Meg lehetne előzni a lavinaszerencsétlenségeket

A kutatók – köztük az Aberdeeni Egyetem bolygótudományi tanszékének munkatársai – a 2021-es indiai Csamoli-katasztrófát és a 2025-ös svájci Blatten-lavinát vizsgálták. Az előbbi több mint kétszáz emberéletet követelt. Az utóbbi ugyan a falu nagy részét maga alá temette, de alig szedett áldozatokat. A két esemény fizikai léptéke hasonló volt, a végkimenetelük mégis gyökeresen különbözött.

A svájci Blatten esetében a hegyoldalak folyamatos megfigyelése, egyértelmű evakuációs protokollok és magas szintű lakossági tudatosság állt rendelkezésre. Amikor a figyelmeztető jelek felerősödtek, a helyi hatóságok gyors kiürítést rendeltek el. Így a lakosok még a lavina becsapódása előtt biztonságba kerülhettek. Ezzel szemben Csamolinál

sem működő megfigyelőrendszer, sem megelőző kockázatkezelési keretrendszer nem létezett.

A figyelmeztető jeleket senki nem észlelte, a helyi közösségek pedig nem rendelkeztek döntéshozatali protokollokkal és evakuációs útvonalakkal.

A tanulmány egyik fő következtetése, hogy a klímaváltozás gyorsuló ütemben destabilizálja a gleccsereket és a magashegyi lejtőket. Ez a folyamat a láncreakciószerű jég- és kőzetlavinák gyakoriságát és kiszámíthatatlanságát egyaránt növeli. A Himalája katasztrófavédelmi rendszerei ugyanakkor nagyrészt reaktívak maradtak. Ezek gyakran elavult veszélyességi kategóriákon alapulnak, amelyek nem tükrözik a krioszférához kötődő események valós sebességét és összetettségét.

A kutatás az elsők között értelmezi a jég- és kőzetlavinákat katasztrófavédelmi irányítási kihívásként, nem pedig pusztán előre jelezhetetlen természeti eseményként. Míg az árvizekre és ciklonokra léteznek korai előrejelző rendszerek,

a percek alatt kibontakozó hegyi veszélyhelyzetekre alig van hasonló keretrendszer.

A szerzők öt konkrét lépést javasolnak a felkészültség hiányosságainak megszüntetésére. Ezek közé tartozik az integrált műholdas és felszíni megfigyelés, valamint az egyértelmű, azonnali beavatkozást kiváltó határértékek kijelölése. Emellett gyors kommunikációs csatornákra, decentralizált evakuációs döntési jogkörökre, továbbá a helyi közösségeket is bevonó, erős felkészültségi rendszerekre van szükség. A tanulmány szerint a megelőzés költsége messze elmarad a katasztrófák okozta károkétól.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images