A hazai egészségügy helyzetéről tartott előadásában Fábián Lajos, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) társelnöke, a VOSZ egészségügyi tagozatának elnöke elmondta: nincs két szektor, állami és magán az egészségügyben.
Egy szektor van, amelyik a beteget meggyógyítja. A beteget nem érdekli hogy kié az épület, vagy a műtőlámpa.
A beteg ember érdeke a gyors, hatékony egészségügyi ellátás, a gyorsan visszanyert keresőképesség, és ha lehet, nem milliókat fizetve.
A hazai egészségügyi rendszer kritikus területei között sorolta fel
- az általános alulfinanszírozottságot,
- a kiszámíthatatlan jogi környezetet,
- a széthulló, gazdaságtalanul működő, adóssághalmozó állami ellátórendszert, a bezáró kórházi osztályokat, az egyre foghíjasabb alapellátást.
- Kiemelte: az adósságspirál a beszállítókat is sújtja.
- A humánerőforrás-probléma kapcsán arra hívta fel a figyelmet ki, hogy a szakorvosok (és szakdolgozók) piaci elvárásai igen magasak, egyfajta zsaroló potenciállal bírnak, mert több helyen tudnak dolgozni.
A jelenlegi helyzet orvoslását elősegítené szerinte a betegutak teljes újragondolása, amiből nem kellene kizárni a magánellátókat, amelyek ma már az első szakorvosi találkozások nagyobbik részét biztosítják (Budapesten a páciensek kétharmadát látják elsőként), de nincs joguk a betegeket elindítani a betegúton, csak ha visszaküldik a háziorvoshoz beutalóért.
Fábián Lajos, aki egyben a TritonLife csoport társalapító tulajdonosa, elnöke kihangsúlyozta: valódi és működtethető regionális ellátó centrumokat kell kijelölni, működtetni a valóban progresszív ellátás érdekében, míg a kisebb, nem működtethető, az állam számára nagy anyagi terhet jelentő, és az ellátottakra veszélyt jelentő egységeket meg kell szüntetni.
A játékkórházakban, kórházparódiákban a legforgalmasabb szoba a patológiai őrző, ezeket nem szabad nyitva tartani.
Úgy véli: az eszközöket és a HR-t a centrumokba kell irányítani.
Továbbá szerinte a szükségesnél szélesebb körű gyógyszerelést meg kell szüntetni. A betegségek megelőzésének szerepét erősíteni kell, ami nemcsak szűrések, hanem főleg életmód kérdése. Az emberek saját felelősségvállalását saját egészségük megőrzése érdekében erősíteni kell. Ez közvetlen anyagi teher nélkül még sehol nem sikerült. A beteg által fizetett co-paymentre, önrészre szükség van, ugyanis ami ingyen jár, az nem érték.
Úgy véli, tovább kell erősíteni az alapellátás, a foglalkozás-egészségügy, a járóbeteg-szakellátás, az egynapos sebészetek szerepét.
Erősíteni és támogatni kell a vállalati szektor és a biztosítási/pénzügyi szektor szerepvállalását és lehetőségeit, akár adókedvezményekkel is. Sőt, akár kötelező vállalati egészségbiztosítási rendszer kidolgozásával.
Fábián Lajos felvezető előadása után a VOSZ Egészségügyi Tagozatának szekcióelnökei beszélgettek a saját szegmensükben működő vállalatok helyzetéről, kilátásairól, valamint az állami- és magánegészségügyi rendszer együttműködéséről.
Békássy Szabolcs, alapellátás és fogászati ellátás szekció elnöke, a Háziorvosok Online Szervezete (HAOSZ) alapító elnöke az alepellátás kapcsán azt emelte ki, hogy egy évvel ezelőtt indult meg az alapellátás finanszírozásának átalakítása, ami nagy kihívást jelentett az egész alapellátó szektor számára. Hozzátette: egy éven belül el kell indulni a körzetstruktúra változásának irányába, ez hozhat igazi eredményt.
Ki kell alakítani azokat a gazdaságos üzemméretű háziorvosi körzeteket, amik jól finanszírozhatók, és amelyek egyfajta menedzsmentszemlélet mentén finanszírozhatók, ami egyúttal megteremtené annak a lehetőségét is, hogy a fiatalok számára népszerű legyen ez a szakma.
Kitért arra is, hogy a privát és az állami szféra betegútjai kereszteződnek, és sokszor a háziorvos, az alapellátó orvos jelenti ebben az ütközőpontot, hiszen ő a betegút menedzsere ezekben a folyamatokban, és nagyon sok esetben ez kihívás elé állítja.
Az elkövetkező néhány évben egyértelműen el kell oda jutni, hogy a kórházcentrikus ellátórendszer helyzetével szakítsunk.
Csernavölgyi István, szakorvosi fekvőbeteg-ellátás szekció elnöke, a Budai Egészségközpont vezérigazgató a HR-kérdés kapcsán elmondta: a szakemberek megtartása jelentős feladat, a szakembergárda megfelelő biztosítása egy hosszú folyamat eredménye. Több év, több több évtized munkája, mire egy szolgáltató felépít egy szakmát, képzi, megtartja a szakembereket.
Gyarmati János, diagnosztikai szekció elnöke, a Huniko Kft. ügyvezetője nem látja a fényt az alagút végén, szerinte stagnál a piac. Utalt a diagnosztikában, a képalkotó diagnosztikában történt államosítási folyamatra. Kiemelte: telítődött a képalkotó diagnosztikában, a laborban is a piac, tehát már talán több a kínálat, mint a kereslet, amely inkább visszaesőben van.
Az embereknek hiába gyakorlatilag a diagnosztika az első lépcső a gyógyítás folyamatában, már ott is egyre kevesebben vannak, akik meg tudják engedni maguknak, hogy 30-50-80 ezer forintot kifizessenek az első lépésre.
Kirschner András, szakorvosi járóbeteg-, és foglalkozás-egészségügyi ellátás szekció elnöke, a Swiss Medical Services ügyvezetője elmondta: foglalkozásegészségügyi szabályok szeptember 1-jétől történő megváltozása miatt eddig nem történtek drámai visszamondások a szolgáltatók felé.
A szakember kihangsúlyozta: a sajtóban sok helyütt leírtakkal szemben nem szűnnek meg a foglalkozás-egészségügyi vizsgálatok, csak azok kötelezőssége szűnik meg. "Egyelőre nem tudta szerencsére a sajtó az összes vállalati felsővezetőnek átmosni az agyát."
Rádai Tamás, egészségügyi technológiai szekció elnöke, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete (ETOSZ) igazgatója a beszállítók kapcsán megjegyezte: a legnagyobb probléma az egész egészségügyi rendszert illetően a kiszámíthatatlanság. Az, hogy mi fog történni holnap, az is kiszámíthatatlan, de az, hogy merre haladunk, és mi fog történni a következő két-három évben, nehezen látható előre, és ebben a környezetben rendkívül nehéz nyilvánvalóan tervezni. Ugyanakkor elmondta: az elmúlt egy évben érzékelhetően javult a kommunikáció az egészségügyi kormányzat és a beszállítói szektor között, különösen ez a kormányzati adósságállomány kezelésére vonatkozik.
A kórházak adósságállományának rendezésével kapcsolatban elmondta: sikerült elérni, amit már régóta követett a beszállítói szektor, hogy ne évente egyszer, hanem amikor szükség van rá, többször is történjen meg a konszolidáció.
Skorán Ottó, egészségügyi innováció és informatika szekció elnöke, a Doktor24 Medicina Zrt. társtulajdonosa arra hívta fel a figyelmet, hogy áprilisban elfogadták az egységes egészségügyi adattérről szóló uniós szabályozást, ez 2030-ra fog teljesen realizálódni: ami teljesen meg fogja változtatni ezt a piacot. Egy teljesen új piac fog kialakulni és ez minden magánellátót, de az állami szektort is fogja érinteni. "Van egy EESZT, amit fejleszteni kell, nagyon sok munka lesz az elkövetkező 6 évben, amit meg kell csinálni" - tette hozzá.
Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio
