Tőke, hitel, tőzsde: Székesfehérvárról indult a Portfolio és a KAVOSZ őszi országjárása

Radetzky Jenő, a Fejér Vármegyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke megnyitóbeszédében kiemelte, hogy nagy öröm és megtiszteltetés a Fejér vármegyéinek, hogy a Portfolio őszi országjárását Székesfehérváron kezd meg, mint ahogy az is, hogy a rendezvényt finanszírozó KAVOSZ Zrt. igazgatóságának elnöke, Balog Ádám is személyesen ad elő.

A rendezvénysorozat célja, hogy a gazdaságot meghatározó környezeti hatásokra, esetleges problémákra, kihívásokra megoldásokat ajánljon, jelen esetben tőkebevonás, hitelezés és a tőzsdei jelenlét formájában.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara 175 éves jelenlétét vagy létrehozását ünnepeljük országszerte Sopronban, Debrecenben és itt, Székesfehérváron is. A kamara 1850-es alapítása jól illeszkedik az önálló ország gazdasági fundamentumainak lefektetésébe: Széchenyi István alapdokumentumnak számító Hitel című könyve 1830-ban jelent meg, a Pesti Áru- és Értéktőzsdét 1864-ben alapította Kochmeister Frigyes, aki már ezt megelőzően is a Pesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke volt, amelyhez nagyon sokáig Fejér Vármegyei Kamara is tartozott.

Erre a történelmi múltra, mi is nagyon büszkék vagyunk, persze azóta önálló kamarát alkotunk.

A történelmi visszatekintésből nem csak magyar, hanem egy nemzetközi vontakozású eseményt sem szabad kiefelejteni: Karl Marx 1857-ben kezdte írni a „Tőkét”, amelynek természetesen komoly ideológiai megfontolásai is voltak, de mindenképpen jól mutatja, hogy 175 éve igen élénken foglalkoztatta a gazdaság szereplőit a piacgazdaság tudományos megközelítése.

Ebben a pezsgő és igen aktív időszakban a kamara is érdemeben formálta, és formálja azóta is a magyar gazdaság viszonyait, támogatja a fejlődését, nyújt támogatást a szereplők számára.

Széchenyi Kártya program továbbra is a vállalati finanszírozás fontos eleme

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, Balog Ádám a Széchenyi Kártya Program részleteiről tartott előadást, amelyben a finanszírozási lehetőségek átfogó ismeretének fontosságát emelte ki a vállalkozások számára.

A KAVOSZ Zrt. igazgatóságának elnöke bemutatta a cég termékeit, amelyek különböző vállalkozói igényekhez igazodnak. Az előadásból kiderült, hogy a vállalkozások pénzügyi ismeretei megfelelőek, azonban a pénzügyi viselkedés és attitűd terén még van fejlődési lehetőség. Balog Ádám kiemelte, hogy makrogazdasági szempontból előnyösebb lenne, ha a vállalkozók a kockázatokhoz igazítanák a finanszírozási formákat.

A statisztikák szerint a kisebb vállalkozások nehezebben jutnak hitelhez.

A KAVOSZ ezért kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a kisebb cégeknek is megfelelő finanszírozási lehetőségeket biztosítson. Az előadó elmondta, hogy a vállalkozások beruházási tervei között kiemelkedő szerepet kap az energiahatékonyság és az informatikai fejlesztések.

Fejér vármegye kapcsán Balog Ádám megjegyezte, hogy a helyi vállalkozások a megye gazdasági súlyához képest valamivel kevésbé veszik igénybe a KAVOSZ termékeit, de van még lehetőség a növekedésre.

A jövőbeli tervek között szerepel a faktoring területén egy támogatott konstrukció kidolgozása, valamint a mikrohitel konstrukciók fejlesztése.

Az előadó kiemelte a digitalizáció és a belső folyamatfejlesztés fontosságát is, amelyek segíthetnek gyorsítani a hitelfelvételi folyamatokat.

Új zászlóshajó: Demján Sándor Tőkeprogram

Ács Zoltán, a Magyar Fintech Szövetség elnöke és az MKIK Tőkealap-kezelő vezérigazgató-helyettese részletesen bemutatta a Demján Sándor Tőkeprogramot.

A program 100 milliárd forintos keretösszeggel indult, amelyből a vállalkozások 100-200 millió forint közötti összegre pályázhatnak. A jogosultsági kritériumok között szerepel a minimum 300 millió forintos éves nettó árbevétel, két lezárt üzleti év, valamint legalább két foglalkoztatott.

Ács Zoltán kiemelte: "Meg kell támasztani az alapokat, ezért hoztuk létre a tőkeprogramot." A szakember szerint,

a magyar KKV szektor tőkeszerkezete gyakran akadályozza a további hitelfelvételt és beruházásokat, ami versenyhátrányt jelent a külföldi cégekkel szemben.

A program keretében nyújtott finanszírozás 5%-os kamatozású, és ázsiós tőkeemeléssel valósul meg, amelynek során az alapkezelő 1%-os tulajdonrészt szerez a cégben. A konstrukció nem igényel fedezetet, és alárendelt kölcsöntőkének minősül, ami önerőként is felhasználható további finanszírozásokhoz.

A 6 éves futamidejű finanszírozás során csak a kamatot kell évente fizetni, a tőkerészt a futamidő végén kell visszafizetni. A forrás felhasználható beruházásra, hatékonyságnövelésre, forgóeszköz-finanszírozásra (50%-ig), cégvásárlásra és menedzsment kivásárlásra is.

Ács Zoltán hangsúlyozta, hogy szeretnék, ha a program nem csak budapesti cégekre korlátozódna. Jelenleg a kérelmezők kétharmada fővárosi vagy Pest megyei, éppen ezért indult az az országos roadshow, amelynek első állomása Székesfehérvár.

Tőzsdei bevezetés: nem csak álom

Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kereskedésért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese a tőzsdei finanszírozás lehetőségeiről és előnyeiről tartott előadást, amelyben kiemelte: a tőzsde nem csak a nagy és komplex cégeknek lehet hasznos, hanem már a növekedés korábbi szakaszaiban lévő vállalkozásoknak is érdemes megismerkedniük ezzel a finanszírozási formával.

A tőkepiaci finanszírozás olyan célokra alkalmazható, amit egy bank nehézkesen hitelez. Ez lehet egy nagyon innovatív ötlet, aminek még nincsen készpénzárama"

- mondta Máté-Tóth István.

A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a tőkeági finanszírozás nem a banki hitelek helyettesítésére szolgál, hanem kiegészíti azt: "Nem cél, hogy a hitelek helyett mindenki tőkefinanszírozásra váltson, és menjen tőzsdére, de mindenképpen biztonságosabb több lábon állni, amely egyben nagyobb rugalmasságot is ad nekünk."

Az előadásban elhangzott, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia értéktőzsdéje 1900-ra a világ 6. legnagyobb értéktőzsdéje volt. Máté-Tóth István szerint ez azt mutatja, hogy a tőzsde nem idegen a magyar gazdasági kultúrától.

A BÉT vezérigazgató-helyettese ismertette a tőzsdei jelenlét előnyeit, köztük az üzleti bizalom növelését, a tőke felszabadítását, a kulcsemberek megtartásának lehetőségét részvényalapú ösztönzéssel, valamint a generációváltás megkönnyítését.

Az elmúlt időszakban több mint 30 tőkebevonás történt a BÉT-en, átlagosan 1 milliárd forint értékben.

A tőzsdén nemcsak nagyvállalatok, hanem kisebb méretű cégek is megjelentek. A BÉT BÉT50 programja már több mint 500 céget foglal magába, és különböző rendezvényekkel, kiadványokkal segíti a vállalkozások tájékozódását a tőkepiaci lehetőségekről.

Máté-Tóth István zárásként arra bátorította a jelenlévőket, hogy vegyenek részt a BÉT programjaiban és ismerkedjenek meg közelebbről a tőkepiaci finanszírozás lehetőségeivel.

VOSZ: összefogás nélkül nem megy

A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára, Perlusz László ismertette a szervezet legújabb eredményeit és jövőbeli terveit. A főtitkár kiemelte a VOSZ szerepét a vállalkozások támogatásában és érdekképviseletében, különös tekintettel a jelenlegi gazdasági kihívásokra.

Hiszünk a közös gondolkodásban, az együttműködés erejében, és abban, hogy tervezni, teremteni és alkotni mindig közösségben érdemes"

- hangsúlyozta Perlusz László.

A VOSZ tevékenységének három fő pillére az érdekképviselet, a vállalkozásfejlesztés és a társadalmi felelősségvállalás. Az elmúlt években a szervezet jelentős fejlődésen ment keresztül, különös hangsúlyt fektetve a vállalkozásfejlesztésre és a szolgáltatások bővítésére.

A főtitkár kiemelte a Széchenyi Kártya Program sikerét, amely 2024-ig félmillió megkötött hitelszerződéssel 9000 milliárd forint kedvezményes hitelt biztosított a magyar vállalkozások számára. Emellett bemutatta

a VOSZ új kezdeményezéseit, mint például a VOSZPort alkalmazást, amely elnyerte az Európai Vállalkozásfejlesztési Díjat digitális átállás kategóriában.

A szervezet nemzetközi tevékenysége is bővült: Kínában és az Egyesült Államokban már megnyitották első három külképviseletüket, és további két iroda nyitását tervezik Olaszországban és Belgiumban. A VOSZ aktívan részt vesz a Kárpát-medencei Magyar Vállalkozói Szövetségek Nemzeti Fórumában is, amely 6 ország 25 magyar vállalkozói szervezetének nyújt közös érdekképviseletet.

Perlusz László hangsúlyozta a VOSZ és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara közötti együttműködés fontosságát, kiemelve, hogy bár bizonyos területeken versengenek, céljuk közös: a magyar vállalkozások támogatása és fejlesztése.

A VOSZ főtitkára zárásként kiemelte:

A jövőt közösen építjük. Ez azt jelenti, hogy a vállalkozóknak akkor van jövője, ha összefognak közösen, és szervezetileg pedig a jövőt szeretnénk közösen építeni a VOSZ-ként a Kamarával."

Lassú a növekedés, de nincs gazdasági válság

Madár István, a Portfolio Csoport vezető elemzője tartott előadást a magyar gazdaság jelenlegi helyzetéről és kilátásairól. Az elemző szerint bár nincs gazdasági válság Magyarországon, a növekedés jelentősen lelassult az elmúlt években.

Magyarországon nincsen gazdasági válság, tehát sem államcsőd közeli helyzet, sem árfolyamkrízis, semmi ilyesmi nem látszik, hogy fenyegetne"

- emelte ki Madár István. Hozzátette ugyanakkor, hogy "a magyar gazdaságnak a legnagyobb problémája, amit néhányan szoktak azért válságjelzővel illetni, az a növekedési válság vagy növekedési kihívás, nevezetesen az, hogy a magyar gazdaság három éve nem nő."

Az elemző szerint több tényező is fékezi a gazdasági növekedést:

• Gyenge külső konjunktúra, különösen Németországban és a régióban
• Átalakuló járműipar Európában
• Magas kamatkörnyezet
• Elapadó uniós források 
• Munkaerőhiány
• Gyenge üzleti és lakossági bizalom

Madár István szerint a következő időszakban mérsékelt élénkülés várható:

Mi azt gondoljuk, hogy emiatt több vállalat lehet a vesztese ennek a harcnak, mint korábban, de az igazán ügyesek és okosak, azok továbbra is tudnak nyerni egy ilyen fékezett habzású növekedésben is.

Márpedig a növekedés fékezett habzású lesz, szerintünk lesz élénkülés, a következő évben már 2% fölötti gazdasági növekedésünk lesz, de az a 4-5%-os növekedési környezet, ami a 2010-es évek második felét jellemezte, arra azt gondoljuk, hogy nincsenek meg a feltételek jelen pillanatban a magyar gazdaságban."

Kell a kockázatvállalás

A rendezvény zárásaként a panelbeszélgetésben Ács Zoltán elmondta: a magyarok pénzügyi tudatossága mögött sokszor félelem húzódik: „ha eleve óvatos volt, közelébe befagy” – fogalmazott, utalva a magas megtakarítási rátára és az öröklött kockázatkerülésre. A kiút szerinte nem vakmerőség, hanem közös kultúraváltás:

tudás, kezdeményezőkészség és következetes edukáció kell.

Máté‑Tóth István felidézte: az elmúlt 15 évben a magyar lakosság vagyona többszörösére nőtt, részvénykitettsége pedig sokszorosára, ami alapvetően növeli a kockázatvállalási kapacitást. Szerinte a Demján‑program „nagyon jó termék”, amely a kockázat egy részének átvállalásával mozdítja ki a vállalatokat a kivárásból. Hangsúlyozta: a finanszírozási formák kiegészítik egymást; a tőzsdére lépés akkor időszerű, amikor a stratégiai ugráshoz – új piac, felvásárlás, profilváltás – már tőkepiaci jelenlétre is szükség van.

A tőzsde nem cél, hanem eszköz – egy új szint kezdete.”

Kovács Bálint, a Stradamus Zrt. igazgatója, partnere szerint a kkv‑k egyik szűk keresztmetszete az adatszolgáltatás és az adminisztráció. A tanácsadók gyorsítják a döntési és folyósítási szakaszokat, és a dokumentációban – így a szindikátusi szerződésekben – is támaszt nyújtanak. Ez egyben „tőkepiaci felkészítő”: aki most megtanul szerződni és riportolni, később könnyebben léphet a BÉT‑re.

A kisállat‑élelmiszer és állatorvosi szolgáltatási piacon működő TROVET ügyvezető-igazgatója, Nándorfi Zoltán szerint, a cége válságálló szegmensben tevékenykedik, mégis megérzi a gazdasági hullámokat. Banki hiteleik mellé (pl. KAVOSZ‑termékek) tőkét is vontak be; a programban külön érték volt, hogy a „jövőképre” voltak kíváncsiak, nem csupán a múltbeli számsorokra. A cég a forrásból digitalizációt, AI‑megoldásokat, infrastruktúrát és eszközparkot fejleszt – „mindenre is jusson”, miközben a szolgáltatási lábat erősítik.

Tapasztalatuk szerint a tanácsadói kíséret végig segítette az utat.

Balogh Ádám kiemelte: a Széchenyi Kártya Program piaci szintnél kedvezőbb kamatot és garanciát ad, ezért vonzó; ugyanakkor a sokszereplős (bank–garantőr–KAVOSZ–kkv) folyamatok gördülékenységén még lehet gyorsítani. A tavaszi 3%-os fix kamat érezhetően megdobta az érdeklődést; a cél, hogy a döntések és folyósítások minél inkább felgyorsuljanak.

A beszélgetésben elhangzott: a program tipikus átfutása jelenleg 3–4 hónap, de a folyamatok gyorsulnak. Döntésszám tekintetében 95 jóváhagyásnál járnak, nyárig 450–500 cég döntése a cél, miközben az alapkezelő egyre több mesterséges intelligenciát épít be a működésbe. A konstrukció erénye, hogy a beruházásokhoz kapcsolódó „puha” elemek – szervezetfejlesztés, képzés, forgóeszköz‑igény – is finanszírozhatók.

Előretekintés: „ne kanyarban előzzünk”, de készüljünk

• Máté‑Tóth szerint a kockázatvállalási kedv nőni fog, és a források elérhetőek lesznek – a siker kulcsa, ki lép korábban.
• Kovács Bálint stabilizálódó környezetben a privát beruházások felpörgését várja.
• Ács Zoltán arra figyelmeztetett, hogy a finanszírozás gyakran késve reagál a konjunktúrára: most kell felkészíteni a rendszert (cégeket, tanácsadókat, jogi tudást), hogy az igényrobbanáskor ne kapkodjunk.
• A technológia – különösen az AI és az adat – a felszín alatt forradalmasítja a finanszírozást; napi, következetes tanulásra van szükség, hogy ne maradjunk le.

A panel Churchill szellemében zárt:

soha ne hagyjunk veszni egy jó válságot”

A konszenzus szerint az óvatosság érthető, de aki most növeli pénzügyi és technológiai felkészültségét, és okosan választ a hitel–tőke–tőzsde hármasból, az a következő ciklus nyertese lehet.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ