Vajon miért történt ez, mi állhat a jelenség hátterében?
El lehetne intézni a választ azzal, hogy ezek a légúti vírusok már csak ilyenek: nyáron nem nagyon terjednek, ősszel/télen pedig terjednek. A reális kockázatértékeléshez azonban fel kell mérni, milyen mértékű a szezonalitás, mi az időzítése, esetleg vannak-e más okok is a mostani gyorsulás mögött. A harmadik hullám végénél már látszott, hogy a szezonális hatások is besegítettek a gyors lecsengésbe, és a modellekből nagyjából meg is tudtuk becsülni ennek a mértékét. Nyáron már olyan szcenáriókat számoltunk, hogy ha ugyanez a szezonális változás majd ellenünk dolgozik ősszel, akkor a védekező intézkedések feloldásával és a jobban fertőző delta variánssal kombinálva a negyedik hullám meredeken emelkedő járványgörbét hozhat, ha nem sikerül jelentősen emelni az átoltottság szintjén. Ehhez képest inkább az volt a meglepő, hogy az iskolanyitás után mennyire lassú volt a növekedés, sőt a terjedés üteme még egy kicsit lassult is szeptember közepén. A kérdés tehát inkább ez:
miért pont most következett be ez a hirtelen változás?
Nem csak Magyarországon történik ez
Érdemes megfigyelni, hogy az októberi gyorsulás nem csak Magyarországra jellemző: egész Közép-Európában hasonló trendforduló történt nagyjából ugyanabban az időben, kell lennie tehát olyan tényezőnek is, ami az egész régióra jellemző. A fordulat mértéke persze országonként eltérő, hiszen ezeket az országokat az előző hullámokból eredően más átfertőzöttség jellemzi, valamint más intézkedések vannak érvényben. Az átoltottsági szintjük is különbözik, de jellemzően elmarad az EU-s átlagtól (a németeket kivéve, de ott is vannak regionális különbségek).
Az alábbiakban végigvesszük azokat az okokat, amik potenciálisan egy járványhullám felgyorsulásához vezethetnek, és megnézzük, hogy ezek közül melyik jöhet szóba jelen esetben.
Lehetséges okok, amelyek miatt az esetszámok gyors emelkedését tapasztalhatjuk
- Intézkedések lazítása - NEM
A pandémia során különböző országokban számos alkalommal megfigyelhettük, hogy a korlátozó intézkedések feloldását a terjedés gyorsulása követte. A közelmúltban azonban ilyen nem történt.
- Megnőtt a kontaktusok száma - NEM VALÓSZÍNŰ
A kontaktusok száma a központi intézkedésektől függetlenül is változhat. Az Egyesült Királyságban a foci EB idején a pubokba zúduló fiatalok különös járványgörbét produkáltak, amivel még a legjobb brit modellezőket is megtréfálták. A kontaktusok számát Magyarországon is monitorozzuk, mind online kérdőívvel, mind reprezentatív felmérésekkel. Áprilistól nyár végéig folyamatosan nőtt a kontaktusok száma, azóta viszont nem nagyon, és a mobilitási indexek sem ugrottak meg mostanában. Ezek a felmérések viszont nem igazán alkalmasak az egyes tömegrendezvények hatásának felmérésére. Ha a kontaktusok növekedése lenne a fő magyarázat, akkor ez a többi érintett országgal is szinkronban kéne, hogy legyen.
- A közölt adatok eltúlozzák a járvány súlyosságát - NEM
Az adatok megbízhatósága világszerte érzékeny kérdés volt az egész pandémia során. Előfordult már, hogy bizonyos adatsorok hamis képet adtak a járvány valódi alakulásáról, de akkor is jellemzően alulbecsülték a helyzet súlyosságát. Jelenleg azonban több, egymástól független forrásból képzett indikátor is hasonló irányba mutat: a helyzet minden kétséget kizáróan romlik.
- Többet tesztelünk - NEM
A második hullám elején egy ideig népszerű tévhit volt, hogy nem is a fertőzöttek száma nő, csak többet tesztelünk ezért találunk több esetet. Ezt cáfolta akkor is és most is a tesztek pozitivitási arányának az emelkedése, ami jelzi, hogy az összefüggés éppen fordított: mivel egyre több a beteg, több lesz az elvégzett tesztek száma is. A növekvő tesztpozitivitási arány azt mutatja, hogy a jelentett esetszámok inkább alulbecslik a valódi növekedési arányt. Emellett a kórházak terheltsége is dinamikusan nő, ami független a tesztelési aktivitástól.
- Csökkent az egyéni védekezés szintje - NEM
Az esetszámok hirtelen emelkedéséhez vezethetne, ha sokan egyszerre felhagynának az egyéni védekezéssel. Az elmúlt hetekben azonban ennek az ellenkezőjét láttuk, egyre több intézmény vezetett be újra maszkhasználatot. A felméréseink szerint is a maszkviselési hajlandóság az elmúlt hetekben növekedett, bár még jelentősen elmarad a szükséges szinttől.
- Új variáns terjedése - NINCS ILYEN ADAT
Az alfa variáns térnyerése január-februárban a mért reprodukciós szám növekedését okozta. A félig átoltott Kelet-Európa, ahol ráadásul még jelentős terjedés is van, kedvező terep egy olyan variánsnak, amelyik a korábban szerzett immunitást képes kikerülni. Egy újabb variáns elterjedése is okozhatná a mostani jelenséget, de jelenleg nincs ilyen információnk. Hozzá kell azonban tenni, hogy a régiós országok nem járnak élen a variánsmonitorozásban, így kérdéses hogy egy, a környékünkön felbukkanó új variánst képesek lennének-e észlelni.
- Külső hatások - LEHETSÉGES
Az alacsony átoltottságú balkáni országokban nagyon súlyos a járványhelyzet, és a mobilitás révén erősen össze vannak kötve a közép-európai régióval. Elképzelhető, hogy a jelentős számú behurcolásnak is szerepe van a járvány felfutásában, bár egy jól működő járványügyi rendszer mellett az importálások nem feltétlenül okoznak országos járványt. Magyarország délkeleti részén volt egy erős felfutás, és Németországnak is inkább a déli és keleti régióiban romlik most a helyzet. A balti államok súlyos járványhulláma is összefügghet azzal, hogy Oroszországban sincs kontroll alatt a vírus.
- Szezonalitás, környezeti tényezők - LEHETSÉGES
A szezonális hatások nagyon összetettek, részben környezeti (hőmérséklet, páratartalom), részben biológiai (az emberek immunrendszerének és általános egészségének az állapotában is van szezonalitás), részben emberi tényezők (több időt töltünk rosszul szellőző zárt terekben) kombinációja. Ez kétségkívül egy létező hatás, de az elmúlt időszakban nem volt annyira drasztikus az időjárás változása, hogy önmagában ez magyarázná a jelenséget.
- Gyengülő immunitás - LEHETSÉGES
Ez a járvány jövőbeli alakulását nagyban meghatározó tényező. A populáció védettsége ugyanis nemcsak nő (az oltások és az átvészeltség révén), hanem idővel fogy is. Egyre több publikáció lát napvilágot arról, hogy néhány hónap elteltével a fertőződéssel szembeni védettség jelentősen gyengül, a súlyos megbetegedés elleni védelem azonban hosszabb ideig magas marad. Az idővel gyengülő immunitást figyelembe veszik az újabb modelljeink is. Ezen magyarázatot gyengíti viszont, hogy míg Magyarország a tavaszi tömeges oltásokban egy hónappal a régió többi országa előtt járt, a trendfordulóban már nem voltunk a többiek előtt.
- Tranziens dinamika - NEM VALÓSZÍNŰ
Létezik egy matematikai elméleti lehetőség, hogy amikor a kontaktusok struktúráját átrendezzük (pl. iskolakezdéskor), akkor a járvány a korábbi pályájáról egy újra vált át, de eközben van egy átmeneti időszak, amíg az új növekedési ütem kialakul. Elvben lehetséges lenne, hogy amit látunk az pusztán a nemlineáris dinamika sajátossága, de a magyar kontaktmátrixokkal végzett modellszámításaink ezt nem támasztották alá.
- Versengés a légúti vírusok között - LEHETSÉGES
Érdekes jelenség, hogy a különböző szezonális felsőlégúti vírusok járványának csúcsa általában nem esik egybe, hanem egymást követik szinte menetrendszerűen: amikor az egyik lecseng, akkor jön a másik. A különböző vírusok egymással is versengenek. Ebben immunológiai tényezők is szerepet játszanak, kimutatták például, hogy az éppen rhinovírussal fertőzött személyeket az immunválasz miatt a SARS-CoV-2 nehezebben fertőzi meg. De van egy epidemiológiai aspektus is: ha egy vírus nagy számú megbetegedést okoz mondjuk az iskolákban, akkor sok beteg gyerek marad otthon, ami nehezíti a többi vírus terjedését. Szeptemberben a háziorvosok és a gyerekorvosok rekordszámú beteget jelentettek légúti tünetekkel, ezeknek azonban csak a töredéke volt COVID-19. Elképzelhető tehát, hogy a más légúti vírusok okozta járvány akadályozta egy ideig a koronavírus terjedését, de ezt a magyarázatot gyengíti, hogy jelenleg is nagy számban cirkulálnak más légúti vírusok is.
- Társadalmi heterogenitás - LEHETSÉGES
A korábbi hullámokban is jelentős különbségeket láttunk egyes társadalmi csoportok érintettségében. Azt is tudjuk, hogy az oltottságban is jelentős területi egyenlőtlenségek vannak, és a korábbi hullámokban is voltak olyan régiók, ahova később jutott el a járvány. Elképzelhető, hogy most ért el a negyedik hullám olyan alacsonyabb oltottságú, sérülékeny csoportokhoz, akik körében emiatt gyorsabb a terjedés.
Összességében elmondható, hogy a járvány októberi gyors felfutásában több tényező is közrejátszhatott. Ezek között
rajtunk kívül álló okok is vannak, az azonban, hogy ez milyen helyzetben ér minket és ennek mi lesz a következménye, a magyar járványvédekezésen múlik.
Mi jön most?
A tavaly őszi járványhullámot okozó vírusnál mintegy háromszor fertőzőbb delta variáns ellen a jelenlegi átoltottsági szint (ami a nyugat-európai országokénál alacsonyabb) önmagában nem elég. Magyarországon nagyon fontos lenne emelni az átoltottságon, a már oltottak közül pedig minél többeknek minél gyorsabban kérnie kellene a harmadik oltást is, hiszen az adatok szerint az nagyon magas védettséget biztosít. A harmadik oltások beadását az elsők között kezdtük, és ebben a régió többi országát máig megelőzzük. A harmadik dózis egyébként nem egy kuriózum, több betegségnél is a teljes oltási sor eleve három vagy akár még több dózisból áll, és utána alakul ki tartós védettség.
A jelenlegi trendek rövid idő alatt súlyos helyzetet idézhetnek elő.
Izrael nyár végén hasonló helyzetben volt: 60% körüli oltottság mellett futott fel a járvány. Ezt a helyzetet úgy oldották meg, hogy néhány hét alatt újraoltották a lakosság egyharmadát a harmadik dózissal, és még szigorítottak is, ezzel sikeresen letörték a delta variáns okozta hullámot. Ha sikerülne újra felpörgetni az oltási kampányt, az nagyon sokat segítene abban, hogy nyugodtabb telünk legyen, elkerüljünk újabb hullámokat, és végre kikecmeregjünk a pandémiából. A realitás azonban az, hogy az előttünk álló kritikus hetek történéseit egy új oltási kampány sem tudja már érdemben befolyásolni, mert ehhez kevés az idő. Ha a negyedik hullám csúcsát jelentősen enyhíteni szeretnénk, ahhoz más eszközök is kellenek, melyeknek része a szélesebb körű maszkhasználat és egyéb kockázatarányos célzott intézkedések. Bizonyára sokakban csalódást kelt, hogy másfél évvel a pandémia kezdete után ismét ilyen helyzetben vagyunk, de minél hamarabb szembenézünk vele, annál jobb esélyünk van elkerülni a súlyosabb következményeket.
Röst Gergely matematikus
tanszékvezető, SZTE Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék
Járványmatematikai modellező és epidemiológiai elemző munkacsoport
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Ha hozzászólna a témához, küldje el meglátásait a velemeny@portfolio.hu címre. A Portfolio Vélemény rovata az On The Other Hand. A rovatról itt írtunk, a megjelent cikkek pedig itt olvashatók.
Címlapkép forrása: Vladimir Smirnov\TASS via Getty Images
