Változatok túlélésre − Klímakatasztrófa esetére érvényes támpontok a fenntathatóság csúcsrendezvényén

A Portfolio Sustainable World 2025 konferencia Future-Proof Lounge szekciójában három fotóriporter mutatta be, hogyan dokumentálják a klímaválság valós hatásait. Kállai Márton a tudományos munkát önkéntesen támogató civileket bemutató Citizen Science sorozatával érkezett, míg Zoltai András öt éven keresztül követte nyomon az indiai Majuli sziget lakóinak küzdelmét a klímaváltozással. Stiller Ákos pedig 15 éve dokumentálja a magyar tanyavilág eltűnését, rávilágítva arra, milyen társadalmi következményekkel jár az a generáció elvesztése, amely még tudja, hogyan lehet a földből élelmet előállítani.

A fotóriporterek egyetértettek abban, hogy munkájuk nem pusztán dokumentálás, hanem korunk lenyomatának megőrzése az utókor számára. Képeik a klímaváltozás környezeti hatásain túl annak társadalmi vonatkozásait is bemutatják, emberközpontú megközelítéssel reflektálva a változásokra.

A klímaalkalmazkodásról szóló panelbeszélgetésen, amelyet Márta Irén, a BCSDH igazgatója moderált, Selmeczi Pál (HungaroMet), Sipos Katalin (WWF Magyarország) és Dr. Wassen Barbara (Energiaügyi Minisztérium) vett részt. A szakértők hangsúlyozták, hogy az éghajlatváltozás már most is érezhető hatással van a vállalati működésre, legyen szó hőség okozta egészségügyi kockázatokról, ellátási láncok zavarairól vagy a napelemek teljesítményét csökkentő szaharai porról.

A klímaadaptáció nem egyetlen intézkedés, hanem rendszerszintű válaszok összessége, amely technológiai és természetalapú megoldásokat egyaránt magában foglal.

A sikeres alkalmazkodás három alappillére a résztvevők szerint a mélyreható kockázatelemzés, a szektorokon átívelő partnerség, valamint a folyamatos tanulás és tudásmegosztás.

Kiemelték a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer (NATéR) jelentőségét, amely már utcaszintű klímamodellezést is lehetővé tesz.

A fenntarthatósági eredmények transzparenciájáról szóló beszélgetést Jenei Attila, az EY partnere vezette, melyen Andri Diána (Decathlon), Kertész-Káldosi Zsuzsanna (Környezetvédelmi Szolgáltatók és Gyártók Szövetsége) és Zincsenko-Záhorszki Márta (PPF Europe) osztotta meg tapasztalatait. A résztvevők kiemelték, hogy a vállalati fenntarthatósági stratégia és kommunikáció szorosan összefonódik, hiszen a hiteles üzenetek nemcsak a fogyasztók, hanem a befektetők, beszállítók és munkavállalók számára is kulcsfontosságúak.

A PPF Europe példája szemléltette, hogyan lehet már a stratégia elnevezésével is belső elköteleződést ösztönözni, míg a Decathlon a terméktervezés szintjén integrálja a környezeti szempontokat, és körforgásos gazdasági szolgáltatásokkal vonja be vásárlóit. A szakértők egyetértettek abban, hogy a kommunikáció alapját minden esetben validált adatok és külső auditok kell, hogy képezzék.

A beszélgetés második felében a szabályozási környezet komplexitása és az összehasonlíthatóság nehézségei kerültek előtérbe. Az EU-s és hazai hatóságok egyre szigorúbban vizsgálják a "zöld állításokat", miközben a vállalatoknak gyakran több ország eltérő szabályozásának kell megfelelniük.

A résztvevők hangsúlyozták, hogy a jövő fenntarthatósági kommunikációja nemcsak az adatok pontosságán, hanem azok érthető, fogyasztóbarát bemutatásán is múlik, amihez elengedhetetlen a címkék, tanúsítványok és digitális eszközök tudatos alkalmazása.

Galéria262 képSustainable World 2025

Címlapkép forrása: Portfolio