Bizonytalan környezetben is van növekedési lehetőség – Veszprémben járt a Portfolio és a KAVOSZ

A Portfolio és a Kavosz közös országjárásának veszprémi állomásán mondott köszöntőjében Eppel János, a VOSZ elnöke a magyar gazdaság aktuális helyzetéről és a vállalkozások előtt álló kihívásokról beszélt.

Kiemelte, hogy az elmúlt évek válságai átalakították a gazdasági környezetet, új szállítói láncokat hoztak létre, ugyanakkor az infláció, a magas kamatok és a lassuló gazdasági növekedés továbbra is nehezítik a működést. A tervezhetőség és biztonság hiányában a vállalkozásoknak gyorsan változó, kiszámíthatatlan környezetben kell fejlődniük. A legfőbb nehézségek között a megrendelések csökkenését, a munkaerőhiányt, a túlszabályozottságot, a magas energiaárakat és az energiaellátás bizonytalanságát említette.

Eppel János hangsúlyozta a gazdaságpolitika felelősségét, kiemelve az adócsökkentés, a munkalapú társadalom és a gazdaságélénkítő intézkedések jelentőségét, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy a túlzott állami beavatkozás és rendeleti szabályozás gátolhatja a vállalkozások működését.

Az elnök méltatta a Demján Sándor Programot, és ismertette a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének ötpilléres stratégiáját, amely a pénzügyi szolgáltatásokra, digitalizációra, energetikára, képzésekre és tanácsadásra épül.

A VOSZ célja, hogy országos szinten, online és személyesen is jelen legyen, a Voszport digitális rendszerén keresztül átfogó adminisztratív és fejlesztési szolgáltatásokat nyújtva - összegezte.

Még mindig tartanak a külső finanszírozástól a magyar KKV-k

A megnyitó után Balog Ádám, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke, a KAVOSZ Zrt. igazgatósági tagja tartott előadást a KKV-k finanszírozási helyzetéről és lehetőségeiről.

A szakértő hangsúlyozta, hogy bár a vállalkozások napi szintű problémái között a finanszírozás csak az 5-6. helyen szerepel, ennek tervezése kulcsfontosságú a jövőre nézve.

A finanszírozás tervezését célszerű úgy megközelíteni, hogy előre meghatározzuk, fél- vagy egyéves távlatban milyen tőkeszerkezettel és finanszírozási struktúrával kívánunk a piacon lenni”

- mondta.

Balog Ádám arra is rámutatott, hogy a magyar KKV szektor pénzügyi ismeretei jók, azonban a külső forrásokkal szembeni attitűdjük óvatosabb, mint az ideális lenne.

A Széchenyi Kártya Program kapcsán kiemelte, hogy a legtöbb termék 3%-os kamattal érhető el a vállalkozók számára, és bár a legnépszerűbb termék továbbra is a folyószámlahitel, a beruházási hitelek aránya is növekszik.

Balog Ádám kitért arra is, hogy a középvállalkozások dominálnak a sikeresen igénylők között, ezért további egyszerűsítésekre van szükség a kisebb vállalkozások érdekében. Ilyen lehet a Széchenyi Mikrohitel Max+ termék, amelyet már kezdő vállalkozások is igényelhetnek.

Veszprémi cégek a Demján program élmezőnyében

Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója a Demján Sándor Tőkeprogram részleteit ismertette.

A program célja a hazai kis- és középvállalkozások növekedésének és fejlesztéseinek támogatása. Mint elmondta, a program egy „türelmes finanszírozási” konstrukció, amely lehetőséget nyújt arra, hogy a vállalkozások önerőként használják fel a tőkejuttatást nagyobb beruházásaik megvalósításához, anélkül hogy saját likviditásukat vagy forrásaikat kellene igénybe venniük.

A program 100 milliárd forintos keretösszeggel indult, a tőkejuttatás legfőbb előnye, hogy nem igényel fedezetet, és fix, 5%-os hozamelvárás mellett működik, ami kedvező alternatívát kínál a hagyományos banki finanszírozással szemben.

A konstrukció rugalmasan igazodik a vállalkozások igényeihez, a jövőben pedig várhatóan bővül a felhasználási területe akvizíciók, tulajdonrész-vásárlások, generációváltás, forgóeszköz-finanszírozás, kereskedő cégek bevonása és nem spekulatív ingatlanfejlesztések támogatásával.

Bánfi Zoltán hangsúlyozta a kamarák aktív szerepét a folyamatban, hiszen azok segítik a vállalkozásokat a pályázat teljesítésében. A programhoz kapcsolódó rendszerben akkreditált tanácsadók segítik az üzleti tervek elkészítését, amelynek költségeinek 80%-a vissza nem térítendő támogatásból fedezhető.

Eddig mintegy 500 vállalkozás felelt meg a pályázati feltételeknek, és 106 pozitív döntés született több mint 21 milliárd forint értékben. A legnagyobb érdeklődés Budapesten és Pest megyében mutatkozik, de Veszprém megye is az élmezőnybe tartozik. A tőkejuttatásért cserébe a program mindössze 1%-os tulajdonrészt kér, amely bármikor, többletköltség nélkül visszavásárolható.

A tőzsdei jelenlét lehet az üzleti bizalom kulcsa

A tőzsde szerepéről és lehetőségeiről a magyar vállalkozások számára Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) kereskedésért és üzletfejlesztésért felelős vezérigazgató-helyettese beszélt.

A vezérigazgató-helyettes hangsúlyozta, hogy a tőzsdei jelenlét nem a hitelfinanszírozás helyettesítésére, hanem annak kiegészítésére szolgál. A tőkepiaci finanszírozás elsősorban a kockázatosabb, innovatív projektek megvalósítását és a tőkestruktúra megerősítését segíti elő.

A BÉT az elmúlt 6-8 évben jelentős növekedésen ment keresztül. A részvénykibocsátók száma megduplázódott, és a vállalati kötvénypiac is jelentősen bővült. Az elmúlt években körülbelül 2000 milliárd forintnyi tőkét vontak be a cégek a tőzsdén keresztül, az átlagos tőkeemelés mértéke 1,5 milliárd forint volt.

A tőzsdei jelenlét előnyei között Máté-Tóth kiemelte az üzleti bizalom építését, a tulajdonosváltás és generációváltás megkönnyítését, a munkaerő megtartását és ösztönzését részvényalapú programokkal, valamint a társaságirányítás és utódlás egyszerűbb megszervezését.

A BÉT egy 500-700 céget átfogó B50 ökoszisztémát működtet, amely hálózati kapcsolódást, oktatást és tőkéhez való hozzáférést biztosít a vállalkozások számára.

Máté-Tóth István zárásként bátorította a vállalkozókat, hogy vegyenek részt a BÉT rendezvényein és csatlakozzanak a B50 programhoz, amely lehetőséget nyújt a hasonló méretű cégekkel való kapcsolatépítésre és tapasztalatcserére.

Digitális fizetési megoldások KKV-k számára

Fetter István, a CIB Bank kisvállalati divíziójának vezetője „Finanszírozás, digitalizáció és ügyfélélmény újragondolva” címmel tartott előadást a veszprémi konferencián, ahol bemutatta a bank kisvállalati üzletágát, kiemelve e a személyre szabott pénzügyi megoldásokat, a digitalizáció szerepét és az ügyfélközpontú működést.

A CIB Bank kisvállalati divíziója jelenleg 55 ezer ügyfelet szolgál ki, 35 milliárd forintos nyereséggel működik, ügyfélállománya pedig 430 milliárd forintnyi megtakarítással és 130 milliárd forint hitel-, lízing- és garanciakerettel rendelkezik.

A CIB az Intesa Sanpaolo csoport tagja, amely az Európai Unió egyik legnagyobb bankja; Magyarországon 58 fiókkal és 89 vállalati banki tanácsadóval van jelen.

A bank új számlavezetési csomagja ingyenes számlavezetést és átutalásokat kínál, az online számlanyitás után pedig 50 ezer forintos jóváírás jár. A CIB együttműködik a KAVOSZ Széchenyi Kártya Programmal, amelyen keresztül a vállalkozások kedvező, 3%-os fix kamatozású forinthiteleket vehetnek igénybe.

A digitalizáció terén a bank mobil- és asztali felületeket, valamint korábban csak nagyvállalatok számára elérhető analitikai eszközöket biztosít a KKV-knak is. Fizetési megoldásaik között a hagyományos POS terminál mellett elérhető a soft POS is, amely okostelefonon keresztül teszi lehetővé a kártyás fizetések elfogadását.

Szakértők: növelni kell a tőkefinanszírozás arányát a hazai KKV szektorban

Demján Sándor Tőkeprogram (DSTP) egyre nagyobb népszerűségnek örvend a hazai vállalkozások körében - derült ki az eseményt záró szakmai beszélgetésen, ahol a hazai finanszírozási piac szakértői osztották meg tapasztalataikat.

Stejer Szabolcs, a Nemesfém Kft. vezetője cégével már sikeresen részt vesz a programban, elsőként ő osztotta meg tapasztalatait.

"A jelenlegi piaci környezetet jól szemlélteti, hogy bizonyos nemesfémek ára az év eleje óta mintegy 70%-kal emelkedett, ami azt eredményezi, hogy azonos készletszint fenntartásához közel kétszeres finanszírozási igényre van szükség. Mostanra ismertük fel a tőke bevonásában rejlő lehetőségeket, és azt, hogy ez miként egészítheti ki a jövőbeni fejlesztési terveinket" - összegezte.

A vállalkozó kiemelte, hogy a program átláthatósága, valamint a kedvező fizetési konstrukció nagyban hozzájárult ahhoz, hogy végül ezt a finanszírozási eszközt választotta cégük.

Bánfi Zoltán, az MKIK Tőkealapkezelő vezérigazgatója hangsúlyozta, hogy a program keretében a vállalkozások 200 vagy 400 millió forintos tőkefinanszírozáshoz juthatnak, miközben mindössze 1%-os tulajdonrészt kell átadniuk, ami a közhiedelemmel ellentétben nem az államhoz kerül, hanem az MKIK Tőkealapkezelőhöz, amely egy közhasznú szervezet.

A szakember azt is fontosnak tartotta, hogy a program rugalmasságát jelzi, hogy a vállalkozások bármikor visszavásárolhatják az 1%-os tulajdonrészt, amennyiben visszafizetik a kapott tőkét az időarányos kamattal együtt.

Nincs szükség fedezetre vagy önerőre, ami jelentősen csökkenti a belépési küszöböt, a folyamat átfutási ideje pedig folyamatosan javul, a leggyorsabb esetekben akár 4-5 hét alatt is megvalósulhat a teljes folyamat a jelentkezéstől a folyósításig.

A program másik nagy előnye a rendkívül kedvező fizetési konstrukció. A kamatfizetés évente egyszer esedékes, nem havonta vagy negyedévente, ami jelentős könnyebbséget jelent a cégek pénzügyi tervezésében. Emellett a tőkét csak a futamidő végén kell visszafizetni. Kovács Bálint, a Stradamus Zrt. igazgató partnere kiemelte, ez a konstrukció az, ami a programot egyedivé teszi.

Máté-Tóth István, a Budapesti Értéktőzsde vezérigazgató-helyettese a program hosszabb távú előnyeire hívta fel a figyelmet:

„Kiemelten fontos, hogy Magyarországon a vállalkozások számára egy jól definiált fejlődési pálya álljon rendelkezésre – a kezdeti, kisvállalkozói szinttől a középvállalati méreten át egészen a nagyvállalati szintig –, és minden növekedési fázishoz megfelelő finanszírozási eszközök társuljanak.”

Szerinte a Demján Sándor Tőkeprogram akár a tőzsdére lépés előszobája is lehet a vállalkozások számára.

A szakértők egyetértettek abban, hogy a tőkefinanszírozás kultúrájának erősítése kulcsfontosságú a magyar gazdaság fejlődése szempontjából. Míg a nyugat-európai és angolszász országokban, különösen Amerikában a finanszírozáson belül túlsúlyban van a tőke a hitellel szemben, Magyarországon ez az arány mindössze 10% körüli, a kkv-k esetében pedig ennél is lényegesen alacsonyabb. A DSTP egyik nem titkolt célja, hogy ezen az arányon javítson, és megismertesse a vállalkozásokkal a tőkefinanszírozás előnyeit.