Mi az a német különalap (SVIK)?

Egy 500 milliárd eurós hitelkeret, amit a német állam infrastruktúra-fejlesztésre hozott létre. A Bundestag 2025 márciusában szavazta meg.

Mire kellett volna költeni a különalap pénzét?

Elsősorban infrastrukturális beruházásokra: utak, vasutak, hidak építésére és felújítására, illetve klímavédelmi fejlesztésekre.

Mire költötték valójában a pénzt?

Költségvetési lyukak betömésére. A kutatók szerint a felvett hitel 86-95 százaléka nem új beruházásokra ment, hanem a meglévő kiadásokat finanszírozták belőle.

Mi az a "tolatópályaudvar" módszer?

Egy trükk: a kormány a rendes költségvetésből kivette a beruházási pénzeket, majd ugyanezeket a különalapból fizette ki. Így papíron nőttek a beruházások, valójában nem.

Mennyivel nőttek ténylegesen a beruházások?

Mindössze 1,3-2 milliárd euróval, ami épp csak az inflációt fedezi. A 24 milliárd eurós hitelfelvételhez képest ez elenyésző.

Miért nem jutott el a pénz a tartományokhoz?

Bürokratikus akadályok miatt. A tartományoknak szánt 8,3 milliárd eurót 2025-ben egyáltalán nem tudták kiutalni.

Mi a gond a 10 százalékos szabállyal?

A különalap használatának feltétele, hogy a kormány a kiadásai 10%-át beruházásokra fordítsa. Ezt csak a tervekben teljesítették, valójában csak 8,7% lett, de ez nem járt következménnyel.

Mit követelnek a kutatóintézetek?

Hogy 2026-ban a kormány tartsa be az ígéretét: a különalap valóban kiegészítse, és ne helyettesítse a rendes beruházásokat.

Lehullott a lepel: elképesztő trükkel játszotta át a beruházásokra szánt hatalmas összegeket a német kormány

Portfolio

2026. március 17. 13:37

Két német kutatóintézet számításai szerint a Bundestag által tavaly megszavazott, 500 milliárd eurós infrastrukturális és klímavédelmi különalap forrásainak túlnyomó részét nem rendeltetésszerűen használták fel. A pénz a költségvetési lyukak betömésére ment, nem pedig többletberuházásokra - közölte a Handelsblatt.

A kölni Német Gazdaságkutató Intézet (IW) adatai alapján 2025-ben a különalap forrásainak 86 százalékát nem a tervezett célra fordították. A müncheni Ifo Intézet még súlyosabb arányról számolt be. Szerintük az újonnan felvett hitel 95 százaléka nem szolgált kiegészítő infrastrukturális beruházásokat.

A politikai döntéshozók az adósságból finanszírozott forrásokat szinte teljes egészében más célokra, vagyis költségvetési hiányok pótlására használták fel

– fogalmazott Clemens Fuest, az Ifo elnöke.

Az Ifo elemzése szerint a különalap (SVIK) terhére 2025-ben 24,3 milliárd euróval nőtt az államadósság, miközben a tényleges szövetségi beruházások mindössze 1,3 milliárd euróval haladták meg a 2024-es szintet.

A 23 milliárd eurós különbözetet tehát nem beruházásokra használták fel.

Az IW számításai szerint a szövetségi kormány tényleges beruházási kiadásai mintegy 71 milliárd eurót tettek ki. Ezt az összeget a különalappal együtt, a pénzügyi tranzakciók hatásainak kiszűrése után kapták meg. Ez nominálisan csupán kétmilliárd eurós emelkedést jelent 2024-hez képest, ami éppen csak az infláció ellensúlyozására elegendő.

A visszaélés mechanizmusa egyszerű: a kormány a központi költségvetésben csökkentette a beruházási tételeket, majd ezeket átcsoportosította a hitelfelvételből finanszírozott különalapba.

A kulcsszó itt a tolatópályaudvar

– mondta Tobias Hentze, az IW kutatója. Különösen a közlekedési szektor támogatásait tolták át. Emiatt a központi költségvetésben kevesebb beruházás valósult meg, mint az előző években. A szövetségi kormány ráadásul a kórházak azonnali átalakítási költségeit is beruházásként könyvelte el a különalap terhére, noha ezek valójában folyó működési kiadások.

A tervezett összegek felhasználása is akadozott.

A SVIK-ból tervezett 19 milliárd euró esetében minden négy euróból mindössze három jutott el a célig. A Klíma- és Transzformációs Alap (KTF) számára elkülönített 10 milliárd eurós keretből a tényleges beruházások 8,3 milliárd euróval elmaradtak a célértéktől, sőt a 2024-es szint alá estek. A tartományoknak szánt 8,3 milliárd eurót bürokratikus akadályok miatt 2025-ben ki sem tudták utalni. Összességében a kormány a különalap tervezett forrásainak mindössze 42 százalékát vette igénybe.

Az IW egy strukturális hibára is rámutatott.

A különalap igénybevételének feltétele, hogy a szövetségi kormány a rendes kiadásainak legalább tíz százalékát beruházásokra fordítsa. A tervezés során éppen elérték ezt a küszöböt, a valóságban azonban az arány csupán 8,7 százalék volt. Ez semmilyen következménnyel nem járt, mivel a szabály kizárólag a tervezett, és nem a tényleges kiadásokra vonatkozik. Az 500 milliárd eurós különalapot még a régi Bundestag szavazta meg 2025. március 18-án kétharmados többséggel, a CDU/CSU, az SPD és a Zöldek támogatásával. Mindkét kutatóintézet azt sürgeti, hogy a kormány 2026-ban tartsa be az addicionalitásra tett ígéretét, és növelje a központi költségvetésen belüli beruházási kiadásokat.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images