Mi várható a magyar adózásban? Mutatjuk a négy legfontosabb irányt

Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára és Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary elnök-vezérigazgatója beszéltek a digitális adózás lépéseiről, az áfabevallási tervezetről, a SAF-T várható hatásairól és az eSzámláról. Kalocsai Zsolt az esemény felvezetésekor úgy vélekedett, hogy az adóhatóság egyértelműen diktálja a tempót a digitális megoldások területén, a cégeknek pedig tartaniuk kell az ütemet, ha meg akarnak felelni az elvárásoknak.

Adópolitikai célok

Ezt követően átfogó képet adott a kormány adópolitikai terveiről és a várható irányokról az RSM webináriumán Besesek Botond, a Pénzügyminisztérium adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkára előadásában. Kiemelte, hogy a jövedelmeket terhelő adók csökkentése és a fehéredés kulcsszerepet játszott az adórendszer súlypontjának módosításában. Aláhúzta: az adócsökkentések forrása a fehéredés volt.

2017-ben az első, 2016-ban és 2018-ban a harmadik helyen állt Magyarország az OECD adóék-csökkentői közt

- jegyezte meg. Mindezek fényében azt is fontosnak tartotta leszögezni, hogy nem véletlenül magas Magyarországon az áfakulcs, a más adónemek tekintetében megvalósuló könnyítések esetén erre is támaszkodik a kormány.

Irányok

Négy területen határozott meg irányokat a Pénzügyminisztérium, ami az adózást illeti. 

1. Adminisztráció-csökkentés, egyszerűsítés: A legnagyobb terhet jelentő adatszolgáltatások felülvizsgálata, átalakítása, integrálása. Valamint az adók számának további csökkentése.
2. Adócsökkentés folytatása. A munka adóterheinek csökkentése folytatódik a helyettes államtitkár szerint. Fókuszált kedvezmények, ahol az hatásos és hatékony.
3. Adóhatóság-szolgáltatások, kommunikáció. Személyre szabott szolgáltatások fejlesztése. Papírmentes adóhatóság. Közérthetőségi kampány. Intenzív, célzott hatósági kommunikáció.
4. Gazdaságfehérítés. Adatszolgáltatási rendszerek fokozatos kiterjesztése. Az adatvagyon újszerű hasznosítása. Nemzetközi információcsere.

Kata-szigor

A helyettes államtitkár beszélt a kisvállalati adókról is. Hangsúlyozta a legutóbbi kata-szigorítás kapcsán, hogy a kormány és a minisztérium nem a kata ellensége, az azóta rárakódott elemeket próbálja meg a tárca leválasztani. Úgy vélekedett előadásában, hogy a 3 millió feletti vállalati kifizetésekre vonatkozó 40%-os adó a kata esetében megfelelően célzott. 

A néhány kifizetőhöz kötődő katások száma 1,5-szer gyorsabban növekedett, mint a lakosságnak értékesítőké - indokolt a lépést. A többletteher zöme ebben a csoportban jelentkezik majd és az eredeti célcsoportot a változás egyáltalán nem érinti, a döntően lakosság felé értékesítők többletterhe még érintettség esetén is csekély - magyarázta. 

Az effetktív adóterhelés a legrosszabb esetben is 27%, mert a 3 millió forintos határ felett jön a 40%-os kulcs - érzékeltette a helyettes államtitkár.

Nem kívánjuk megszüntetni a katát, sőt, azért tettük ezt a lépést, hogy megvédjük az adót

- emelte ki.

Fehéredés, online számla

A fehéredést tovább segítheti a hatóság mellett a szabályok egyszerűsítése és az adminisztráció mérséklése. Az ügyfélközpontú szolgáltatás kapcsán megemlítette az eSZJA-rendszer bevezetését, melynek keretében a bevallók száma a 2019. adóévre vonatkozóan 5,0613 millió volt. Ebből 3,3273 millió fő tervezete módosítás nélkül vált bevallását és hozzáfűzte, hogy a bevallást önállóan teljesítők száma évről évre csökken. 

A jövőbeni cél, hogy a cégeknek is segítsen az adóhatóság a bevallások elkészítésében, ezért jövőre 450-500 ezer vállalkozást érinthet az áfa bevallás tervezetének NAV általi elkészítése. A PM várakozásai szerint a tervezet nem lehet mindenkinek teljeskörű, de várhatóan az adózók nagyobb része számára módosítás nélkül elfogadható lesz. A rendszer háttere kapcsán kifejtette, hogy az ügyletszinten rendelkezésre álló adatok megteremtik annak a lehetőségét, hogy az adóhatóság a áfa bevallás tervezetet elkészítse. Szerinte elsősorban a kisebb vállalkozások számára jelent ez érdemi segítséget, de az áfa minden érintettnek komoly adminisztrációs költség.

Az online számláról szólva megjegyezte, hogy folyamatosan növekszik az online számla adatszolgáltatásba regisztrált adózók száma, a július 1-jei határidő óta 31%-kal nőtt a regisztrált adózók száma. Már 1 millió regisztráltnál jár a rendszer. 

Mi lesz a szocho-csökkentéssel?

Kalocsai Zsolt, az RSM Hungary vezérigazgatója az előadást követően azt kérdezte a helyettes államtitkártól, hogy várható-e a szociális hozzájárulási adó csökkentésének folytatása 2021-ben. Erre Besesek Botond úgy válaszolt, hogy 

a szociális hozzájárulási adó csökkentésének lehetőségeiről a kormány rendszeres egyeztetést folytat a versenyszféra képviselőivel.

Éves szinten egy 2 százalékpontos csökkentés 300 milliárd forintos bevételkiesést okozna - érzékeltette a helyettes államtitkár, hogy miért lehet ez nehézkes a járvánnyal sújtott és eleve szűkös költségvetési keretek közepette. Emlékeztetett arra is, hogy már a 2020 júliusi szocho-csökkentés is nagy szó volt, ugyanis annak a makrogazdasági feltételei (amit a bérmegállapodásban foglaltak) nem teljesültek (reálbér-növekedésre vonatkozó elvárás).

Emlékeztetett ugyanakkor arra, hogy az adóelőleg-kiegészítési kötelezettségek teljes eltörlése idén decembertől (ezt a hipára is kiterjesztették) azt jelenti, hogy a 2018-as állapotokhoz képest az adózóknál több mint 300 milliárd forint marad fél évvel tovább, valamint közben megspórolnak két bevallást is.

Előadásából kiderült: 2018 decemberében még 189 milliárd forintos feltöltési kötelezettség jelentkezett a társasági adó esetében, 12 milliárd az innovációs járulék, és 11 milliárd pedig az energiaellátók jövedelemadója esetében. Ezek 2019 decemberében már megszűntek. És 2019 decemberében 90 milliárd forintnyi hipa feltöltés jelentkezett és 25 milliárd forintnyi társasági adó havi előleg. Ebből 2020 decemberére már csak a 25 milliárd forintos társasági adó havi előleg marad.

Címlapkép forrása: Portfolio