Tömegek gyógyulnak ezzel a módszerrel Magyarországon, ingyenpénz is jár hozzá
Portfolio: Kezdjük az aktuális ügyekkel. Mennyiben változtatta meg az egészségpénztári piacot, befizetések összetételét a béren kívüli juttatások 2019-es átszabása? Milyen trendeket lát idén?
Studniczky Ferenc: A tavalyi jogszabályi változások, amelyek a cafeteriarendszert érintették, tovább gyorsították a néhány évvel ezelőtt beindult folyamatokat. Ennek egyik eredménye, hogy a munkáltatói befizetések a dolgozóik számára jelentősen visszaesnek. A legutóbbi méréseink szerint 45% körüli az éves szintű visszaesés ezen a téren. Viszont a másik trend, ami 2016-2017-ben vette kezdetét, amikor az öngondoskodásra nagyobb hangsúlyt fektető magánszemélyek növelték egyéni befizetéseiket, tovább erősödött, gyakorlatilag egyenletesen emelkednek. Ha a teljes pénztári befizetéseket nézzük, akkor ennek a két folyamatnak az eredője a tavalyi összeget adja ki. Fontos megjegyeznem, hogy a jogszabályi változásoktól függetlenül számunkra ugyanolyan fontos a munkáltató és a munkáltatói befizetés. Az egészségpénztári befizetés a vállalatok érdekeit is szolgálja.
A munkáltatónak ugyanis igenis felelőssége van abban, hogy milyen a nála dolgozók egészségi állapota, és az egészségpénztári számla segíti az egészségtudatosságot, az egészség fejlesztését és a gyógyulást.
És az új törvényi keretek lehetőséget adnak a munkáltató számára, hogy célzott szolgáltatást nyújtson a dolgozóinak és mi ezt ajánljuk a lehető legtöbb fórumon, hiszen ez kedvezményes adózást von maga után. Ennek egyik lényeges eleme, hogy a munkáltató végig tudja gondolni, hogy most a dolgozóinak egy mozgásszervi szűrést ad, és ezt a pénztáron keresztül biztosítja, célzott szolgáltatásként. Ez egy teljesen jó elgondolás a törvényalkotás részéről, az adókedvezmény ugyanis célzottan hasznosulhat. Ha a munkáltató egyenesen az egészségügyi szolgáltatótól veszi meg ezt a szolgáltatást, akkor a munkabérrel megegyező adót kell utána fizetnie, ha viszont célzott juttatásként nyújtja rajtunk keresztül, akkor arra csak 38,35%-os kulccsal adózik. Ez az adóelőny, ami versenyképessé teszi ezt a szolgáltatást. Nálunk a munkáltató számos szűrési lehetőség közül választhat. Az az érdekünk, hogy minél több egészségügyi szolgáltatást vegyenek igénybe a munkáltatók a dolgozóik számára.
Beszéltünk a befizetések szerkezetének alakulásáról, de hogyan alakul a létszám? Ebben okozott változást az új jogszabály?
Folytatódik az elmúlt évek növekedő tendenciája, sőt már azt is látjuk, hogy idén az eredetileg tervezettnél több magánszemélyt tudunk beléptetni. Ennek kapcsán ki kell emelnünk, hogy az OTP Egészségpénztár organikus úton nőtt ekkorára, jelenleg 261 ezer főt számlálunk. A piacról azt érdemes tudni, hogy a három legnagyobb egészségpénztár, az MKB, a Prémium és mi adjuk a piac 70%-át.
Az egyéni befizetések, felhasználások tekintetében látnak bármilyen változást?
Látunk egy másik trendfordulót kibontakozni. Nem ugyanazok az emberek változtatják meg a befizetések felhasználását, hanem az egészségpénztári tagok kicserélődtek és az új tagok tudatosabban viselkednek.
A fiatalabb generáció is felismerte, hogy van olyan cél, melynek érdekében érdemes belépni a pénztárba. Látványos mértékben növekszik a magánorvosi felhasználás. Ehhez persze szükséges, hogy pénztárként megfelelő hátterű és szolgáltatási színvonalat biztosító magánintézményeket tudjunk ajánlani a tagjainknak. És nemcsak ajánljuk, hanem célzottan meg is találhatják a szolgáltatókat a magánszemélyek, például informatikai fejlesztéseinknek köszönhetően, és a későbbiekben majd az előkészületben lévő szűrési naptárnak köszönhetően. Ez a funkció figyelmezteti a felhasználót, hogy idén volt-e már a megfelelő és ajánlott szűrővizsgálatokon.
Egy okosrendszert szeretnénk kiépíteni, ami segít a felhasználóknak tudatosabban élni. Ez olyan, mint amikor a forgalmi engedély lejáratáról kapunk értesítést. A tagság figyelmét szeretnénk ennek mintájára felhívni. Jogszabályokban le van fektetve, hogy milyen szűrésekre, vizsgálatokra milyen időközönként érdemes elmenni, és mi ezt kívántuk mögé leprogramozni.
A Budai Egészségközpont kiemelt partner, de más szolgáltatókkal is tárgyalnak hasonló stratégiai együttműködésről?
Jelenleg több mint 8000 szolgáltatóval vagyunk kapcsolatban, a BEK valóban kiemelt partnerség és másokkal is folytatunk hasonló tárgyalásokat. Jó kapcsolatban vagyunk a magánegészségügyi szolgáltatók egyesületével is, a nagyobb magánintézményekkel naprakész kapcsolatunk van. Az a célunk, hogy a megfelelő pénztártagnak a megfelelő szolgáltatást nyújtsuk. Ha például tudjuk egy pénztártagról, hogy 0-6 hónapos gyereke van, akkor neki tudjuk ajánlani az önsegélyező szolgáltatásokat, amelyek igénybe vehetők születési támogatásra, a gyes kiegészítésére vagy babatermékek vásárlására.
Nem tartanak-e attól, hogy a pénztárak vonzereje akár egyik pillanatról a másikra eltűnhet, ha az adóvisszatérítés kedvezményét megváltoztatja a törvényhozás és ebben az esetben felnagyítódnak a befizetők körében a magas költségek?
Ennek kapcsán érdemes felidézni a jegybank versenyképességi javaslatcsomagjában megfogalmazott intézkedéseket, amelyek sokkal inkább az egészségpénztári rendszer továbbfejlesztését célozzák. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége több javaslatot is letett a jegybank asztalára és ezek visszaköszönnek az anyagban. Most azonban a jelenlegi törvényi keretek mozgatnak minket. Több különleges évet átéltünk már, és itt most nemcsak a 2008-as válságra és következményeire gondolok, hanem a számtalan törvényi változásra. A piac folyamatos alkalmazkodási kényszerben van.
Abszolút pozitív a jövőképem az egészségpénztárakkal kapcsolatban, és biztos vagyok abban, hogy mások is így gondolják, hiszen az MNB-tanulmány is ezt támasztja alá.
Interjúsorozat az egészségügyről
A Portfolio 2018 tavaszán interjúsorozatot indított útjára, melynek keretében a magyar egészségügy aktuális helyzetéről, kilátásáról, problémáiról, lehetőségeiről beszélgetünk a szektor képviselőivel, régiós kitekintéssel. Rajtuk keresztül kapnak az olvasók rálátást az egészségügy minden szegletére, így az állami- és magánellátás kapcsolatára, a fokozódó versenyre, a finanszírozásra, a huménerőforrás-helyzetre, és az innovációs tevékenységre. Emellett pedig külföldi egyedi- és országpéldákat is felvonultatunk. Az interjúk IDE KATTINTVA érhetőek el.
