Egyre többen mondanak le a második gyerekről

‹ 1 2 3

Rátérve a népesedési folyamatok harmadik összetevőjére, a vándorlás egyenlegére. Ebben valóban történt javulás az elmúlt években?

Magyarország egészen 2010-ig befogadó ország volt, azt követően indult el erőteljesen a kivándorlás, aminek növekedése ma is tart, de a növekedés dinamikája 2014 óta csökken. Bár az elmúlt 1-2 évben becsléseink szerint csökkent a kivándorlás növekedési üteme, de az nem azt jelenti, hogy a vándorlási egyenleg többletbe váltott volna.

Azt is látni kell ugyanakkor, hogy a kivándorlás Magyarországról sokáig sokkal kisebb volt mint más közép-kelet-európai országokban, és szinte mindegyik ilyen ország negatív kivándorlási egyenleggel rendelkezik. Mára azonban Magyarország arányaiban lassan közelíti a lengyel helyzetet, a romániai, vagy a balti országokat jellemző helyzettől viszont ebben a tekintetben nagyon messze vagyunk.

Hányan vándorolnak ki Magyarországról, ez a szám csökkent az elmúlt években?

Nem könnyű ezt a számot megbecsülni, de az új Demográfiai Portréban részletesen foglalkozunk a kérdéssel. A főbb fogadó országok tükörstatisztikái alapján készült becsléseink szerint a legutolsó évben 80 ezer fő körül volt azon magyarok száma, aki az Európai Unió főbb országaiba mentek. Ez a szám csak kicsit kevesebb, mint a 2-3 évvel ezelőtti nagyságrend. Emellett vannak visszavándorlók is.

A visszavándorlás tekintetében is történt javulás? Magyarul többen jönnek haza?

Németország és Ausztria esetében kíséreltük meg a visszavándorlás nagyságát megbecsülni.

Azt látjuk, hogy ez az arányszám Németország esetében 60 és 80% közötti intervallumban mozgott, Ausztria estében pedig az adott év kivándorlóinak felét tette ki, és az arányszámok az utóbbi években valamelyest növekedtek.

A kivándorlók persze általában nem kivándorlóknak nevezik magukat, hiszen az ő elsődleges céljuk hazai anyagi helyzetük javítása, a pénzkeresés. Ha Magyarország javul a munkapiaci helyzet, azaz van munka és növekednek a bérek, és külföldről mérséklődik a húzóerő, azaz ha a külföldi munkavállalás anyagilag kevésbé attraktív, akkor természetes a visszavándorlás. A motivációkban ugyanis továbbra is meghatározó szempont az anyagi különbség, mennyit lehet külföldön keresni és ebből mennyit lehet félretenni.

Hogyan alakult a Magyarországra bevándorlók száma?

Ha a honosított állampolgárokat, a határon kívül született és állampolgárságot megszerzett magyarokat is ide számítjuk, akkor a bevándorlók száma valamelyes növekedett. Száma évente 40-45 ezer fő, és noha többségben vannak köztük a szomszédos országokból érkezők, szép számmal vannak kínaiak, ázsiaiak, ukránok, németek, és más EU-s állampolgárok is.

Fotók: Hurta Hajnalka

• Címkék:
• nyugdíj,
• nyugdíjrendszer,
• kivándorlás,
• demográfia,
• makrogazdaság,
• csiki gergely,
• interjú,
• halálozás,
• gyermekvállalás,
• spéder zsolt,
• gyermekvállalási hajlandóság

• Mi kell a több gyermekhez?.
• Halálozás, életmód, egészségügy.
• Csökken a kivándorlók növekedési üteme?.