Megvan, mit hoz a debreceni BMW-gyár a magyar gazdaságnak

Örüljünk

"Mindenképp örvendetes, hogy a BMW Magyarországot választotta új gyárának helyszíneként. Az egymilliárd eurós beruházásnak lesznek érzékelhető gazdasági hatásai és előnyei Magyarország számára, azonban vannak lényeges kérdések, amelyek a beruházás kapcsán felmerülnek, elsősorban a rendelkezésre álló munkaerő tekintetében" - értékelte a bejelentést lapunknak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője.

Szerinte a bejelentés azt bizonyítja, hogy a magyar gazdaság továbbra is népszerű a külföldi befektetők körében. Ezen belül mindenképpen kedvező fejlemény, hogy új név jelent meg az autógyártók szektorából, mégpedig a prémium szegmens szereplője.

Ahogyan arra a Portfolio is rámutatott cikkében, a BMW mai bejelentésével lényegében mindhárom német prémium autógyártó jelen lesz gyártási tevékenységgel Magyarországon (Audi, BMW, Mercedes).

Mivel a BMW is prémium gyártó, ezért a Magyarországon gyártott járműveket elsősorban külföldön fogja értékesíteni, ami ezáltal hazánk exportkapacitását növeli meg és javulhat a magyar export részaránya is, ahogyan felfut a termelés - folytatta a lehetséges gazdasági hatásokat a közgazdász.

Egy általunk megkérdezett másik (név nélkül nyilatkozó) elemző gyors becslései szerint ha a gyár full kapacitás mellett üzemel, akkor éves szinten megközelítőleg 900 milliárd forintos árbevételt érhet el.

Mivel a hazai autógyártásban viszonylag alacsony a hozzáadott érték mértéke, ezért ez 250 milliárd forinttal emelheti a GDP szintjét, vagyis ez a GDP 0,5%-ának megfelelő hatással ér fel.

Kiszolgáltatottabbak leszünk?

Ennek kapcsán azonban egy veszélyforrásra is felhívta a figyelmet Virovácz. Jelenleg a magyar export egyharmada kapcsolható a járműgyártáshoz. A mostani bejelentés hatására viszont ez az arány akár 40%-ra is emelkedhet. Ez pedig rámutat arra a kockázatra, hogy a magyar gazdaság mennyire függ egyetlen szektor teljesítményétől. A tervezett beruházással tovább növekszik a magyar gazdaság kitettsége a nemzetközi gazdasági ciklusokra, az autópiac ugyanis érzékenyen reagál egy esetleges globális gazdasági lassulásra.

Virovácz Péter szerint amellett, hogy a beruházás fontos és kedvező fejlemény, növeli a magyar gazdaság egyoldalúságát. Árnyalhatja ugyanakkor ezt a hatást, hogy nem csak hagyományos, hanem elektromos autókat is fognak gyártani Debrecenben a mostani bejelentés szerint. A külügyminiszter keddi bejelentése szerint a modern technológiának köszönhetően ugyanazon a gyártósoron fogják az elektromos és a hagyományos autókat is gyártani.

Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ennek következtében óriási tudástranszfer kerül az országba, de fontos lépést jelent a magyar autóipar diverfizikációja szempontjából.

A járműipar meghatározó súlyát támasztja alá, hogy a feldolgozóipar termelésén belül már 30%-nál van a szektor aránya.

"Szintén pozitív fejlemény a német autógyártó helyszínválasztása, vagyis, hogy hajlandó volt a keleti országrészbe telepíteni gyártását. A BMW ezzel egy légüres térbe érkezik, a környéken nem található semmilyen klaszter, ezzel földrajzilag képes lehet kiegyensúlyozni a torz magyar ipari szegmenst" - magyarázta a szakértő. Az elemző itt felidézte, hogy korábban az Audi beruházása Győr városára, valamint a Mercedes választása Kecskemét városára komoly hatást gyakorolt, a foglalkoztatás, az oktatás, valamint a térség vonzereje szempontjából.

Egy ilyen beruházás kitörési pont lehet a térség számára

- mutatott rá.

A legnagyobb kérdés

A legnagyobb kérdőjel, ami a beruházást övezi, az a felveni tervezett munkaerő. A mostani bejelentés szerint induláskor 1000 dolgozóval számol a gyártó, kérdés, hogy a mostani munkaerőhiányos helyzetben hogyan és hol találják meg őket. "Nyilván az ország keleti részében a tartalékok szempontjából kedvezőbb a helyzet, azonban a képzettség struktúrája rossz, mérnököket nagyon nehezen fognak találni" - mondta az elemző.

A Portfolio rendszeresen foglalkozik azzal a kérdéssel, hogy a munkaerő-tartalék szempontjából mely térségek állnak jobban. És vizsgálódásaink is alátámasztják a BMW döntését, ugyanis a hét magyarországi (NUTS-2) régió közül az (Debrecent is magában foglaló) észak-alföldi régióban áll rendelkezésre a legmagasabb munkaerő-tartalék, (tavaly év végi állapotok szerint) közel 150 ezer fő. De a közelben lévő észak-magyarországi régió is logikus munkaerőpiaci bázis lehet, ugyanis itt is 125 ezer hipotetikusan szóba jöhető fő áll vethető be. Fontos megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló tartalék esetében komoly gondok lehetnek a képzettséggel és így a foglalkoztathatósággal. Könnyen lehet, hogy a versenyképes és magasabb fizetéssel a kisebb (és feltehetőleg alacsonyabb termelékenységű) magyar cégektől csábítja el a szakképzett munkaerőt.

"Komoly akadálya lehet a projekt előrehaladásának a megfelelő munkaerő megtalálása, de a német gyártó biztosan nem véletlenül döntött a térség mellett" - tette hozzá a szakértő, aki három lehetőséget vázolt erre vonatkozóan:

• az előzetes felmérés alapján meggyőződtek arról, hogy valóban rendelkezésre áll a térségben a megfelelő munkaerő, vagy
• az ország keleti szomszédaitól szipkáz el munkaerőt, vagy
• versenyképes bérezési struktúrával az országon belül csábít magához alkalmazottakat más cégektől, gyártóktól.

Az 1000 emberre vonatkozó kezdeti terv valószínűleg azzal függ össze, hogy a BMW kezdetben egy műszakos termelést fog folytatni, majd a kereslet felfutásával párhuzamosan futtathatja fel a termelést. Ebben az esetben 2-2,5-szer nagyobb munkaerőállomány is elképzelhető.

A legutolsó adatok szerint Magyarországon közel 177 ezren dolgoztak a járműgyártás területén, ami a feldolgozóiparon belül a legmagasabb.

Érdemes itt megjegyezni, hogy szinte napra pontosan két évvel ezelőtt jelentette be a Mercedes a legutóbbi gyárépítését Kecskeméten. Az akkori hírek szerint szintén 1 milliárd eurós beruházás után szintén 150 ezer autót gyártanának az üzemben, viszont 2500 emberrel. Ennek kapcsán Virovácz Péter úgy fogalmazott, hogy nem kizárt, hogy a BMW új gyára modernebb lesz és kevésbé élőmunka-igényes, de a túlnyomóan robotizált gyárakat nem hoznák valószínűleg Magyarországra, hanem azokat megtartanák Németországban.

Ezért a közgazdász azt valószínűsíti, hogy az új debreceni gyárban is az élőmunkán lesz a hangsúly a termelés során.

A Portfolio több cikkében is rendszeresen foglalkozott a Magyarországon tomboló munkaerőhiánnyal. Legutóbb alig egy hónappal ezelőtt írtuk meg az autóipar kapcsán, hogy a további bővülésnek gátat szabhat az állandósuló munkaerőhiány. A PwC felmérése szerint a rendelkezésre álló új szakképzett munkaerő hiánya a cégek növekedési kilátásaira is közvetlen hatással van, negyedük arról számolt be, hogy létszámgondok miatt utasított már vissza megbízást.

A Portfolio saját körképe szerint a munkaerőhiány a feldolgozóiparban korlátozza a termelés növekedését. A szektorok közül az Eurostat felmérése szerint a feldolgozóipar küzd a legnagyobb problémával. Itt a cégek 80-90%-a mondja azt, hogy a munkaerőhiány a legnagyobb korlátja a termelés növekedésének. A statisztikai hivatal mérése szerint 24 ezer munkavállaló hiányzik a szektorból, ugyanakkor figyelembe véve a vállalati felméréseket, és azt, hogy a legtöbb embert foglalkoztató szektorról van szó, a leginkább óvatos becslés szerint is 100 ezer fő hiányozhat. A reálisabb kalkuláció szerint akár 200 ezer munkavállalót is fel tudna szívni a feldolgozóipar. A mostani bejelentés nemcsak a járműgyártásban, hanem a teljes feldolgozóipari spektrumban hozhat felfordulást és csak tovább fokozza a munkaerőpiaci feszültségeket.

A legjobbkor érkezik - Mennyit adhat a magyar gazdaságnak?

A beruházás a következő év második felében indulhat el, ami azért fontos időzítés, mert akkorra már kifut az uniós források hatása, amely jelenleg pörgeti a magyarországi beruházásokat - emelte ki Virovácz Péter.

Ez a beruházás a beruházások oldaláról valamelyest képes lehet ellensúlyozni az uniós források kiesésének negatív hatását - hívta fel a figyelmet az elemző.

2019-ben a beruházás előkészítése a készletfelhalmozás oldalán jelenik meg a GDP-ben, majd az aktiválás után megjelenik beruházásként a statisztikában. Ez utóbbi 2020-ban várható.

Arra is kitért, hogy ez a beruházás önmagában nem csodaszer, nem képes teljesen ellensúlyozni a beruházási ráta várhatóan csökkenő trendjét. Pedig a beruházási ráta lényeges a jövőbeni növekedés szempontjából is, ugyanis a beruházási ráta 1 százalékpontos emelkedése 0,2 százalékponttal emeli meg a potenciális növekedést.

Egy másik elemző szerint az egymilliárd eurós beruházás (a korábbi Mercedes-gyár adataiból és hatásából kiindulva) megközelítőleg 100 milliárd forintos GDP-többlettel járhat a beruházás időszaka alatt. Ez 0,2%-os GDP-többletet jelent.

Vagyis a jelenlegi GDP-összeghez képest a következő négy évben, vagy az építkezés és a termelés beindulása, felfutása időzítésétől függően az új gyár 0,1%, majd 0,2%, 0,2% és újabb 0,2% többletet eredményezhet a magyar gazdaság teljesítményében.

Mekkora a beruházás?

Legutóbb két évvel ezelőtt a Mercedes jelentett be új üzemépítést. Az ottani kapacitás a jelenlegi 200 ezer autóról ennek hatására további 150 ezer autóval bővülhet. Az állam akkor 12,6 milliárd forintos támogatásról is döntött a projekthez.

Ehhez képest a beruházás méretében hasonló lesz a BMW most bejelentett fejlesztése, ezúttal az állami támogatás mértékét nem részletezte a külgazdasági miniszter.

A BMW 150 ezer darabos gyártási tervét érdemes összevetni az Audi tavalyi számaival. Győrben közel 106 ezer autó készült el (az 1,965 millió motor mellett). A társaság épp a múlt héten jelentette be, hogy hivatalosan is elindult az elektromos motorok sorozatgyártása.

A BMW láthatatlan gyára Salgó András, a BMW Group Magyarország vállalati kommunikációs igazgatója az MTI érdeklődésére azt mondta, a debreceni gyárban belső égésű és elektromos/plugin hibrid modellek is készülhetnek majd, akár egyazon gyártósoron. Pontos típusokat nem mondott, hiszen a gyár építése várhatóan 2019 második felében kezdődik, de közölte: a globális piacra fognak autót gyártani Magyarországon. Kiemelte, hogy a BMW-csoportnak kiterjedt beszállítói hálózata van Magyarországon, ezt az elmúlt években következetesen "láthatatlan gyárnak" nevezték. A kapcsolat ezekkel a cégekkel természetesen megmarad, hiszen a debreceni döntés mellett szólt az is, hogy a beszállítói kör egy része ebben az országrészben található - hangsúlyozta Salgó András. A kommunikációs igazgató nem részletezte, hogy jelenleg összesen hány magyarországi cég tartozik ebbe a beszállítói körbe, de egy 2013-as sajtóúton több mint 50 cégről beszéltek, és további több mint 40-et neveztek potenciális beszállítói partnernek. A beszállítói körben van például az az 1993-ban alapított békéscsabai Csaba Metál Zrt., ahol egyebek között a BMW i3-as elektromos autójához gyártanak alumínium váltóházat. A cég 2013-ban összesen 190 ezer darabra kapott megrendelést, ezt a mennyiséget a tervek szerint 7 év alatt kell legyártaniuk. A BMW egy másik hazai beszállítója a német tulajdonú egri ZF Lenksysteme Hungária Kft., amely kormányzástechnikai berendezéseket és más alkatrészeket készít személy- és haszonjárművekbe.

Videóban is összefoglaltuk, mit jelent a beruházás Magyarországnak:

Minden cikkünk a BMW keddi bejelentéséről és annak várható hatásáról: