a Szolvencia II. volt.

Az idei év újabb mozaikszóval gyarapította a sort: a meglévő nyugdíjcélú megtakarítások mellé kialakítandó páneurópai nyugdíjtermékkel (PEPP), amely egy határon átnyúló, internetes értékesítésre alapuló termék lenne, az EU-s elképzelések alapján nem kifejezetten a biztosítókra szabott. Az Európai Bizottság szándéka szerint szintén adókedvezményt biztosítana (a létező helyi adókedvezmények közül a legnagyobbal egyezne meg), ami Pandurics Anett szerint egy lopakodó jogalkotásra utal az EU részéről, igaz, még sok az egyeztetni való.

A technológiai változások, az insurtech cégek megjelenése a biztosítási értéklánc minden elemére hatnak, a 4. ipari forradalom a biztosítási szektorba is megérkezett. A digitalizáció mellett az is nagy kihívás elé állítja a biztosítókat, hogy a legfiatalabb generációk minimális ismeretekkel rendelkeznek a biztosítások mibenlétéről.

MNB: az életbiztosítási és a lakásbiztosítási piacon nagyok a közvetítői lehetőségek

Kandrács Csaba, az MNB igazgatója ismertette: az elmúlt 5 évben átlagosan 4,5%-kal, az idei első félévben 6%-kal nőtt a biztosítási piac díjbevétele, a szektor köszöni szépen, jól van. Különösen a nem-élet üzletág növekszik dinamikusan, ezen belül minden szegmens növekedést mutat. Tíz éve még az élet díjbevételek adták a biztosítási piac bevételeinek nagyobbik felét, ez mára megfordult.

Különösen az élet üzletágban lanyhult az értékesítési verseny, itt nagy teret lát az MNB a versenyre a közvetítők előtt. A nem-élet ágban a lakásbiztosítások és a kgfb esetében érzékelnek kiaknázatlan lehetőségeket a közvetítői oldalon.

A januárban életbe lépő PRIIPS és a februárban életbe lépő IDD irányelv implementációja a legnagyobb kihívás most a biztosítás(közvetítő)i szektor számára, különösen amiatt, hogy mindössze néhány hónap maradt a jogszabályi változások gyakorlatba való átültetésére.

Az MNB adatai szerint 435 biztosításközvetítő intézmény működik Magyarországon 15 ezer természetes személlyel (többes ügynök, alkusz), a közvetített szerződések mintegy 170 milliárd forintos állományt és több mint 2 millió darabszámot tesznek ki.

A lakásbiztosítások száma közel 3,2 millió darab, ehhez képest a statisztikákban szereplő évi 109 ezer darab újrakötés kevésnek tűnik. "Ebben van kakaó" a közvetítők előtt

- fogalmazott Kandrács.

A közvetítői értékesítés immár meghaladta válság előtti szintjét, a jutalék pedig történelmi csúcsot döntött, a korábbiaknál jóval magasabb nem-élet arány mellett. Az alkuszok jellemzően mindössze 2-3 biztosítót preferálnak értékesítési adataik alapján, ebben is szeretne előrelépést látni az MNB.

Az FBAMSZ konferenciájának értékesítésről szóló délutáni panelbeszélgetéséről itt számoltunk be:

• Címkék:
• finanszírozás,
• sebestyén lászló