Történelmi fordulat: 35 év után esett el a baloldal fellegvára, ünnepel a szélsőjobb Európa legerősebb országában

Tartományi eredmények

Rajna-vidék–Pfalz Németország egy közepes méretű, 4,1 millió lakosú tartománya, amely – mint a neve is mutatja – a Rajna folyó mellett, annak a keleti partján helyezkedik el. A tartományt a második világháború után hozták létre a győztes szövetségesek részben a korábban a Németországon belül Poroszországhoz tartozó Rajna tartományból (Rheinprovinz) és Hessen-Nassauból, részben a korábban Bajorországhoz tartozó Pfalzból, illetve a Hessen részeként létező Rajna-Hessenből. Rajna-vidék–Pfalz alapvetően vidékies jellegű, igazi nagyvárosok nem találhatók itt. Központja, Mainz 224 ezer lakosú, amivel csak Németország 35. legnagyobb városa. Nagyobb városok még Ludwigshafen, Koblenz, Trier és Kaiserslauten, de egyik lakossága sem éri el a 200 ezer főt.

Vidékies jellege ellenére 1991 óta minden tartományi választáson az elsősorban nem a vidék pártjaként ismert szociáldemokrata SPD győzött, így azóta a tartományi miniszterelnököt is ők adták. A jelenlegi – mint most már tudjuk, leköszönő – miniszterelnök, Alexander Schweitzer 2024 óta vezeti a tartományt, miután elődje, Malu Dreyer lemondott posztjáról. Mostanra azonban valami megváltozott,

35 év után ugyanis az SPD csak a második helyet tudta megszerezni, ráadásul történetének legrosszabb eredményét érte el Rajna-vidék–Pfalzban.

Pedig Schweitzer népszerű jelöltnek számított; népszerűsége jóval magasabb volt, mint fő kihívójáé, a konzervatív CDU jelöltjéé, Gordon Schniederé. Azonban ezen a választáson nem a személyek hitelessége döntött, hanem inkább a pártoké, és a választók ezúttal a CDU-t látták hitelesebbnek. Az infratest dimap közvélemény-kutató felmérése szerint a választókat döntésükben a gazdasági helyzet befolyásolta a legjobban, és a pártok közül messze a CDU-t tartották a legalkalmasabbnak arra, hogy a gazdaság fejlődését előmozdítsa.

Az eredmény meglepő, mert a közvélemény-kutatások szerint szoros eredményre lehetett számítani, ehhez képest a CDU 31 százalékot szerzett, az SPD pedig csak 25,9-et. A két utolsó felmérés a CDU-nak 28-29, az SPD-nek 27 százalékot mért – igaz, ha egy hosszabb trendvonalat nézünk, a CDU már 2022 végén átvette a vezetést a 2021 márciusi választáson még egyértelmű győztes (35,7% vs. 27,7%) szociáldemokratáktól.

A CDU mellett a másik győztes egyértelműen a szélsőjobboldali AfD, amely 19,5 százalékos eredménnyel került fel a dobogó harmadik fokára. Az AfD-nek ez az eddigi legjobb eredménye, amelyet egy nyugatnémet tartomány választásán elért – ennél jobb eredményei eddig csak a párt bázisának számító volt NDK-területeken voltak. Miután két hete Rajna-vidék–Pfalz déli szomszédjában, Baden–Württembergben 18,8 százalékkal szintén harmadik lett az AfD, most már kijelenthető, hogy a párt egyértelműen megvetette a lábát a nyugatnémet területeken is, és most már korántsem nevezhető döntően kelet-németországi pártnak.

A tartományi parlamentbe negyedikként még a Zöldek jutottak be 7,9 százalékkal. 4,4 százalékkal lemaradt a küszöbről a radikális baloldali Die Linke (Baloldal), bár magához képest így is jelentősen, csaknem 2 százalékponttal növelni tudta szavazatarányát. 4,2 százalékkal kiesett viszont a Bajorország mellett csak itt parlamenti erőként jelen lévő, konzervatív Szabad Választók (Freie Wähler – FW), katasztrofális, 2,1 százalékos eredményével pedig a liberális FDP is, amely párt már a túléléséért küzd, miután a tavaly februári országos választásokon kiestek a Bundestagból.

Válságban az SPD

Az SPD számára a vasárnapi választási eredmény két héten belül már a második súlyos pofon: március 8-án Baden-Württembergben éppen csak bent maradt a parlamentben a maga 5,5 százalékával. Ha lehet, Rajna-vidék–Pfalzban még nagyobb a kudarc, hiszen itt hiába lettek másodikok, 35 éve őrzött elsőségüket veszítették el, az egyik olyan tartományt, ahol kötelezően hozniuk kellett volna a győzelmet.

Az SPD egy képviselője máris lemondásra szólította fel a párt két társelnökét, az alkancellári és pénzügyminiszteri posztot is betöltő Lars Klingbeilt, illetve a munkaügyi és szociális minisztert, Bärbel Bast. A két pártelnök hétfőn kiállt az újságírók elé, és bejelentették, nem mondanak le, ugyanakkor nyitva hagyják a kérdést, hogy erről majd az SPD vezetése döntsön. Péntekre össze is hívtak egy gyűlést, amelyen részt vesz az SPD elnöksége, a párt szövetségi miniszterei, tartományi miniszterelnökei és sikeres nagyvárosi polgármesterei is, hogy döntsenek a hogyan továbbról.

Ami Németország vezető pártját, a mostani választáson győztes CDU-t, valamint annak vezetőjét, Friedrich Merz kancellárt illeti, az eredmény vegyes érzésekkel töltheti el őket. Egyrészt a CDU számára nagy fegyvertény, hogy egy olyan tartományban sikerült győzniük, ahol utoljára 1987-ben. Kivált úgy megkönnyebbülés ez számukra, hogy két hete Baden-Württembergben bár nagyon kis különbséggel, de vereséget szenvedtek a Zöldektől.

Ez a győzelem most megerősítheti Merz pártbéli pozícióját, a szerencsétlenség a szerencsében viszont az, hogy a tartományban éppen azt a pártot győzték le, amellyel szövetségi szinten koalícióban állnak.

A két tartományi eredmény jól rávilágít arra, hogy az SPD súlyos válságban van. A Tagesschau.de-nek nyilatkozó Uwe Jun politikai elemző szerint a párt válsága identitásválság, a szociáldemokrata párt ugyanis megalakulása óta alapvetően a munkások pártja volt, de az utóbbi években egyre inkább elvesztette ezt a támogatói bázisát, a munkásrétegek pedig nagy számban vándoroltak át az AfD-hez. A mostani eredmények tartományi szinten rávilágítanak erre a jelenségre. Rajna-vidék–Pfalzban a munkások körében 39 százalékkal az AfD lett a legnépszerűbb párt, az SPD-nek 21 százalékkal csak második helyre futotta.

Merz számára tehát hiába nagy eredmény a tartományi győzelem; ha az SPD tartós válságba kerül, az az ő kormányának a teljesítményét is rontja. A CDU érdeke is az, hogy a szociáldemokraták minél hamarabb rendezzék belső problémáikat, és koncentráljanak a kormányzás feladataira.  

Címlapkép: Friedrich Merz német kancellár Gordon Schniederrel, Rajna-vidék-Pfalz győztes CDU-s miniszterelnök-jelöltjével 2026. március 23-án. Forrás: Nadja Wohlleben/Getty Images