sportdiagnosztika
Gazdaság

Orvosok segítettek a világbajnok úszónak: így tudott lefaragni 0,1 másodpercet 50 méteren

Felmérések szerint a magyar felnőtt lakosság 33%-a sportolt rendszeresen, akár minden nap. A sportdiagnosztika, a hobbisportolók számára is nagy segítséget jelenthet, egyelőre mégis inkább az élsportolók élnek a lehetőséggel. Póda Tamással, a SYNLAB Hungary Kft. kereskedelmi igazgatójával és Szász Mátéval,  a vállalat Sport Diagnosztikai Tudományos Vezetőjével többek között arról beszélgettünk, mit is takar pontosan a sportdiagnosztika, kik azok, akiknek érdemes igénybe venni a szolgáltatást, és hogy Magyarország világviszonylatban hogy áll a sport-, illetve teljesítménydiagnosztika területén.
Közösséget építünk!
Signature-előfizetőink számára egyedi online klubeseményt szervezünk, ahol profi befektetők mondják el, mi várható 2021-ben. További részletek ide kattintva.

Az élsportolók ma már különböző szakemberek segítségével készülnek fel a versenyekre, a sportolói léthez pedig hozzátartozik a tudományos alapokon nyugvó teljesítményfokozó táplálkozás. Egyre jelentősebb a hobbisportolók aránya is, ők mennyire élnek a professzionális segítséggel?

Szász Máté: A sportolóknak, legyen szó akár profikról, akár amatőrökről, van célja, el szeretnének érni valamit.

A sportdiagnosztika különböző laboratóriumi vizsgálatok segítségével abban játszik szerepet, hogy ezt a célt minél gyorsabban, minél kevesebb szenvedéssel, a sérülések minimalizálásával lehessen megvalósítani.

Egy élsportolónál, például egy kerékpárosnál ez a cél lehet az egyszázalékos teljesítménynövekedés. Rekreációs sportban ez nagyjából elenyésző, de egy világversenyen egy százalék különbség van az első és a nyolcadik helyezett között.

Eddig leginkább élsportolókkal foglalkoztunk, de a módszer épp oly hatékony lehet akkor is, ha például egy 50 éves ember dönt úgy, hogy szeretné fokozni az állóképességét, vagy épp adott időn belül szeretné lefutni a maratont. Ha van kitűzött cél, máris jó megoldás lehet a sportdiagnosztika.

szasz_mate
Szász Máté, a SYNLAB Hungary Kft. Sport Diagnosztikai Tudományos Vezetője

Póda Tamás:

A sportdiagnosztika tulajdonképpen különböző vizsgálatok segítségével tud képet adni az illető egészségi állapotáról.

Kiderül az, hogyan működik valakinek az anyagcseréje, van-e a szervezetben gyulladás, stb. A laborvizsgálat után rendszerint egy műszeres testösszetétel-vizsgálat készül, amellyel megtudjuk a csontösszetételt, a zsírösszetételt, az izomszázalékot, a víztartalmat, stb. Ebből meg tudjuk határozni, hogy valakinek mennyi az energiaigénye, és milyen tápanyagarányokra van szüksége. Ezt követi egy 1-1,5 órás beszélgetés, ahol nagyon alaposan kikérdezzük a személyt, szeretnénk megismerni, hogy hogyan él, mik a legfontosabb céljai. Míg egy standard belgyógyászati anamnézisfelvétel nagyjából 20 perc, nálunk másfél óra. Az élsportolók sokkal határozottabb célokkal érkeznek, az amatőrök esetén viszont sokszor a beszélgetés során együtt határozzuk meg, ki mit szeretne elérni, és milyen ütemben. A módszer minden esetben a mérés, beavatkozás és visszamérés.

poda_cikkbe
Póda Tamás, a SYNLAB Hungary Kft. kereskedelmi igazgatója

Jól értem, hogy tulajdonképpen ez egy hosszabb távú folyamat? Milyen költségei vannak a vizsgálatnak?

Póda Tamás: A sportdiagnosztika teljesen más, mint egy klasszikus dietetikai tanácsadás. Esetünkben rengeteg numerikus input, mérési adat alapján változtatunk az étrenden, grammra kiszámolva azt, miből mennyit kell a hozzánk fordulónak fogyasztania. Folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, ha kell, korrigáljuk az étrendet. Mivel az elérendő célok és a vizsgálatok is esetenként különbözőek, nálunk az ügyfelek csomagokból választhatnak.

Az alapcsomag nagyságrendileg havonta 30 ezer forint, magas szintű élsportolók esetén az összeg magasabb, a havi százezer forintot is meghaladhatja.

Ennek nagyon egyszerű oka van: rendszerint több vizsgálatra van szükség, ezzel együtt több konzultációra is. Ráadásul az élsportolók mögött egy egész csapat áll: az edző, a masszőr, a fizioterapeuta, akikkel szorosan együtt kell dolgoznunk.

Szász Máté: Volt egy sportoló, aki világcsúcstartó volt 50 méter pillangóban, és abban kérte a segítségünket, hogy 0,1 másodpercet faragjunk le az idejéből. Nem tűnik hatalmas feladatnak, pedig az: a megvalósítást hat szakmai pontra bontottuk le. Folyamatosan együtt kellett dolgoznunk a világ különböző pontjain dolgozó szakemberekkel. Volt olyan megbeszélés, amelyiken az résztvevő Dél-Amerikából jelentkezett be, a másik Csehországból, a harmadik Londonból, a negyedik Sao Paulóból. Az ilyen esetek lemenedzselése és a speciális vizsgálatok elvégzése rengeteg háttérmunkát igényel, ilyenkor persze az árak is tükrözik ezt.

Világviszonylatban Magyarország hogy áll a sportdiagnosztika területén?

Póda Tamás: Világszerte mindössze néhány intézmény foglalkozik a sportolók teljesítménydiagnosztikájával, van erre példa Ausztráliában, az Egyesült Államokban, Kanadában, az Egyesült Királyságban, illetve Hollandiában is. Jellemző, hogy a külföldi intézetek valamilyen sportra specializálódnak, Hollandiában például javarészt kerékpárosokkal, az Egyesült Királyságban pedig leginkább labdarúgással és evezéssel foglalkoznak.

A SYNLAB nagy előnye, hogy kb. 5000 laborparaméter vizsgálatára alkalmas, ráadásul egy nemzetközi laboratóriumi hálózatról van szó, rengeteg magasan képzett, különböző területeken dolgozó szakember dolgozik nálunk, bőven van lehetőség konzultációra. 45 országban vagyunk jelen, ehhez hasonló hálózat nincs másik nemzetközi szinten.

Szász Máté: Ha példával szeretnénk illusztrálni, a labdarúgás jól szemlélteti, milyen eredményeket értünk el:

a Barcelona, a Real Madrid, a Juventus vagy a Fiorentina a SYNLAB-bal építették fel a labordiagnosztikai vizsgálatok protokolljait, stratégájukat.

Ez a tudástár a többi sportág művelőinek az életébe is hozhat pluszt.

Hogy látják, merre halad a sportdiagnosztika? Mit hozhat e téren a jövő?

Szász Máté: Noha rengeteg magyar sportoló mögött már több fős szakmai stáb áll és mindenki azért küzd, hogy akár egy századmásodpercet javítsanak az eredményen, a sportdiagnosztika sokszor még háttérbe szorul.

Megvannak az eszközeink ahhoz, hogy segítsünk elérni a sportolóknak a maximumot, hogy tényleg a legjobbat tudják nyújtani.

Csakhogy ehhez az edző, a fizioterapeuta és a masszőr mellett szükség van arra is, hogy konkrét mérési adatok alapján az egyén számára legideálisabb étrendet állítsuk össze.

Végeztünk egy kutatást 150 sportoló részvételével és kiderült, hogy sokan nem fektetnek nagy hangsúlyt a táplálkozásra. A laborvizsgálatok és a táplálkozási napló alapján kiderült, hogy rendkívül messze van a kívánalmaktól az a tápanyagbevitel, amit ők megvalósítanak, 60 százalékuk a napi energiabevitel felét cukorból és lisztből fedezi. Abban a korosztályban, ahol a kötőszöveteket, az inakat, ízületeket kellene felépíteni. Ehhez viszont komoly tápanyagokra van szükség, fehérjékre, ásványi anyagokra. Azoknak a sportolóknak, akiknek a kalkulált fehérjeigénye napi 120 gramm lenne, jellemzően 30-35 grammot visznek be. Ezen könnyen lehet változtatni, de egyedül nem megy.

Póda Tamás: Hatalmas potenciál van a sportdiagnosztikában, minél több sportolóval dolgozunk együtt világszerte, minél több adat áll rendelkezésünkre, annál nagyobb tudásra teszünk szert és ez a tudás forradalmasítani fogja a sportdietetikát és talán a sportot is. A példa kedvéért: végeztünk egy hidratációs kutatást kajak-kenusok részvételével. Azt vizsgáltuk, hogy a szervezetük hogyan reagál az intenzív, akut terhelésre. Elképesztő információkat szereztünk arról, hogy nagy melegben mi történik ezeknek az intenzíven sportoló embereknek a szervezetében. Az adatokat és a tapasztalatokat kimondottan szeretnénk felhasználni a tokiói olimpiára való felkészülés során.

Azt is megfigyeltük, hogy a ciklikus sportoknál, amikor a sportoló gyakorlatilag ugyanazt a mozgást ismétli, mint például a kajak, az úszás vagy kerékpározás, egy-egy ízület időnként megsérül, elkopik. Ez a sportolónak a karrierjébe, a klubnak pedig rengeteg fejfájásába kerül. A legtöbb esetben mire a klinikai tünetek kialakulnak, már késő, a folyamat évekkel korábban kezdődik, csak épp nem tudunk róla. Jelen pillanatban nem bevett szokás mérni azokat a paramétereket, amelyek ezzel kapcsolatos információt szolgáltatnának, pedig a SYNLAB-nál erre van lehetőség.

Szeretnénk elindítani egy olyan kutatást, amely arra fókuszál, hogyan lehet laborvizsgálattal a vérből kimutatni azt, hogy a sportoló kötőszövetei milyen mértékben terheltek.

Ha ugyanis egy vérvételből néhány paraméter követésével meg tudnánk mondani, hogy milyen a sérülési kockázat, lehet, hogy a baj bekövetkezése előtt egy-két évvel előre lehetne jelezni, és akár dietetikai intervencióval, amivel az ízületeket karban lehet tartani, akár egy gyógytornász vagy egy ortopéd orvos segítségével meg lehetne előzni a sérüléseket, és ezzel együtt meg lehet menteni karriereket.

A cikk megjelenését a SYNLAB Hungary Kft. támogatta.

Címlapkép: Getty Images

ipar termelés vírus koronavírus factory worker
budapest lakások
GettyImages-1211246454 (1)
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Hitelkockázati modellező

Hitelkockázati modellező

Üzleti modellező

Üzleti modellező

Jogász

Jogász
Online előadás
Útikalauz kezdő befektetőknek.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
ipar termelés vírus koronavírus factory worker