Felkészültek a magánegészségügyi szolgáltatók, ha jövőre nem tudnak pénzt keresni

A panelbeszélgetés moderátora, Végh Attila, a Eurohealth Ltd. vezérigazgatója szerint különleges időket él a magánegészségügy, hiszen sokan szeretnének befektetni a szektorba, ugyanakkor a jelenlegi makrogazdasági környezet jelentős kihívásokkal tűzdelt. Közeledik a kereslet-kínálati inflexiós ponthoz, ugyanakkor a profitabilitás rövid távon csökkenhet.

Kirschner András, a Swiss Medical Services ügyvezetője, orvos igazgatója közölte, hogy a pandémia során szerzett bevételeiket visszaforgatják. A három nagy konszolidátor közül az organikus növekedésű nyeri majd a versenyt.

A jövő év nehezebb lesz, mert akkorra Várható a sokkal magasabb energiaárak, és gyengébb forint kedvezőtlen hatásainak begyűrűzésére.

Beszélt arról Kirschner András, hogy a 2023-as évet már elengedték a kilátásban lévő új makrogazdasági helyzet miatt, amely során említést tett az energiaköltségekről, árfolyamkockázatról és a kereslet alakulásáról.

A Swiss dolgozik azon, hogy fejlessze informatikai rendszerét, a hatékonyság kimaxolásában jelentős szerep hárul az automatizációra, amely gördülékenyebbé teheti az egész betegút kezelését. A kereslet-kínálat maximalizálja majd az árakat, ezért a mérethatékonyságra nagy figyelmet kell fordítanunk. A biztonság betegállátás sokkal fontosabb számukra, mint a bővülés - szögezte le.

Fábián Lajos, a TritonLife Holding Zrt. elnöke, alapító részvényese arról beszélt, hogy az ő kezük a tűzben van, mivel nincsenek külföldi befektetőik, saját tőkéből és hitelből haladnak előre. Nagyon rizikós ez az időszak, ő 36 éve figyeli az eseményeket, de most turbulens időszakot lát, ezért óvatosan terveznek. A betegnek mindig szüksége lesz rájuk, ugyanakkor a makrokörnyezetre reagálniuk kell. Szerinte az orvos-beteg találkozó 60-70 százaléka felesleges. Kibontakozik egy generáció, akiknek megvan az igénye az új digitális megoldásokra, amely a másik oldalról ügyelet meglétét jelenti.

A magánegészségügyi szolgáltatások iránti kereslet növekedését a közönségkérdés alapján leginkább az állami egészségügy korlátai (várólisták, paraszolvencia tiltása) tarthatja fenn. Fábián Lajos szerint meg kell érteni azt, hogy a két szektor nem egymással szemben állva üti egymást, az emberek az állami ellátás híján utat találnak arra, hogy ellátáshoz jussanak. A határnak a beteg érdekében nem ott kellene húzódnia, hogy ki a tulajdonos, hanem, hogy ki finanszírozza. Kirschner András egyetértett abban, hogy

a járulékot fizető embert kell ellátni, ezért célszerű lenne a költéseket összefésülni.

Papik Kornél, a Dr. Rose Magánkórház ügyvezető igazgatója ismertette, hogy hangsúlyt kell fektetni az informatikai fejlesztésekre, a kapacitáskihasználtságra, azonban utóbbiból a pácienseknek nem szabad semmit sem éreznie, ez egy nagyon nehéz feladat, hiszen sokan választják a magánellátást, mert azt szeretnék, hogy csak vele foglalkozzanak. Értékdöntéseket is kell hozniuk, a veszteségesebb területek pedig komolyabb döntéseket igényelnek. Elképesztően fontos a fluktuáció elkerülése, a dolgozókkal meg kell ismertetni a közös célokat a szolgáltató hatékony működése érdekében. A szektorsemleges finanszírozásnak egyik feltétele az lehet, ha a magánszolgáltató jobban és olcsóbban tud működni, mint az állami intézmények. Mindezek mellett azt is figyelembe kell venniük, hogy egyre nehezebben fizetik ki a nem felső réteghez tartozók a szolgáltatás díját.

Lancz Róbert, a Doktor24 Csoport tulajdonos-vezérigazgatója, a Primus Magán Egészségügyi Szolgáltatók Egyesület elnöke elmondta, hogy a bérköltségek jelentős kihívásokat okoznak majd a szektorban. Rendkívül fontosnak tartja az ügyfélélményt kiaknázását, amely mellett javaslatokat fogalmaztak meg az államnak, érdemes lenne felülvizsgálni a régebbi szabályozásokat mind személyi, mind tárgyi feltételekben. Ha ezen változtatnának, akkor hatékonyabbá tehető a betegellátás.

Bármennyire nem szeretnének árat emelni, az inflációt óhatatlanul le kell majd követniük az árakban.

Véleménye szerint aktívabban kellene kommunikálniuk az állami rendszerrel. Egyre fajsúlyosabb a magánegészségügybiztosítás szerepe, korábban ezt a multik biztosították, azonban most már 80 dolgozójú cégek is adják a munkaerő megtartása érdekében. Jelenleg ez önszerveződő módon működik. A magánegészségügy nem luxuscikk, hanem egy egy olyan dolog, amelyre az emberek kénytelenek költeni abban az esetben, ha nem tudnak ellátáshoz jutni az állami ellátórendszerben.

Börzsei-Knoll Veronika, az Emineo Magánkórház ügyvezető igazgatója, tulajdonosa ismertette, hogy még nem érték el azt a nagyságot, hogy bizonyos tehetetlenségi folyamatok beinduljanak. Gyorsan és rugalmasan reagáltak a koronavírus-járvány teremtette lehetőségekre. Amit tudnak, azt próbálnak automatizálni, azonban az egészségügyi ellátás nagyon HR-központú, így például a műtős létszámon se lehet változtatni, amely pedig magas bérköltségekkel jár. Az embereket meg kell tanítani arra, hogy az egészségükre költeniük kell.

Címlapkép forrása: Portfolio/Mónus Márton