Az MI az egészségügyben is elkerülhetetlenül a jövőt jelenti. A technológia fejlődésével és terjedésével egyre több információval rendelkezünk arról, hogy milyen potenciállal bír, hogyan működik, mire használható. A ChatGPT ráirányította a közvélemény figyelmét arra, hogy milyen erős eszközről is van szó. Látnunk kell, hogy ez még csak a kezdet, sok területen zajlik hasonló forradalom az intelligens technológia alkalmazásának köszönhetően. Az egészségügyi diagnosztika-terápia is hatalmas lehetőségek előtt áll, hiszen már most elérhetőek orvosi MI asszisztensek és akár egy digitális kórházrendszer is, ami képes a beteget távolról diagnosztizálni és kezelést meghatározni.
Mi a jelenkori egészségügy legnagyobb kihívása?
Az elvárások és ezzel együtt a működési/fenntartási költségek is egyre csak nőnek, miközben a társadalom rendelkezésre álló erőforrásai, gazdasági lehetőségei végesek. A munkaerőhiány mindenhol jelen van és ez várhatóan csak fokozódni fog. Az ENSZ várakozásai szerint
7 éven belül 18 millió egészségügyi szakemberrel lesz kevesebb a világon, mint amennyire szükségünk lenne.
Amikor ez bekövetkezik, valószínűleg a legnehezebb helyzetben élőket fogja a leginkább érinteni, ami végső soron azt is jelentheti, hogy kiesnek az egészségügyi szolgáltatási körből, mivel a magánellátás finanszírozására nem képesek.
A működési modell átalakításával és a technológia bevezetésével azonban kevesebb orvossal és magasabb minőségben is megvalósítható az egészségügyi szolgáltatás, a szenzorok, otthoni okoseszközök és az MI-t is használó digitális platformok fejlődésének köszönhetően. Ebben a folyamatban szinte az egyetlen nehézséget a meglévő innovációk mihamarabbi adaptációja és nagy skálán való üzemeltetése, valamint az új egészségügyi paradigma a megismertetése jelenti.
A technológiai innováció alkalmazásának legnagyobb akadályai
Ma már nagyon sokféle technológia elérhető, amelyeket meg kell szoknunk és elfogadnunk ahhoz, hogy széles körben használhatóvá váljanak. Ma már az egészségügyi rendszerekbe azonnal bevezethető megoldások is elérhetők, amelyek akár már rövid távon drasztikusan csökkenteni tudnák például a bőrgyógyászati ellátás globális költségeit. Az újdonság és a technológia ismeretének pontos hiánya miatt egyelőre általánosságban jellemző még a kivárás, de a tapasztalatszerzés és a lakosság reakcióinak monitorozása már megkezdődött.
A dermatológiai szakellátás hatékonyságában is óriási változást jelentene, ha a beteg előzetesen online szűrésen venne részt. Ilyen módon a betegek akár 70%-a is elláthatóvá válna anélkül, hogy személyesen felkeresték volna a szakrendelést. Az így felszabaduló kapacitások révén azoknak a betegeknek, akiknek ténylegesen szüksége van a személyes konzultációra, nem kellene hónapokat várniuk, ami a kapacitásokat, az orvosok leterheltségét is nagyban javítaná.
Ugyanez a modell az elsődleges ellátások nagy részében is működőképes - otthoni, gyorsan elvégezhető távgyógyítás és monitoring okos eszközökkel.
Amikor pedig szükséges, az első vonal által tehermentesített, és így elérhető személyes ellátás kereteiben legalább 30 percet foglalkoznak a beteggel a vizit során. A „jövő egészségügyi ellátásában” várhatóan a vizsgálatok sokkal inkább a saját környezetünkben fognak történni, ami az úgynevezett “home-spital” típusú ellátás. Azonban az egészségügyi innováció önmagában semmit nem ér, ha az emberek nem tanulják meg használni. A nemzetközi trend alapján szerencsére elmondható, hogy az ellátások otthoni környezetbe költözése már megkezdődött, az idő előrehaladtával az állami és a magánszektor által nyújtott otthoni ápolási szolgáltatások piaca pedig egyre csak bővül.
Az egészségügy a jövőben sokkal kevésbé fog meghatározott intézmények köré épülni, decentralizálódik, dematerializálódik és végső soron ezzel együtt demokratizálódik is. Kicsit mintha kórháztalanodna az egészségügy: műtét után hazaengednek minket, és az ápolás már virtuálisan, távmonitoring rendszerekkel történik. Láttam olyan intézményi becslést, amely szerint az adott kórházban zajló ellátási folyamatok 70%-a valójában már otthoni környezetben is megoldható lenne, és nem volna szükséges azokat a klinikán végezni.
Ráadásul az egészségügy működése is sokkal adatvezéreltebbé válik, ami így végül pontosabb és megelőző jellegű is.
Hihetetlen mennyiségű biológiai és társadalmi adatot állítunk elő és gyűjtünk, az MI lényege pedig pont az, hogy ezeket képes értelmezni. Vegyük például a folyamatos cukormonitorozó rendszereket, amik már a szövetközti folyadékból könnyen tudják mérni a cukor koncentrációját a szervezetünkben. Egy olyan szoftver, amelyet ezen adatokkal tanítottak, és képes észlelni, ha esetleg túl magas vagy alacsony a vércukorszintünk, és időben figyelmeztet minket erről.
Ha ehhez a biológiai adathoz hozzá vannak kötve a viselkedéses adataink, az MI azt is könnyen meg tudja mondani, hogy konkrétan milyen magatartás idézi elő a problémát, és mit tehetünk azért, hogy legközelebb elkerüljük. Ez a személyre szabottság az, ami szintén egyre erősebben jelen lesz. Ma az egészségügy absztrakt, statisztikai átlagokból indul ki, pedig az egyén biológiai adottságai, és így betegségeink is nagyon eltérőek lehetnek. A személyre szabható MI technológiával viszont nem az átlagkezelést kapjuk, hanem a mi saját egészségügyi megoldásunkat. Ráadásul, ha megnézzük, a folyamatban nincs is orvos, úgy tudjuk a cukorbetegségünket kordában tartani, hogy szakember idejét egyáltalán nem szükséges igénybe vennünk. Orvosi idő szabadul fel, mi pedig kevésbé vagyunk kiszolgáltatva másoknak. Ezt a lehetőséget felismerve kezdődött meg a glükózmonitorozásra képes MI-rendszer fejlesztése az AIP Labs által.
És miben lesz más a jövő egészségügye az orvosok számára? Átfogóbb képet fognak látni egy adott betegről, ami a rendszerszemléletű orvoslást segíti elő, illetve a szerepkörök szükséges átalakulásával az emberek nagyobb rálátással és kontrollal lehetnek egészségügyi állapotukra. Könnyebb lesz felderíteni az adott kezelések hatékonyságát is, ami szintén paradigmaváltást hozhat.
Miért pont a bőrgyógyászat területén működnek az első digitális klinikák?
Előbb-utóbb mindenkinek szüksége lesz bőrgyógyászra. Európában átlagosan 100 ezer főre 4-7 bőrgyógyász jut, ennél pedig a világon mindenhol sokkal rosszabbak a mutatók. Egyébként érdekesség, hogy arányosan nézve Görögország vezet, 2015-ös adatok szerint náluk majdnem 13 bőrgyógyász jutott 100 ezer emberre. De például ez a szám Németországban 6, Hollandiában 4, Spanyolországban pedig 4 alatt volt!
Másrészt a bőrbetegségek legnagyobb része kép és úgynevezett metaadatok, például életkor és kórelőzmények alapján is kezelhetőek. Az ehhez szükséges digitális infrastruktúra már rendelkezésre áll, elég egy kamerával felszerelt okostelefon is. Lefotózza a beteg a problémát, egy napon belül pedig már ki tudja váltani a receptet, mert az orvos jóval gyorsabban tud diagnosztizálni.
Az AIP Derm eddigi működésének egyik legfontosabb következtetése, hogy egy orvos 40-nél is több esetet képes átnézni átlagosan egy óra alatt, ami az offline 4-hez képest tízszeres hatékonyság-növekedés.
A frissen diplomázott orvosok körében az egész világon óriási pályaelhagyás mérhető. Meglepő, de a pályaelhagyók számban is megelőzik Magyarországon a külföldre költöző orvosokat. Míg a külföldre költözők 12-15%-a orvostanhallgató, a pályaelhagyók aránya 16-20%-os. Egy Ipsos felmérés szerint az orvosok közel 70%-a a munkahelyi stressz miatt úgy érzi, mintha állandó taposómalomban élne, és 48%-uk már nem is választaná az orvosi szakmát, ha visszamehetne az időben. A University of Michigan felmérése szerint például a női orvosok 40%-a hat évvel a rezidensképzést követően teljesen elhagyja a pályát, vagy csak részmunkaidőben dolgozik már. A kiégés jelensége és a nagyfokú adminisztráció a hazai egészségügyre is jellemző. Mindez nekem azt mutatja, az orvosok sem elégedettek maradéktalanul a hagyományos ellátással.
Egy digitális kórház nagyban segíti a családos orvosok mindennapjait is, hiszen például a gyermekvállalás nem jelenti a nők számára a karrierjük végét, nem kell kiesniük a munkából, a munkaidejüket hozzá tudják igazítani a kisgyermekes életükhöz. A fenntartható egészségügy zálogát az orvosi idő, az orvos-páciens interakciók újragondolása és átszervezése jelentheti: ezt mi az AIP-nél a gyakorlatban is alkalmazzuk, célunk, hogy az orvosok számára egy sokkal emberibb és vonzóbb perspektívát tudjunk mutatni.
A digitális technológiák egyébként gyorsítják azt a folyamatot is, amivel egy rezidens a betegellátási körbe kerül és magabiztosságra tesz szert. Sokszor nincs idő, hogy egy kezdő orvos minden döntése kapcsán tanácsot kérjen egy idősebb, tapasztaltabb kollégától.
Viszont az MI már tartalmazza sokszáz szakorvos tudását, és minden egyes esethez ad egy személyre szabott másodvéleményt, ami komoly szakmai segítség egy még kevésbé tapasztalt orvos számára.
Fontos megjegyezni, hogy a mesterséges intelligencia előnye nem “csak” annyi, hogy a napi ellátásban az orvosi döntéshozatalt segíti, az MI a triázsolást, azaz a betegek előzetes osztályozását, az egészségünk folyamatos monitorozását, számos kórházi részfeladat automatizálását és az adminisztrációval töltött idő minimálisra csökkentését is megoldja. Valójában ma, egyelőre több-kevesebb sikerrel, az egész egészségügyi folyamat átfogó digitális infrastruktúrába szervezése zajlik. Olaszország betiltja a ChatGPT-t, tech- és társadalomelméleti guruk pedig nyílt levélben kérik az MI-fejlesztés szüneteltetését. Ezeket látva jobban kell félnünk attól, hogy az emberek ellenállásán megtörik a technológiai fejlődés, mint hogy elszabadul. A pályaelhagyási adatokból és az általános közhangulatból is látszik, mind az orvosok, mind pedig a páciensek olyan dolognak tartják a mai egészségügyet, ami átfogó átalakítást igényel. A fenntartható egészségügyi rendszer kiépülését csak az innováció tudja biztosítani, amit az is alátámaszt, hogy egyre több beteg jut egyre kevesebb egészségügyi szakdolgozóra. Ha nem csinálunk semmit, a business as usual forgatókönyv az összeroppanás.
Digitális klinika, ami bárhonnan elérhető
Az AIP Labs nem egy alkalmazásban gondolkodik, hanem egy digitális klinikában, amin keresztül több egészségügyi szakterület elérhető, bárhonnan, bármilyen okoseszközzel, a páciens és az orvos oldaláról is. Ezért máshogy is terjeszkedünk, nem az app store-okba teszünk fel egy egészségügyi alkalmazást, hanem orvosokkal szerződünk minden országban, és egészségügyi szolgáltatóként klinikát üzemeltetünk, engedéllyel, diagnózissal, gyógyszerfelírással - mindezt digitálisan. Ezt aztán egy Uber féle modellben is lehet üzemeltetni, ahol a digitális platformon keresztül közvetítőként lépünk fel orvosok és páciensek között.
Hosszú távon elképzelhető széleskörű alapellátási csomagok kialakítása is, amely egy olyan, átfogó digitális klinikát eredményez, ahol a páciens minden digitalizált biológiai és társadalmi adata feldolgozásra kerül.
Ez lefedi a leggyakoribb autoimmun betegségeket (ezek egyébként nagyon sokszor bőrtüneteken keresztül kerülnek felfedezésre), a cukorbetegséget és a kardiovaszkuláris egészséget. Az a vízió, amelyben egy ilyen digitálisklinika-rendszer már azelőtt kiküldi a mentőket a pácienshez, hogy az szívrohamot kapna, talán nem is olyan sokára megvalósulhat. Nem is vagyunk olyan távol tőle, mint gondolnánk.
Újra kell alkotni az egészségügy piaci modelljét is
Az egészségügyi egy nagyon lokális piac, minden területén szükség van fizikai eszközökre, ingatlanokra, követni kell a változó szabályozói környezetet, ami minden országban picit más. Az általános vélekedés szerint az egészségügyben nem lesznek globálisan erős játékosok, mert kellenek az inkumbensek, a helyi közvetítők. Erre azért már látunk példákat, ilyen a One Medical felvásárlása az Amazon által, de még nincsenek nemzetközi monopóliumok, ezért a tér is nagyobb.
2020-ban az Egyesült Államok GDP-jének 19,7%-át költötte egészségügyi fogyasztásra. Az egy főre jutó egészségügyi kiadások 2021-ben elérték 12 914 dollárt, ami 5000 dollárral több, mint bármely más magas jövedelmű országban. Mégis sokszor hallani, hogy a lakosság számottevő része elégedetlen az egészségüggyel, nehezen jutnak el orvoshoz. Ez nem véletlen, az alap egészségügyi ellátást már most sem lehet elvégezni a rendelkezésre álló idő alatt. Egy amerikai kutatás szerint egy orvosnak napi 21,7 órát kellene dolgoznia, hogy az összes előírt feladatát ellássa.
Magyarországon megtörtént az első nagy lépés, az AIP Labs közvetlenül szolgáltat pácienseknek. Szlovákiában egy másik modellel képviseltetjük magunkat, Izraelben pedig egy harmadik megoldáson dolgozunk az ottani legnagyobb egészségügyi szolgáltatóval. Mindig nyitottak vagyunk kipróbálni több utat is, az év végére látni fogjuk, melyik megoldás a legjobb, mivel érdemes megjelenni a tengerentúli piacon. Végső soron a céges víziónk, hogy minél elérhetőbb legyen az egészségügy mindenki számára, és ezt komolyan is gondoljuk.
Fotók: AIP Derm
A szerző az AIP Derm digitális bőrklinika vezérigazgatója.
