Túl a kötelezőn: amikor a compliance üzleti értéket teremt

A compliance ma már több-kevesebb mértékben minden céget érint. Milyen tényezőktől függ, hogy egy vállalatnak mennyire fontos a jogi megfelelés?

Megyeri Andrea: Az adott vállalat méretétől és az iparágtól is függ, hogy a vállalkozások hogyan reagálnak a jogi-szabályozási kihívásokra. Előfordulhat, hogy a cégek nem látják át, túlságosan összetettnek érzik ezeket a szabályokat, nincs megfelelő erőforrásuk a feldolgozásra, ezért inkább nem is foglalkoznak vele, vagy csak az általuk fontosnak ítélt kérdésekre fókuszálnak. Ezzel hatalmas kockázatot vállalnak, különösen akkor, ha olyan jelentős bírságok fenyegetnek, mint az egyik legaktuálisabb uniós rendelet, az AI Act komplex szabályozási rendszere esetében. Az AI Act szinte minden piaci szereplőt érint, ugyanúgy, mint a GDPR, amely szintén hatalmas felfordulást okozott számos vállalat életében, amikor alkalmazkodniuk kellett az új adatvédelmi követelményekhez. 

A megfelelés a vállalati tudatosságtól is erősen függ. Az AI Act mellett olyan további szabályozások is érinthetik a vállalkozásokat, mint a Data Governance Act, a Data Act, a kiberbiztonsági szabályozási környezet átalakulásáról nem is beszélve. A vállalati tudatosság ezen a téren erősen összefügg a vállalkozás technológiai érettségével abban a tekintetben, hogy

a kockázatokat és a jogi-szabályozásban rejlő védelmi eszközöket megfelelően értékelni tudja és el tudja helyezni a már kialakult vagy akár az új működési modelljében.

Firniksz Judit: A technológiai érettség valóban kiemelten fontos a vállalati önismeretben. A belső vállalati célrendszer középpontjában azonban az üzleti stratégia áll, ezért ahhoz, hogy egy megfelelési kötelezettség valóban szerves részévé váljon a vállalat működésének, fontos, hogy megtalálja a helyét az üzleti célok között. A compliance nem tekinthető egy különálló tevékenységnek a vállalati működésben, akkor tudja jól ellátni kockázatcsökkentő és hatékonyságnövelő feladatát, ha jól elhelyezett és koordinált compliance funkciók hálózzák be az üzleti működést.

Ha a folyamatot lépésekre bontjuk, a külső szabályozási környezetből, annak változásaiból kell kiindulni. Magától értetődőnek tűnik, hogy egy vállalkozásnak tisztában kell lennie azzal, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak rá, holott ez önmagában is összetett feladat. Az első lépés tehát a tájékozódás, az információgyűjtés: mi változik, mire kell figyelnünk? Ezt követi a releváns előírások beazonosítása, az eligazodás: mi vonatkozik ránk pontosan? A következő lépés a jogszabályok értelmezése, ami viszont gyakran még a szakértők számára is kihívást jelent, hiszen a jogászoknak tisztán a jogi ismeretek birtokában nem egyértelmű, hogy például

az AI Act jogi definíciói alapján mi számít mesterséges intelligencia rendszernek vagy mikor tekintendő akadálymentesnek egy weblap.

Ahhoz pedig, hogy a külső szabályegyüttest alkalmazzuk, azaz azt alapul véve létrehozzuk a jogszerű magatartást eredményező új belső szabályegyüttest, a jogszabályi szöveget le kell fordítanunk a vállalkozás működésére, mégpedig úgy, hogy mind a technológiai, mind az üzleti döntéshozók számára értelmezhető és egyértelmű legyen: mit kell tennie a vállalkozásnak a megfelelés érdekében és ez miért éri meg? Ez a munka szoros vállalaton belüli együttműködést, szakmaközi párbeszédet igényel, és főleg nagyobb vállalatcsoportoknál könnyen előfordul, hogy a belső szabályalkotás komplex belső szabályzatrendszert eredményez.

Digital Compliance 2025

2025. május 6-án újra körüljárjuk, hogyan hat a LegalTech és a DigitalCompliance a versenyképességre és melyek a digitális térben való vállalati jelenlétet meghatározó legfontosabb jogi-szabályozási területek.

Információ és jelentkezés

Ez a helyzet, a belső “szabályzati” megfelelés sokszor hasonló tájékozódási, eligazodási és értelmezési kihívások elé állít minket, mint amikor a külső jogszabályi megfelelést igyekeztünk kezelni. Olyan nagyon is hétköznapi helyzetekre kell itt gondolnunk, mint amikor azt keressük, hogy

hol találjuk a szabadságolási, javadalmazási vagy flotta szabályokat, melyik az a nyomtatvány, amelyet IT-eszközök igénylésénél ki kell tölteniük

vagy egy megbeszélés előtt meg akarjuk nézni, hogy milyen versenyjogi szabályokat kell betartanunk, ha a versenytárs képviselője is jelen van.

A technológiai fejlődés hogyan érinti a compliance folyamatokat? A manapság divatos legaltech eszközök használata ezen a területen is jelentős változást hozott?

F.J.: A tágan értelmezett legaltech a jogi munkavégézést segítő technológiai megoldásokat fedi le. A compliance-ben nélkülözhetetlen a jog szerepe, de egyre nő az érintett technológiai, üzleti és egyéb szakmai szakértői szerepkörök jelentősége. Gondoljunk például arra, hogy az akadálymentességi szabályok hatékony és jó megvalósítása IT projekt, amelyben az ügyfélélmény biztosításáért UX-szakemberek és dizájnerek is feltétlenül felelnek.

dr. Firniksz Judit

a Wolters Kluwer Hungary által felkért tudományos tanácsadó, senior kutató, PPKE Versenyjogi Kutatóközpont

Firniksz Judit tanulmányait a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán végezte. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpo

Tovább

Firniksz Judit tanulmányait a Budapesti Közgazdasági Egyetemen, valamint az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán végezte. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Versenyjogi Kutatóközpo… Tovább

A compliance tech szempontjából minden olyan megoldás releváns, ahol a technológia segíthet gyorsan és hatékonyan tájékoztatni minket az új jogszabályokról vagy a céget érintő változásokról, ami nagyban növeli a munkavégzés hatékonyságát. A külső eligazodási fázisban például a versenyjog és a munkajog terén, nagyon jól támogatja a megfelelést, ha a kapcsolódó döntéseket könnyen és strukturáltan tudjuk áttekinteni és kiszűrni, hogy a vállalati alkalmazkodás során melyeket kell figyelembe venni. A belső eligazodási fázisban pedig nagyon fontos segítség, ha például szabad szöveges kérdésben tudom feltenni a szabályzatok tartalmával összefüggő kérdéseimet.

M.A.: A változások nyomon követésében, vagyis annak biztosításában, hogy a vállalat tudomást szerezzen egy szabály változásáról, illetve annak bővüléséről, kiemelten jelentős szerepe van az új legaltech megoldásoknak. A belső megfelelőséggel szemben a szabályzati megfelelésen túlmenően fontos elvárás, hogy támogassa a munkafolyamatokat. Amikor egy vállalatnak már van egy kialakult rendszere a megfelelőség igazolására, akkor ezek az új eszközök segíthetnek abban, hogy ezzel összefüggésben határidőket tűzzenek ki, feladatokat osszanak szét a különböző részlegek között és segítsenek a monitorozásban, annak a nyomon követésében, hogy mindenki betartja-e a szabályokat. Ez egy új réteget ad a megfelelőségi eszközök használatához. Hozzátenném, hogy

azon a téren, ahol az interpretációt, a megértést támogatják az eszközök, a generatív mesterséges intelligencia teljesen új távlatokat nyit meg.

Sokkal izgalmasabb fejlesztések zajlanak, sokkal jobban lehet a dokumentumokat klasszifikálni, és dokumentumok értelmét kinyerni a mesterséges intelligencia segítségével. Ezáltal lehetővé válik az adott vállalkozásra vonatkozó jogszabályok megjelenítése, a kialakult jógyakorlatok, vagy akár a szabványi szintű megfelelés kezelése is.

A compliance sok vállalkozás számára felesleges nyűgnek tűnhet, olyan adminisztratív tehernek, amely akadályozza a fejlődést, feleslegesen lassítja a fejlesztéseket. Szakértőként hogyan látják, a jogi megfelelőségről gondoskodás valóban csak teher egy cég számára?

M.A.: A beépített megfelelés, az ún. "compliance by design" nem gátolja az innovációt. Nagyon jó példa erre a digitális gazdaság akadálymentesítésére vonatkozó nyáron hatályba lépő szabályegyüttes. Ez jól mutatja, hogy ha már a tervezés során figyelembe vesszük a tartós, átmeneti vagy szituatív akadályozottságokat, akkor a mindenki számára történő tervezés valójában még új lehetőségeket is megnyithat. Nemcsak a fogyatékossággal élő felhasználók élvezhetik ugyanis egy-egy akadálymentes megoldás előnyeit, de például egy szemműtét utáni átmeneti helyzetben bárki örömmel fedezheti fel a képernyőolvasó szoftverrel olvasható felületek előnyeit.

Minden fogyasztót segíti az eligazodásban egy esztétikailag letisztult, jól megtervezett felület és világosan átlátható customer journey.

Ha azok, akik részt vesznek egy digitális felület, tartalom vagy szolgáltatás tervezésében és fejlesztésében, már a kezdetektől gondoskodnak az inkluzív designról, akkor egy sokkal problémamentesebb és felhasználóbarátabb termék jöhet létre, ami jobb élményt biztosít minden felhasználóknak.

F.J.: Azok a cégek, amelyek a felhasználói élményt is figyelembe vevő üzleti szempontból közelítették meg ezt a kérdést, és az volt a céljuk, hogy a lehető legnagyobb felhasználói kör számára a legjobb élményt biztosítsák, már eddig is figyeltek például a digitális akadálymentességi szempontokra és nem a jogszabályok kényszerítették őket erre.

A vállalkozásoknak fel kell ismerniük, hogy előfordulnak olyan helyzetek, amikor megéri a megfelelés, és nem csak azért, mert nem kapnak bírságot.

Akkor születnek jogszabályok, ha egy adott élethelyzet már akkora hatással van a társadalomra, hogy a jogalkotónak foglalkoznia kell vele és ha megnézzük, a közelmúlt digitális piaci szabályozási cunamija mögött komoly, üzletileg is releváns kockázatok állnak. Ha az inkluzív dizájnba például nem építjük be az akadálymentesség elveit, azzal rengeteg fogyasztót veszíthetünk el akár átmenetileg, akár végleg, a fogyasztók ugyanis nem térnek vissza olyan digitális felületekre, ahol nehéz eligazodni.

Hol érvényesülnek leginkább az akadálymentesítésre vonatkozó szabályok? Milyen területek számítanak kiemelt területnek?

M.A.: A prudenciális szabályok különösen ott érvényesülnek szigorúan, ahol az akadálymentesség közvetlenül befolyásolja a fogyasztók fontos gazdasági, egészségügyi vagy más érdekeit. Ilyen például a pénzügyi szektor vagy azok a területek, ahol a fogyasztók jövendőbeli helyzete vagy egészsége múlik egy döntésen, mint egy egészségbiztosítási szerződés megkötésekor. Ezekben a szektorokban kiemelt figyelmet kell fordítani az akadálymentességi feltételekre. Ha egy előfizető számára az online számlabefizetés az elsődleges lehetőség, akkor komoly problémát jelenthet, ha a digitális felület nem érthető vagy nem jól kezelhető, hiszen az előfizetői jogviszonyából származó kötelezettségének így nem tud megfelelően eleget tenni.

dr. Megyeri Andrea

Wolters Kluwer Hungary, innovációs és tartalomfejlesztési igazgató

Dr. Megyeri Andrea sok éves tapasztalattal rendelkezik a jog és technológia területén. Jogi diplomájának megszerzését követően európai uniós jogi és kodifikációs LLM-met szerzett, majd az elmúlt tíz é

Tovább

Dr. Megyeri Andrea sok éves tapasztalattal rendelkezik a jog és technológia területén. Jogi diplomájának megszerzését követően európai uniós jogi és kodifikációs LLM-met szerzett, majd az elmúlt tíz é… Tovább

A digitális dizájn akadálymentesség szabályai kiemelt téma lesz a Digital Compliance 2025 konferencián, hiszen ezek minden digitális vállalkozást érintenek – és manapság szinte minden cég annak tekinthető. Hol tartanak ezen a téren a magyar vállalkozások, várhatóan milyen arányban fognak megfelelni ezeknek az előírásoknak, mire júniusban hatályba lépnek?

F.J.: A nagy szolgáltatók, ahol rengeteg ügyfél veszi igénybe a szolgáltatásokat, már korán szembesültek az akadálymentesség fontosságával. Az első átfogó digitális akadálymentességi szabályrendszer az MNB 2017-es ajánlásában jelent meg, ezért az MNB által felügyelt pénzügyi szervezetek, így nemcsak bankok, hanem biztosítók, befektetési szolgáltatók is, mára már tudatosabbak ezen a téren. A távközlési ágazat szintén érintett és a közlekedési szektorban sem lesz könnyű az akadálymentességi követelmények teljesítése, különösen a digitális jegyértékesítési felületek és az önkiszolgáló terminálok esetében.

Vannak ágazatok, amelyek határidőbeli könnyítéseket is kaptak, például a távközlési és közlekedési szolgáltatók bizonyos akadálymentesítendő eszközöket 2030-ig továbbra is használhatnak. Ugyanakkor a “tisztán” digitális felületekre – például weboldalakra és mobilalkalmazásokra – ezek a könnyítések nem vonatkoznak. Arra azonban lehetőség van arra, hogy a vállalkozások mérlegeljék, hogy az akadálymentességi szabályok teljesítése nem jelent-e számukra aránytalanul nagy terhet. Erre szolgál az ún. arányossági teszt, amely lehetővé teszi, hogy a cégek bizonyos mértékig eltérjenek az előírásoktól, ha azok teljesítése aránytalanul megterhelné őket. Egy hatósági vizsgálat során viszont igazolniuk kell, hogy a könnyítés valóban szükséges, és csak a működésük szempontjából elengedhetetlen mértékben térnek el a szabályoktól.

M.A.: Üzleti szempontból is érdemes felismerni, hogy az akadálymentességgel olyan új fogyasztókat lehet elérni, akikről korábban nem is gondolták, hogy potenciális ügyfelek lehetnek.

Nem csupán az akadállyal élőkről van szó, hanem bárkiről, aki egy adott élethelyzetben valamilyen akadállyal szembesül.

F.J.: A gazdaság súlypontja jelentősen eltolódott a digitális tér irányába. Valószínűleg még évekbe telik, míg minden vállalkozáshoz eljutnak az egyenlő esélyű hozzáférést biztosító szabályok. Lehetnek majd olyan esetek is, amelyek nagy figyelmet kapnak és széles körben felhívják a figyelmet ezekre a szabályokra. Idővel pedig kialakulnak azok a nyomvonalak, amelyek a legkisebb digitális vállalkozásoknak is segítenek majd betartani a legfontosabb szabályokat.

Erre az ívre jó példa, hogy 1990-ben, amikor az első versenytörvény kimondta, hogy kartellezni tilos, nem sok vállalkozás tudta pontosan, hogy mi az a kartellezés. A közvéleményre a sajtóban is megjelenő nagy ügyek és az azokhoz kapcsolódó bírságok is fontos hatást gyakoroltak, és mára a kartellek lényege és a rájuk vonatkozó tilalom már egy kkv számára sem kérdés. Nagyon fontos, hogy a jogalkotók, jogalkalmazók és mindazok, akik segítik a jogi tartalmakhoz való hozzáférést, mint például a Wolters Kluwer, sokat beszéljenek a fontosabb problémákról és azok alapjairól.

M.A: A jogi tartalomfogyasztás megváltozásának vagyunk tanúi, hiszen új kihívásokat hordoz, hogy a nagy információs zajban a releváns jogi információkat az érintettek széles köre fel tudja dolgozni. Fontos szerepet töltenek be ezen a téren az ún. Jogtár-modulok, amelyek “digitális jogi könyvespolcként” igyekeznek egy helyre gyűjteni egy-egy megfelelési terület vonatkozásában a releváns háttéranyagokat, magyarázatokat, összefoglalókat, iratmintákat.

A jogi tartalomfogyasztási szokások kapcsán néhány fő tendenciát látunk. Egyrészt nyilván a jogi tartalmak is digitalizálónak, mind kevesebb jogszabályt vagy kommentárt forgatunk már papíralapon. Másrészt a jogszabályokban megjelenő technológiai normák „fogyasztói” immár nem csupán a jogászok, hanem mind gyakoribb jelenség, hogy

közgazdászok, mérnökök, IT szakemberek, dizájnerek is közvetlen kapcsolatba kerülnek jogi tartalmakkal.

Harmadrészt olyan sajátosságok is közrejátszanak, hogy a compliance elvárások terén az eligazodást akadályozza, hogy az új digitális szabályozási területeken sok esetben nincsen még kialakult joggyakorlat, amely például a hagyományos értelemben vett jogi kutatás terepéül szolgálna.

A konferenciasorozat tavalyi első alkalmának egyik mottója volt, hogy navigáljunk együtt. Ez továbbra is érvényes, a Digital Compliance 2025 konferencia céljai közé tartozik az is, hogy a digitális megfelelési területeken segítse az eligazodást, miközben mindvégig azt a fő kérdést tartjuk szem előtt, hogyan lehet a jogi-szabályozási megfelelést stratégiai szintre emelni és a vállalati működés szerves részévé tenni a folyamatosan változó jogi és gazdasági környezetben.

Címlapkép forrása: Portfolio