Cél és valóság: Az MNB monetáris politika kudarcai
Gazdaság

Cél és valóság: Az MNB monetáris politika kudarcai

1 2 3 4 5 6 7

Harmadik szakasz: a válságtól 2013- ig.
A monetáris és a fiskális politika összhangjának teljes hiánya még az esetleges kedvező változások hatásait is kioltotta. Ezért a 2008-ban kirobbant válság a magyar gazdaságot legyengült, tartalékok (kiváltképp devizatartalék) nélküli, egyensúlyi mutatóit tekintve végtelenül sérülékeny állapotban érte. Ilyen helyzetben a világgazdasági válság egész régiónkat érintő pusztító hatásait a magyar gazdaságpolitika nem tudta enyhíteni. A válság idején és közvetlenül utána is mind a fiskális, mind pedig a monetáris politika erősen prociklikus maradt.

Az sajnos vitán felül áll, hogy a költségvetési politika számára semmilyen mozgástér nem maradt. A monetáris politika manőverezési sávja sem volt széles. Mégis, a súlyos likviditási helyzetet elhárító EU-IMF-megállapodást követően esély nyílhatott volna a változásra. A nemzetközi szervezetek által nyújtott hitelből feltöltődött a válság előtt többé-kevésbé tudatosan és hibásan alacsonyan tartott devizatartalék. (Sajnos a tartalékfeltöltés rossz szerkezetben történt, egyáltalán nem tükrözte az ország devizaadósságának összetételét. Kizárólag euróban hajtották végre, miközben az adósság nagyjából harminc százaléka svájci frank volt. Ez a későbbiekben legalább 300 milliárd forint elmaradt jegybanki eredménnyel egyenértékű.) Ezért az MNB ekkor már bátran alkalmazhatta volna a nem-konvencionális eszköztár széles skáláját. Ehelyett, késve, félszívvel, mennyiségileg elégtelenül avatkozott a folyamatokba.

A 2009-13 közötti éveket vizsgálva az látszik, hogy a 2011-es költségvetési szédelgést leszámítva a fiskális politika 2008-ra elért egyensúlyjavulása - a kötelező második nyugdíjpillér hatásával kiigazítva - mennyiségi értelemben folytatódott. Kivételt a 2010-11-ben bevezetett gazdaságpolitikai és adópolitikai kudarc jelent. Az adócsökkentés - az egykulcsos-, családi-, társasági adó - okozta bevételkiesés késleltetve sem élénkítette a növekedést. Ezért a bizalmat kikezdő, eredetileg átmenetinek szánt szektor- és egyéb új adók sokaságát kellett tartósan bevetni. De így is 2011-ben 5,6 százalékra, a nyugdíjhatással együtt, összehasonlítható szerkezetben 7 százalékra ugrott az államháztartási hiány. Ez 2012-ben újabb komoly megszorításhoz, recesszióhoz vezetett, újabb adók kivetésével, ami a magas infláció fenntartásához is jelentősen hozzájárult.

Cél és valóság: Az MNB monetáris politika kudarcai
A minőségét tekintve strukturálisan sok szempontból káros fiskális politika ellenére (az összeomló hitelezés, a zuhanó fogyasztói és beruházási kereslet mentén) mégis külső egyensúlyi fordulat következett be. Ez önmagában természetesen kedvezően mérsékli a külső sérülékenységet. Nem egyszerűen csak felszívódott a túlkereslet. A belföldi kereslet olyan összeomlása zajlott le, ami kiugró kibocsátási visszaesést, elhúzódó és igen lassú kilábalást, növekvő munkanélküliséget, reálbércsökkenést hozott. A monetáris politika ebben a szakaszban is hű maradt önmagához. Ahogy korábban, alapvetően most is csupán az infláció rövid távú, egyoldalú alakulására helyezte a hangsúlyt.

Pedig a kapacitás- és munkaerő tartalékok, a beruházás és a fogyasztás zuhanása, a költségvetés relatív kiegyensúlyozottsága, a belföldi hitelpiac tartós és folyamatos zsugorodása, a külső mérleg ezt tükröző többlete, a devizatartalékok EU-IMF segítséggel megvalósított feltöltése legalább ekkor megnyithatta volna az utat egy alkalmazkodóbb monetáris rezsim felé.

De miként korábban a száguldó hitelezés, a roppant kockázatos külső eladósodás nem különösebben aggasztotta a jegybankot, 2009 után ugyanúgy hidegen hagyta a hitelezés éles visszaesése. De a külső egyensúlyi fordulat mozgásteret növelő lehetőségét is figyelmen kívül hagyta.

Az persze nagyon is igaz, hogy a régiónk legmélyebb, mai napig elhúzódó hitelezési válságában meghatározó szerep jut a költségvetési politikának is. Ez utóbbi kiszámíthatatlansága, néhol a magántulajdon biztonságát kikezdő, stabilitást aláásó, versenyt és piacot torzító, rengeteg új adóval operáló jellege legalább annyit ártott a bizalom visszatérése, a hitelpiac felépülése ellen, mint a változatlanul ortodox monetáris felfogás. De még ilyen környezetben sem kellett volna az MNB-nek lesöpörnie az asztalról egy, a növekedési hitelhez hasonló, új beruházásokat kedvezményező konstrukció 2009-es bevezetését. Ez érdemben nem törte volna meg a külső és a belső egyensúly javulásának a folyamatát, s nem ásta volna alá az inflációs várakozásokat sem. Az is bizonyos, hogy ezzel nem lehetett volna elkerülni a kiugró visszaesést, de mérsékelni igen, s a kilábalás ütemét is gyorsítani.

Azon lehet vitatkozni, hogy 2009-13 között mekkora is lehetett az MNB tényleges mozgástere. Milyen mértékben és intenzitással alkalmazhatott volna nem konvencionális eszközöket, vagy éppen mennyire volt foglya a kontinentális Európában 2012-ig nyomasztóan uralkodó, német ihletésű monetáris politikai ortodoxiának. Sajnos nagyon. De az tény, hogy az akkori meggyőződésem szerint is feleslegesen szigorú és ortodox politika sem vitt közelebb a jegybank inflációs céljához. Ebben számos, az MNB befolyásán kívül álló tényezőnek is fontos szerep jutott. Ilyen például az energiahordozók árának megugrása, a teljes és a maginfláció tartós széttartása, vagy éppen az árfolyam beállása arra a szintre, ami a korábbi káros felértékelődés után elkerülhetetlen volt. Ez azonban felvet kérdéseket az inflációs célkitűzés rendszerének, mint a monetáris politikát meghatározó keretnek az érvényességét illetően is. Ennek elemzése azonban messze meghaladja ennek az írásnak a kereteit.

Átfogóan tehát a monetáris politika - nem függetlenül a korszak fiskális politikai tévedéseitől, a válság hatásaitól, a világpiaci árfolyamatoktól - 2009-13 között sem tudta teljesíteni alapvető feladatát, vagyis az infláció árstabilitás körüli lehorgonyzását.

1 2 3 4 5 6 7
Duplázott a Monzo digitális bank, már 2 milliárd fontot ér
Frankfurti tőzsde
nemetorszag gazdasagelenkites angela merkel 200604
Budapest tomegkozlekedes trianon evfordulo emlekezes 200604
Frankfurti tőzsde
Tematikus PR cikk
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. június 4.
Járműipar: Az új technológiák átrendezik az erőviszonyokat
2020. június 11.
Tudatos felkészülés a generációváltásra
2020. június 25.
Járműipar: Korszakváltás a beszállítóknál koronavírus idején
2020. szeptember 3.
Financial and Corporate IT 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior modellező, pénzügyi modellező

Junior modellező, pénzügyi modellező
Online előadás
Miért előnyös trendkövető kereskedővé válni, hogyan azonosítod a piaci irányokat?
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
nemetorszag gazdasagelenkites angela merkel 200604