Döntött a kamatokról az EKB, nagyot változott az inflációs és növekedési előrejelzés

A várakozásoknak megfelelően 2 százalékon hagyta az irányadó kamatot az EKB, ezzel együtt pedig 2026-os inflációs és növekedési előrejelzéseit is felülvizsgálta. Az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság komoly változásokat okozott a kilátásokban:

a 2026-os növekedés a tavaly decemberben várt 1,2 százalék helyett 0,9 százalék, az infláció pedig 2,1 helyett 2,6 százalék lehet.

A bejelentést követő sajtótájékoztatón Christine Lagarde jegybankelnök megismételte a háború növekedéslassító és inflációgyorsító hatását, elmondása szerint azonban az EKB jelenleg a 2022-esnél sokkal jobb helyzetből indul az akadályok leküzdésében.

Lagarde szigorú hangvételű kommunikációjára a piacok is reagáltak: a kamatswap árazások alapján a piacok 2 idei kamatemelést is várnak az idei évre (az elsőt már áprilisban), míg az euró szintén erősödött.

Sajtótájékoztatóját Lagarde azzal zárta, hogy a háborús szcenárióelemzések értelmezéséhez adott egy fontos támpontot. Az EKB első embere kiemelte, hogy a baseline szcenárió a lezáráskori piac által implikált kamatpályára épül, az alternatív szcenáriók pedig ugyanebből a kamat- és fiskális feltevéskészletből indulnak ki (baseline-hoz képest változatlan politika mellett), ezért nem tartalmazzák a sokkra adott monetáris és fiskális politikai válaszok tompító hatását.

Válaszát Lagarde azzal kezdi, hogy három óriási különbség a 2022-es és mostani kontextusban.

• Akkor közel 6 százalék volt az infláció, most 2.

• A munkaerőpiac szintén különböző: 2022-ben kifejezetten feszes volt, erős alkalmazotti alkupozícióval, ma viszont zajlik egy strukturális átrendeződés, ami miatt a munkaerőpiac jelenleg jóval rugalmasabb.
• Harmadsorban az EKB elnöke szerint a gazdaság keresleti oldala is eltérő:

  2022-ben a lakosság éppen egy fiskális ösztönzőhullám után volt, jelenleg nincs szó ilyen keresleti túlfűtöttségről

  - fogalmaz Lagarde.

Az EKB elnöke válaszát azzal kezdi, hogy a jegybank jelenleg sokkal jobb helyzetben van, mint volt 2022-ben.

Ezt nevezem én 3x2-nek: 2 százalékos inflációnak, várakozásnak és kamatszintnek. Az infláció és a várakozások célon vannak, a kamatszint pedig semleges

- jelenti ki Lagarde.

Az EKB elnöke abban is biztos, hogy a testület sokat tanult a 2022-es krízisből: a modellek fejlődtek, a kockázatokat érzékenységvizsgálattal és szcenárió-elemzéssel vizsgálják, miközben a szervezet az energiasokk inflációs átgyűrűzését is sokkal jobban értik már, mint legutóbb.

Lagarde elmondása szerint az első baseline előrejelzés március 4-én, a második pedig március 11-én készült, melyet két extrém szcenárió egészít ki. Ezek igyekeztek modellezni az előrejelzési horizont végén történő energiaár-lecsengés, valamint egy hosszú távú, tartós energiasokk (amikor az árak az EKB előrejelzési horizontjának végén sem csökkennek le) hatását is.

Az elemzés eredményeit az EKB hamarosan publikálásra kerülő dokumentumai tartalmazzák majd

- jelenti ki Lagarde.

Az adatfüggő üzemmód azt jelenti, hogy folyamatosan elemezzük az összes beérkező adatot, majd ezek után hozunk döntést a kamatokról - kezdi a választ semlegesen Lagarde. Az EKB első embere ezután elmondja, hogy kiemelt figyelemmel kísérik a beszerzésimenedzser-indexeket, a bérdinamikát, valamint a vállalati átárazásokat jelző felméréseket.

Az EKB feladata a másodkörös hatások feltérképezése, ezért az ezzel kapcsolatos mutatókat követjük a legszorosabb figyelembe

- hangsúlyozza Lagarde.

Az első kérdés a döntés meghozatalára vonatkozott, melyre reagálva Lagarde elmondta, hogy a háború várható hatásait a stáb március 11-i információk igénybevételével jelezte előre, amelyet a Kormányzótanács aztán több szakértővel is megvitatott.

A stáb munkájának köszönhetően a Kormányzótanács friss adatokból és előrejelzésekből tudott dolgozni

- jelenti ki Lagarde, aki azt is elmondta, hogy

a mai kamatdöntés is egyhangú volt.

A jövőbeli kamatdöntésekre vonatkozóan az EKB hangsúlyozza, hogy pontos feltételeket nem tud adni, de az EKB jelenleg kiegyensúlyozott, jó helyzetben van az események kezeléséhez.

Lagarde elmondja, hogy a geopolitikai és kereskedelmi bizonytalanság emelkedése miatt nőtt a volatilitás az európai kötvény- és részvénypiacokon, az energiaválság várható inflációerősítő hatása miatt pedig a kötvényhozamok kontinens-szerte jól láthatóan emelkedtek.

A vállalati hitelek kamata nem változott 2026 januárjában (3,57 százalék), míg a lakossági jelzáloghitelek kamata enyhén (3 bázisponttal) 3,35 százalékra emelkedett.

A vállalati hitelállomány növekedése 2026 januárjában minimálisan lassult az előző év decemberéhez képest (3 százalékról 2,8 százalékra), a lakossági pedig 2025 decemberéhez hasonlóan az idei év első hónapjában is 3 százalékkal bővült éves alapon.

A vállalati kötvénykibocsátást tekintve az évkezdet kifejezetten erősre sikeredett, a korábban megszokott 35-40 milliárd eurós kibocsátási volumen helyett ezúttal 46 milliárd euró értékben bocsátottak ki kötvényeket a vállalatok (az éves állománybővülés a decemberi 3,5 százalékról 4 százalékra gyorsult).

Lagarde hangsúlyozza, hogy

az energiaár-emelkedés miatt az inflációs kockázatok egyértelműen felfelé mutatnak, amik kifejezetten tartósak és erősek lehetnek, ha a háború miatt a globális ellátási láncok további sérüléseket szenvednek el, illetve ha az energiaárak ugrása miatt a várakozások és a bérdinamika is megemelkedik.

Az országok gazdaságélénkítő programjai, illetve az ellátási láncokban fellépő feszültségek emellett szintén emelhetik az inflációt.

Lagarde elmondása szerint az amerikai-európai kereskedelmi ellentétek, a közel-keleti háború és az orosz-ukrán háború a két legfontosabb kockázat most, amely régóta nem látott magasságba emelte a gazdasági bizonytalanságot. A bizonytalan környezet az export visszaesésében, a befektetői kockázatvállalás csökkenésében, alacsonyabb beruházási és fogyasztási hajlandóságban, valamint alacsonyabb növekedésben mutatkozhat meg.

A jegybankelnök egyértelműen fogalmaz:

a közel-keleti háború miatt a növekedési kockázatok többsége lefelé mutat.

2026 januárjához képest (1,7 százalék) februárban érezhetően gyosult az euróövezeti infláció (1,9 százalék), de az éves fogyasztói árindex továbbra is az árstabilitási cél alatt van.

A tartósabb ármozgásokat megragadó maginfláció szintén emelkedett az év elején, a 2026 januári 2,2 százalékról februárban 2,4 százalékra gyorsult.

A korábban kifejezetten ragadósnak bizonyuló szolgáltatásinfláció szintén gyorsult, a területen a fogyasztói áremelkedés üteme a 2026 januári 3,2 százalékos szintről februárban 3,4 százalékig emelkedett.

A középtávú inflációs pályát ráadásul a tartósan magas energiaárak érezhetően felfelé mozdíthatják (ez látszik is a rövid távú várakozásokban), bár a pontos hatásokat egyelőre megbecsülni nem lehet.

Lagarde elmondása szerint a közelmúlt eseményei egyelőre nem veszélyeztetik még a jegybank árstabilitási célját: a bérdinamika a következő hónapokban várhatóan fokozatosan hűlni fog (ezt erősítették meg a 2025. negyedik negyedéves adatok is), miközben a hosszú távú inflációs várakozások 2 százalék körül horgonyzottak. 

A jelenlegi infláció-érzékeny környezetben Lagarde szerint kiemelten fontos a fiskális politikai reakció. Az EKB első embere hangsúlyozta, hogy

az energiaválságra bármilyen fiskális reakció csak átmeneti és pontosan célközönségre szabott lehet.

Az eurózóna gazdasága 2025 negyedik negyedévében 0,2 százalékkal növekedhetett negyedéves alapon (ez 0,1 százalékponttal alacsonyabb az előzetes adatoknál), nagyban köszönhetően a fogyasztás és a beruházások növekedésének. Bár 2026-ban utóbbi két területen eddig enyhe visszaesés jelei látszanak, az eurózóna gazdasága 2026-ban is 1 százalék körüli ütemben bővülhet. Az eurózóna gazdasága profitál a robosztus munkaerőpiacból is, amelyet rekordalacsony munkanélküliség és bővülő foglalkoztatás támogat. 

Az energiaválság árupiaci, bizonytalansági és jövedelmi hatásai miatt az idei növekedési kilátásokat az EKB stábja a decemberi 1,2 százalékról 0,9 százalékra mérsékelte. Ezzel párhuzamosan a beruházási kilátásokat is lefelé módosította az EKB.

Lagarde elsőként a mai kamatdöntést indokolja. Az EKB elnöke elmondja, hogy az eurózóna inflációja az elmúlt hónapokban az árstabilitási célt jelentő 2 százalék körül mozgott, februárban 1,9 százalékra emelkedett a januári 1,7 százalékról.

Az iráni háború miatt hirtelen megugró energiaárak a krízis tartóssága esetén azonban komoly veszélyt jelenthetnek az árstabilitásra, ami adott esetben az EKB-t is reakcióra késztetheti majd.

Lagarde hangsúlyozza, hogy a mostani környezet nagyban különbözik a 2022-estől: az infláció jelenleg a 2 százalékos árstabilitási szinten van, miközben a jelenlegi kamatkörnyezet sem fűti túlzott mértékben a gazdaságot – 2022-vel ellentétben. A hosszú távú várakozások továbbra is a 2 százalékos stabilitási szint környékén horgonyzottak.

Mindeközben az eurózóna gazdasága a globális kihívások ellenére ezidáig ellenálló maradt (ezt támasztják alá a 2025. negyedik negyedéves növekedési adatok is), az alacsony munkanélküliség, a privát szektor stabil mérlegei és a nemzeti kormányok fiskális gazdaságélénkítése pedig a közeljövőben is támogatni fogja a növekedést. A helyzet azonban az amerikai kereskedelmi megállapodás hatályon kívül helyeződésével, valamint az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválsággal nagyot fordult, az európai növekedés kilátásai pedig jelenleg jóval borúsabbak, mint a legutóbbi kamatdöntés alkalmával.

Az energiaár-emelkedés hatásait Lagarde szerint egyelőre pontosan megbecsülni nem lehet (mivel magát a szállítási kiesés időtartamát sem), így egyelőre konkrétumokkal nem tudott szolgálni.

A jövőt tekintve az EKB első embere kijelentette, hogy a testület nem köteleződik el semmilyen kamatpálya mellett, továbbra is adatfüggő üzemmódban marad. Ezzel együtt azonban az EKB első embere hangsúlyozta, hogy

a testület kiemelt figyelemmel kíséri a háború gazdasági hatásait, indokolt esetben pedig megteszi a szükséges lépéseket az infláció kordában tartása érdekében.

Enyhén reagált az euró-dollár árfolyam a kamatdöntés bejelentésére: az európai fizetőeszköz kurzusa előbb 1,150-ig erősödött, majd 1,147-ig gyengült. A jegyzés mostanra 1,149-ig emelkedett.

EUR/USD árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A jegybank továbbra is adatvezérelt üzemmódban van, azaz a gazdaság állapota alapján ülésről ülésre dönt a megfelelő kamatszintről. A közlemény szerint az EKB továbbra sem köteleződik el egyetlen kamatpálya irányába sem, de ha a közel-keleti háború gazdasági hatásai úgy kívánják, a jegybank kész megtenni a szükséges lépéseket a középtávú árstabilitás biztosításáért.

Az EKB stábja az előrejelzések frissítése mellett azt is felmérte, hogy a közel-keleti háború milyen hatással lehet a gazdasági növekedésre és az inflációra néhány alternatív, szemléltető forgatókönyv alapján. Ezeket a forgatókönyveket a szakértői stáb előrejelzéseivel együtt közzéteszik az EKB honlapján.

A közlemény kiemeli, hogy a közel-keleti konfliktus középtávú inflációra gyakorolt hatásai döntő mértékben attól függenek, hogy egy erősebb és tartósabb energia-sokk milyen mértékű közvetett és másodlagos hatásokkal jár.

A sajtótájékoztatón Christine Lagarde jegybankelnök elmondta, hogy a stáb-előrejelzések a március 11-i állapot alapján készültek, azaz az EKB kiemelt hangsúlyt fordított a mostani energiaválság hatásainak előrejelzésére. Ez alapján jól látszik, hogy a testület tanult a 4 évvel ezelőtt elkövetett hibákból és ezt meg is akarja mutatni.

A kamatdöntéssel együtt az EKB frissítette növekedési és inflációs előrejelzéseit is.

A gazdaság teljesítményét tekintve az EKB döntéshozót pesszimistábbak, mint 2025 decemberében voltak, az akkori 1,2 százalékos idei növekedési prognózist ugyanis most 0,9 százalékra, azaz épp a tavaly decemberben várt szintre mérsékelték. A valutaövezet összesített GDP-je 2027-ben 1,3, míg 2028-ban 1,4 százalékkal bővülhet.

A jegybank stábja szerint az eurózóna inflációja 2026-ban 2,6, 2027-ben pedig 2,0, 2028-ban pedig 2,1 százalék körül alakulhat.

Az előrejelzések szerint a tartós árváltozást megragadó maginfláció ennél némileg magasabb pályán fog mozogni a következő hónapokban: értéke 2026-ban 2,3, 2027-ben 2,2, 2028-ban pedig 2,1 százalék lehet.

Nem meglepő módon az inflációs előrejelzések felfelé mozdultak a tavaly decemberi értékekhez képest, ez nagyrészt a közel-keleti konfliktus miatt hirtelen megemelkedő energiaáraknak köszönhető.

Fontos megjegyezni, hogy az előrejelzések a március 11-i viszonyokat tükrözik, azaz a jelenlegi környezetben nagyon bizonytalanok. Az inflációs és növekedési kilátásokat leginkább a közel-keleti háború eseményei és az energiaárak határozzák meg, mellyel kapcsolatban egyelőre az EKB is csak különböző szcenárióelemzésekre támaszkodhat.

Az EKB közleménye hangsúlyozza, hogy az iráni háború sokkal bizonytalanabbá tette a gazdasági kilátásokat, valamint erősíti a magasabb inflációra és gyengébb növekedésre vonatkozó kockázatokat. A magasabb energiaáraknak már rövid távon is pozitív hatásuk lesz az inflációra, a tartós hatások azonban leginkább a közel-keleti konfliktus intenzitásától és hosszától függnek majd.

A közlemény hangsúlyozza, hogy a bizonytalan környezet ellenére az EKB jó helyzetben van a háború gazdasági hatásainak kezelésére: az infláció az elmúlt hónapokban a 2 százalékos árstabilitási cél körül mozgott, míg a gazdaság ellenállóságot mutatott a korábbi negyedévekben.

Az iráni háborúról és az energiapiacról érkező híreket az EKB kiemelt figyelemmel követi majd, az esetleges monetáris politikai reakcióról pedig adatfüggő üzemmódban (azaz ülésről ülésre, a beérkező adatok függvényében) döntenek majd.

Az EKB változatlanul 2 százalékon tartotta az irányadó betéti kamatot. A döntés megfelelt a várakozásoknak és a döntéshozók nyilatkozatainak. Korábban a Kormányzótanács több tagja is hangsúlyozta, hogy a megugró energiaárak ellenére az EKB adatfüggő üzemmódban marad, ami kellő mozgásteret biztosít a sokkra való reagálás során. Az iráni háború inflációs hatását a jelenlegi ponton lehetetlen pontosan előre jelezni, így az elemzők szerint is indokolt volt a kamatok változatlanul hagyása.

Az Európai Központi Bank (EKB) 2025 júniusa óta változatlanul 2 százalékon tartotta a betéti rátát, a makrogazdasági alapfolyamatok alapján pedig az elemzők és döntéshozók egyaránt azt várták, hogy ez a nyugodt környezet 2026-ban végig fenn is marad. A közel-keleti konfliktus és a Hormuzi-szoros lezárása miatt kibontakozó energiaválság ugyanakkor egy 2022-höz hasonló helyzetbe hozhatta az eurózóna jegybankját. Bár a jelenlegi energiaársokk kontextusa (kiindulási inflációs és kamatszint, jegybanki és piaci rugalmasság) nagyban különbözik a négy évvel ezelőtt látottól, a piacok viselkedése aggodalomra utal.

A háborús hírekre reagálva például a mai nap a holland tőzsdei gázár (TTF) 73 euró/MWh-s csúcsra emelkedett, miközben a Brent típusú kőolaj világpiaci ára a 2022-ben látott 120 dolláros csúcsok közelében mozog.

Az egyre nagyobb eséllyel tartósnak ígérkező energiaválság az Európai Központi Bankot is nehéz helyzetbe hozta, hiszen a mai sajtótájékoztatón úgy kellene irányt mutatnia a jelenlegi bizonytalan környezetben, hogy a konfliktus hosszát illetően egyelőre mindenki csak találgatni tud.

Az első üzenet azonban konkrétumok nélkül is fontos lesz, elemzők szerint pedig az EKB most sokkal agilisebb lesz, mint 2022-ben és korai beavatkozást ígérő, szigorú üzenetekkel veheti elejét az inflációs várakozások elmozdulásának.

A kamatdöntés 14.15-kor érkezik, amit 14.45-kor sajtótájékoztató követ majd.

Az eseményekről ebben a cikkben élőben tudósítunk.

EUR/USD árfolyamának alakulása

Forrás: Portfolio-Teletrader Kft.

Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images