Nagy ambíciók, felemás teljesítmény

1 2 ›

A hazai gazdaság potenciális növekedése eleve jóval alacsonyabb volt, mint amire a növekedési pálya épült, illetve a válság által okozott negatív kibocsátási rés betöltéséhez is jóval több idő szükséges, ami a kilábalási folyamatot jelentős mértékben elnyújtotta - igaz, ez a jelenség más gazdaságok esetében is fennáll. Ez utóbbi nagyrészt a hazai gazdasági szereplők túlzott eladósodásával, valamint - ebből következően - a nemzetgazdaság túlzott külső adóssága miatt fellépő mérlegkiigazítási szükséglettel magyarázható. A költségvetés lazításáról szó sem lehetett, egyrészt a hazánk ellen 2004 óta fennálló túlzott deficit eljárás, másrészt az éppen kibontakozó görög adósságválság miatt, így a kormány Brüsszelben merev elutasításra talált. A költségvetés mozgásterét pedig nem lehet egyik napról a másikra mintegy 400 milliárd forinttal javítani az államadósság költségeinek csökkentésével, mivel az átárazódási folyamat jóval lassabb. Ahogy azt is figyelembe kell venni, hogy változatlan méretű államháztartási deficit mellett csökkenő kamatkiadások az elsődleges egyenleg romlását eredményezi. Azonban részben hazai, részben külső hatások miatt átmenetileg még emelkedtek is az államadósság kamatai. A 2010-ben bejelentett adókiengedésekhez így elő kellett teremteni a fedezetet, ami elsősorban egyes szektorok különadóját jelentette.

Keresztülhúzta a kormány számításait és csökkentette céljai elérésének esélyét a 2011 közepétől kibontakozó és egyre mélyülő európai adósságválság és recesszió. Az európai gazdaságokban megállíthatatlanul emelkedő államadósságok nagyszabású kiigazításokra kényszerítették az európai kormányokat, miközben a fertőzést elkerülendő, a bankok egyre szigorúbb tőke- és likviditási követelményekkel kerültek szembe, így két oldalról is recesszióba kerültek az európai gazdaságok. Másrészt a kibontakozó adósságválság és az euróövezet felbomlásától való félelem hatására a svájci frank soha nem látott szintre erősödött az euróval szemben, miközben több euró-övezeti tagállam is az IMF segítségére szorult.

"Elmúlt4év" A Portfolio.hu az "Elmúlt4év" sorozatának keretében üzletembereket, egyetemi oktatókat, piaci elemzőket, gazdasági szereplőket kért fel, hogy mondják el, milyennek látták a mögöttünk hagyott kormányzati ciklus négy évét, illetve értékeljék a kilátásainkat. Mindezt műfaji megkötöttség és szorosabb témamegjelölés nélkül. Az írások ezen az oldalon kezdenek gyűlni.

Míg az európai recesszió közvetlenül az exportunkon és az arra irányuló beruházásokon keresztül okozta a gazdaság visszaesését, a svájci frank megállíthatatlan erősödése a devizában eladósodott háztartások törlesztőrészleteit robbanásszerűen növelte, ami egyrészt fogyasztásuk visszafogását, másrészt a banki portfóliók romlását okozta. A forint gyengülését felerősítették a kormány egyes kiszámíthatatlan lépései, ezek közül is elsősorban a devizaalapú lakáshitelek kedvezményes árfolyamon lehetővé tett végtörlesztése, ami a bankoknak óriási veszteséget okozott. Meg kell azonban említeni, hogy végtörlesztés hatására jelentősen csökkent a háztartások adóssága, így hozzájárult a mérlegkiigazítási folyamat felgyorsításához - igaz, ennek az ára igencsak magas volt.

Kiigazítási kényszer

Mivel az egykulcsos személyi jövedelem adó bevezetése eleve jelentős lyukat ütött a költségvetésben, valamint a gazdaság az előbbi okok miatt a tervezetthez képest lényegesen gyengébben teljesített, a kormány a költségvetési célok elérése, a túlzott deficit eljárás alóli kikerülés, valamint az Európai Bizottság és a piacok nyomása miatt folyamatos kiigazításokra kényszerült, ami sok esetben azonnali döntéseket kívánt meg. Mindez többször vezetett váratlan, ad-hoc bejelentésekhez, ami kiszámíthatatlanságot, a kormány iránti bizalom elvesztését okozta egyes hazai és külföldi szereplők körében. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az elmúlt évek válságkezelései alatt több európai országban szintén többször módosították a költségvetéseket az év során, azaz a költségvetés év közbeni módosítása nem hazai specifikum.

Mindehhez ugyanakkor hozzájárultak egyes, visszamenőleges hatályú törvények, adózási szabályok, vagy éppen az Alkotmánybíróság és más intézmények jog- és hatáskörének szűkítése, ahogy az IMF irányába mutatott igen hektikus fordulatok is. A kormány a klasszikus kiigazítási eszközök helyett korábban nem, vagy csak kevésbé alkalmazott módszerekkel , új típusú adókkal, illetékekkel igyekezett elérni a tervezett költségvetési hiányt. Ezek az úgynevezett unortodox intézkedések igen heves vitákat váltottak ki mind a hazai, mind a nemzetközi gazdasági és politikai szereplők között. Sok érv szól amellett, hogy ezek az intézkedések rontják a hosszútávú, potenciális növekedési kilátásokat.

Ugyanakkor az most már kijelenthető, hogy azzal, hogy a kiigazítások terheit nem teljesen a lakosságra hárították, elkerülhető lett a periférikus országokhoz hasonló recessziós spirál kialakulása, így a magyar gazdaság gyorsabban kerülhetett ki a 2012-es recesszióból. Magyarország végül - vitatható eszközökkel ugyan - kikerült a túlzott deficit eljárás alól, ami egyúttal a kormány egyik legnagyobb sikere is. A kormány továbbra is erős elkötelezettséget mutat az államháztartási hiány 3% alatt tartása iránt.

• Címkék:
• makrogazdaság,
• suppan gergely

Ez a cikk folytatódik

• Félremért mozgástér</b.>
• Államadósság: elmaradva a céloktól</b.>