Új szabályok júniustól: átalakulhat a legtöbb weboldal

Ahogy a technológia napról napra fejlődik, a felhasználók is egyre kifinomultabb digitális élményeket várnak el. Egy vállalkozás versenyképességét pedig egyre inkább az határozza meg, hogy milyen a digitális jelenléte – például a weboldala vagy online szolgáltatásai –, és ezekkel hány potenciális ügyfelet tud elérni. Az EU, az USA és sok más ország egyre szigorúbb digitális akadálymentességi törvényeket vezet be, amelyek közül kiemelkedik az Európai Akadálymentességi Törvény, amely 2025-től lesz kötelező. Ez a téma kiemelt figyelmet kap a közelgő Digital Compliance 2025 konferencián is, hiszen ezek a szabályok gyakorlatilag minden digitális vállalkozást érintenek.

Digital Compliance 2025

Digital Compliance 2025 2025. május 6-án újra körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való vállalati jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek.

Információ és jelentkezés

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint világszerte több mint egymilliárd ember él valamilyen fogyatékossággal, ami a világ népességének közel 15%-át jelenti. Ez egyáltalán nem egy szűk réteg, hanem egy jelentős fogyasztói csoport, amelyet üzleti szempontból is érdemes megszólítani. Egy akadálymentesen használható digitális felülettel

nemcsak szélesebb közönséget lehet elérni, de növelhető a weboldal forgalma, javítható a keresőoptimalizálás (SEO) és erősíthető a márkahűség is.

Azok a vállalkozások viszont, amelyek nem veszik figyelembe ezeket az alapelveket, könnyen elidegeníthetik a potenciális felhasználóik jelentős részét, hiszen az emberek nem szívesen használnak olyan digitális felületet és nem is térnek vissza oda, ahol nehéz eligazodni.

Egyre több hazai cégnek kötelező lesz akadálymentessé tenni a digitális felületeit

Az akadálymentesség és hozzáférhetőség mára a hatékony UX/UI tervezés alappillérévé vált. Az inkluzív tervezés középpontjában olyan digitális élmények állnak, amelyek különféle szükségletekkel rendelkező emberek számára is teljes értékű hozzáférést biztosítanak. Ez magában foglalja például:

• a navigációs támogatás javítását a látássérültek számára,
• a kognitív nehézségekkel élők számára könnyen értelmezhető tartalomszerkezeteket,
• vagy a motoros korlátozottsággal élők számára is kezelhető interakciókat.

A jelenlegi globális helyzet azonban még messze van az ideálistól. A WebAIM (Web Accessibility In Mind) 2024-es kutatása szerint a top 1 millió weboldal 96,3%-án található legalább egy WCAG-hiba (Web Content Accessibility Guidelines), ami azt jelenti, hogy az online élmények többsége nem felel meg az alapvető akadálymentességi szabványoknak. 

Magyarországon leginkább a kis- és középvállalkozások weboldalainál látható elmaradás.

A nagyobb szolgáltatók, ahol rengeteg ügyfél veszi igénybe a szolgáltatásokat, különösen a multinacionális hátterűek, már korán szembesültek az akadálymentesség fontosságával, de még így sem akadálymentes minden felületük. 

A termékek és szolgáltatások akadálymentesítési követelményeiről szóló 2019/882 európai  irányelvnek 2025. június 28-tól kell megfelelniük a cégeknek. Az előírás gyakorlatilag a teljes digitális piacra kiterjed: a hardverekre és szoftverekre éppúgy, mint a fogyasztói banki és e-kereskedelmi szolgáltatásokra, fizetési terminálokra, weboldalakra, mobilalkalmazásokra és más elektronikus kommunikációs csatornákra. A nagy technológiai vállalatok már beépítették ezeket a szabályokat a termékeikbe, és a tudatosság is egyre nő, különösen az oktatásban és a közszférában.

Az inkluzivitás egy másik oldala

A világ egyik legnagyobb játékgyártója, a LEGO Csoport nemcsak a játékok világában, hanem a digitális felületein is törekszik a kreativitásra és a befogadásra. A fejlesztési folyamatok hasonlóan zajlanak, mint a hagyományos termékfejlesztés esetében. Először megszületik egy új digitális megoldás ötlete, amit az érintett felhasználói csoportokkal közösen tesztelnek. A beérkező visszajelzések alapján tovább fejlesztik például a weboldalukat – ezzel is biztosítva, hogy az valóban megfeleljen a különböző igényeknek. Annak érdekében, hogy a megjelenített információ mindenki számára jól látható és értelmezhető legyen, kiemelten figyelnek a színválasztásra, a megfelelő kontrasztokra, a betűméretekre és a többi vizuális elemre.

Az inkluzivitás azonban nem csak a digitális vagy technológiai keretekre vonatkozik, szemléletmódról van szó,

ami az emberi kapcsolatokban, oktatásban, munkahelyi kultúrában és társadalmi rendszerekben is megjelenik. Általánosan azt jelenti, hogy egy közösség, szervezet vagy társadalom tudatosan törekszik arra, hogy mindenkit bevonjon, függetlenül attól, hogy valaki milyen háttérrel, képességekkel, identitással vagy élethelyzettel rendelkezik.

“Ahhoz, hogy inspirálni és fejleszteni tudjuk a jövő építőit, elengedhetetlen a befogadás szemléletének megértése és mindennapi gyakorlása a munkahelyeken is” – mondta el a Portfolio-nak Ruzsinszky-Takács Ilona, a LEGO Manufacturing Kft. minőségbiztosítási és munka-, egészségvédelmi senior igazgatója. 

A vállalat rendkívül színes és nemzetközi környezetet képvisel. Termékeikkel több mint 120 országban vannak jelen, világszerte hat nagy gyártóbázist működtetnek – ezek egyike Nyíregyházán található –, és közel 28 ezer munkavállalót foglalkoztatnak. Céljuk, hogy sokszínű dolgozói közösséget hozzanak létre, ennek részeként pedig globálisan tartanak a befogadó közösséget építő eseményeket.

Igyekszünk minél több információt megosztani arról, hogy mit jelent neurodiverzitásban érintett emberként, autistaként, idegrendszeri eltéréssel vagy fizikai fogyatékossággal élni, hogy munkatársaink megértsék ezeket a helyzeteket, és empatikusan, segítőkészen tudjanak reagálni

– tette hozzá. 

A nyíregyházi gyárban egy 30 fős önkéntes csapat dolgozik azon aktívan, hogy programokkal, tudásmegosztással és minőségi oktatással erősítse a befogadó szemléletet.

Az ELTE fogyatékossággal élő személyekkel kapcsolatos participatív szemléletformáló programban vett részt minden vezetőként dolgozó kollégájuk. Az „Egy sima, egy fordított – egyesület az inklúzióért” tagjainak szakértő közreműködésével pedig 2 éve kidolgoztak egy érzékenyítő workshopot, amin szinte a teljes dolgozói csapat részt vett, és testközelből megtapasztalhatták, hogy

milyen érzés és milyen reakciókkal találkozhatunk, amikor a csapatában dolgozó egy vagy több kolléga valamilyen fogyatékossággal vagy nehezítéssel él.

A hazai leányvállalat igazgatónője szerint a szervezetben kialakult egy húzóerő, hiszen a kollégáik most már jól tudják, hogy a társadalom milyen nagy része érintett valamilyen formában az akadályoztatottságban. “Szeretnénk, ha ez az arány a foglalkoztatásban is tükröződne. Tapasztalataik szerint Magyarországon nehéz az érintett embereket nem otthonról végezhető munkakörökbe bevonni. A fogyatékossággal élő kollégák nálunk akadálymentesített, biztonságos környezetben, jellemzően olyan gyártási feladatokat látnak el, amelyek saját tempóban is elvégezhetők, számomra azonban az a legfontosabb, hogy mindezt inkluzív módon, a termelési területen, a többi kollégával együtt tegyék.”

A vásárlók is sokfélék

A sokféleséget a termékeknek is tükrözniük kell, ezért például az ázsiai piacra készülő játékokat ázsiaiak tervezik, míg az autizmussal élő gyerekeknek szánt termékeket olyanok, akik jól ismerik ezt a világot. Az első fogyatékossággal élő karakterük egy kerekesszékes figura volt az 1975-ben megjelent kórház szettben, azóta pedig szisztematikusan egyre több figura jelenik meg. 2022 végén vezették be a Friends családba a végtaghiányos kislány és az autista kisfiú karakterét is, ami segít abban, hogy mindenki kapcsolódni tudjon hozzájuk. “Egészen máshogy lehet beszélgetni ezekről a témákról az iskolában is, ha a pedagógus magával visz egy fogyatékos LEGO karaktert” – hangsúlyozta Ruzsinszky-Takács Ilona.

A 2022-es Play Well Report-jukban négy gyerekből három mondta azt, hogy a jelenleg elérhető játékskála nem fedi le a lelkivilágát és nem reprezentálja őt úgy, mint ahogy szeretné, aminek a hiánya a játékélményben is megjelenik. “A felmérésen keresztül megfogalmazódott egy egyértelmű kérés, hogy minél inkább próbáljuk meg leképezni azt a komplexitást, ami a világban jelen van és amivel egy most nevelkedő kisgyereknek meg kell küzdenie” – emelte ki Siket Lóránt, a LEGO nyíregyházi kommunikációs vezetője.

A mai gyerekeket sokkal jobban érdekli a sokszínűség és befogadás, mint korábban, és olyan játékokkal szeretnének játszani, amelyek megtanítják őket arra, hogy lehet jobban együtt élni ezekkel a különbözőségekkel.

Jó példa erre a magyarul idén elérhetővé tett LEGO Braille Bricks készlet, amelynek segítségével a látássérült gyerekek játszva tanulhatják a Braille írást-olvasást, de a velük egy közösségben élők is profitálhatnak abból, ha használják ezt az eszközt, hiszen a megértés, befogadás elősegítésében nagyon hatásos módszernek bizonyul.

A fogyatékkal élők nemzetközi napja alkalmából a LEGO Csoport tavaly csatlakozott a Hidden Disabilities Sunflower kezdeményezéshez. Világszerte elérhetőek már olyan LEGO szettek, amikben megjelennek az ikonikus napraforgós nyakpántot viselő játékfigurák. A nyakpánt egy nagyon jó eszköz arra, hogy jelezzük, hogy valamilyen láthatatlan fogyatékosságunk, egészségügyi kondíciónk van, és ezért kicsit nagyobb figyelemre, több segítségre lehet szükségünk egyes helyzetekben.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images