Célba ér Budapest az olimpiával?

Portfolio

2016. december 05. 14:55

Egy olimpia megrendezéséért jellemzően sorban állnak a világ városai, annak ellenére is, hogy a rendezés dollármilliókba kerül, a költségek általában mintegy 50 százalékkal túllépik a tervezettet és a játékok gyakran negatív pénzügyi mérleggel zárnak. Az új pályázókat ugyanakkor a sikeresebb olimpiák irányába terelheti az Agenda 2020 reformprogram és Budapest esetében is fennáll az esélye annak, hogy hosszú távon fenntartható megvalósítási tervvel áll elő, melynek fő kulcsa az utóhasznosítás. Megnéztük, mit tanulhat Budapest a korábbi olimpiák sikereiből és kudarcaiból, valamint megkérdeztük a 2024-es pályázat készítőit, hogyan hasznosítják a múltbeli játékok tapasztalatait.

A cikk megjelenését a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. támogatta.

Az olimpiák gazdasági hasznairól és költségeiről idén tavasszal Robert A. Baade és Victor A. Mathenson írt tanulmányt, melynek végkövetkeztetése szerint az olimpiarendezés inkább viszi a pénzt a házigazda kasszájából, mint hozza és az előnyök nem minden esetben kerekednek felül a hátrányokon. Ami pedig a budapesti rendezés szempontjából még inkább intő jel, hogy elemzésük szerint jobb eredménnyel rendszerint a fejlett ipari országok zárnak, míg fejlődő országok esetében általában negatív a költségek és hasznok mérlege.

Ezek a tanulságok ugyanakkor nem feltétlenül jelentenek sokat egy budapesti olimpiarendezés elemzése szempontjából, mivel a 2024-es olimpiát már a költségcsökkentés jegyében rendeznék meg, az Agenda 2020 program ajánlásainak megfelelően. Az Agenda 2020 negyven pontban tartalmazza, hogyan lehet kisebb és olcsóbb olimpiát rendezni, például a meglévő és ideiglenesen felépülő létesítményekre jobban támaszkodó megvalósítással, vagy azáltal, hogy egyetlen város helyett több település bevonásával, esetleg országhatáron túlnyúlóan rendezik meg a versenyeket. Budapest pályázata egyértelműen ezen program jegyében született, míg a még versenyben lévő Los Angeles és Párizs nem elsősorban a kis olimpia mellett tette le a voksát.

Tanulni kell a múltból

Egy budapesti olimpia sikeressége nagyban múlhat azon, hogy mennyire sikerül fenntartható olimpiai fejlesztéscsomagot összeállítani, ami lehetővé teszi a költségek alacsony szinten tartását és a megvalósuló fejlesztések társadalmi és gazdasági hasznának maximalizálását. Előbbihez a korrupció visszaszorítására, utóbbihoz pedig megfelelő utóhasznosítási tervre van szükség, aminek összeállításakor mindenképp érdemes figyelni a korábbi olimpiák sikereire és kudarcaira.

A 2000-es évek olimpiáinak többsége nem tartozott a sikertörténetek közé. A 2004-es athéni olimpia részben hozzájárulhatott az ország gazdasági összeomlásához, az elhagyatott létesítmények képei pedig évekkel később az egész világot bejárták. A 2008-as pekingi olimpia sem tartozik a pénzügyileg sikeresek közé - igaz, ott ez nem is volt szempont: Kína presztízskérdésként kezelte az ügyet, a játékok megrendezésének egyik fő célja a világ elkápráztatása volt. A legutóbbi, 2016-os riói játékok körül pedig már az előkészülés alatt vetődtek fel problémák és társadalmi feszültségeket hoztak felszínre az elszálló költségek.

Athénra különösen figyelni kell Ritkán esik szó róla, de nem csak negatív öröksége van az athéni olimpiának. Craig McLatchey, az Ausztrál Olimpiai Bizottság volt főtitkára szerint sajnálatos, hogy világszerte teljesen sikertelennek ítélik meg a 2004-es játékokat. Az olimpiához kapcsolódóan megvalósult közlekedésfejlesztések például óriási mértékben javították a város kötöttpályás közlekedését, valamint a reptér is komoly ráncfelvarráson esett át. "A budapesti pályázat készítői ugyanakkor sokat tanultak Athén hibáiból. A jól időzített tervezés és megvalósítás mellett a költségek kordában tartására és a részletesen kidolgozott utóhasznosításra is nagy hangsúlyt fektetnek" - mondta el Craig McLatchey. "Az athéni példát azért lehet ma már elkerülni, mert minden létesítményhez utóhasznosítási tervet, úgynevezett business plant kell készíteni jövő tavaszra. Ez azt tartalmazza, hogy az olimpia után ki, milyen módon és milyen forrásból üzemelteti majd a létesítményt. Vagyis amit 12 éve a görögök meg tudtak tenni, azt ma már nem lehet megismételni, hiszen ezek az utóhasznosítási tervek jelentik a kontrollt. Ha ezek nem hihetők vagy nem elég meggyőzőek, akkor a NOB illetékes bizottsága le fogja pontozni a budapesti pályázatot, ami hatással lesz a szavazókra" - tette hozzá Mizsér Attila, a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. sportigazgatója.

A felsorolt negatív példák mellett kiemelt figyelmet érdemelnek a 2012-es londoni játékok, melyekre azóta többen is követendő példaként tekintenek. Bár a rendezés közvetlen költségei itt rúgtak a legmagasabbra, hosszú távon abszolút pozitív hatással volt az olimpia London fejlődésére. Egész városrészeket sikerült megújítani, a város Európa és a világ egyik vezető turisztikai desztinációjává nőtte ki magát, a felhúzott létesítmények kihasználtsága pedig példaértékűnek számít.

"A londoni játékokat rendkívül alapos tervezés előzte meg, aminek eredményeképp magas színvonalon készültek el a létesítmények, amelyek azóta is kiválóan működnek. A város nagyon ügyesen mutatta be ikonikus helyszíneit az olimpia ideje alatt, a fejlesztések pedig olyan városrészek regenerálását tették lehetővé, melyekhez olimpia nélkül akár évtizedekig nem nyúltak volna. Budapest pályázata is erre a két sikeresnek bizonyult elemre épít" - mondta el Craig McLatchey, aki a Budapest 2024-et segítő konzorcium egyik vállalatának, az EKS független tanácsadó cégnek az alapítója.

Hasonlóan sikeresnek tekinthető az 1992-es barcelonai olimpia, mely amellett, hogy az infrastrukturális beruházásokkal hosszú távon sokat javított a város élhetőségén, feltette a várost a világtérképre. Míg Barcelona a játékok előtt az első tízbe sem került be az európai turistacélpontok között, addig 2010-re az ötödik helyre tornászta fel magát és azóta is az egyik legkedveltebb európai város a turisták körében. A megvalósított beruházások illeszkedtek egy átfogó városfejlesztési tervbe, ez pedig hozzájárult ahhoz, hogy a turizmus azóta is virágzik.

A barcelonai olimpia egyik úszómedencéje. Kép forrása: Shutterstock

Kevésbé ismert, de az 1984-es Los Angeles-i olimpiát is szokták pozitív példaként említeni, mivel az ottani rendezés az egyetlen olyan volt, ahol a bevételek meghaladták a költségeket. Igaz, ehhez hozzájárult az, hogy az 1976-os montreali olimpia adósságát látva nem nagyon volt jelentkező az 1984-es olimpiarendezésre, így a NOB a korábbinál lényegesen nagyobb anyagi juttatást ígért, hogy találjon egy várost, amely otthont ad a játékoknak. Ennek a pluszpénznek jelentős szerepe volt abban, hogy a rendezés pozitív mérleggel tudott zárni, de a város hosszú távú fejlődését ettől függetlenül is nagyban elősegítette az olimpia.

Budapest jó úton jár?

Craig McLatchey szerint mindenképp, hiszen a budapesti olimpiai játékok megrendezéséhez mindössze három helyszínt kell a semmiből felépíteni, ráadásul, mint minden helyszínhez, ezekhez is részletes és életképes utóhasznosítási terv készült. Az összes többi létesítmény része a város és az ország hosszú távú fejlesztési tervének.

"Azokon a helyeken, ahol nem fenntartható egy létesítmény hosszú távon, illetve a város nevezetességeit akarjuk megmutatni, ott ideiglenes létesítmények lesznek csak, ilyen például a Hősök tere, a Városliget vagy a Kossuth tér" - tette hozzá Mizsér Attila.

A cikk megjelenését a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. támogatta.

A címlapkép forrása: Shutterstock