A médiapiaci helyzet azonban folyamatosan változik: ha támogatni szeretnéd a minőségi gazdasági újságírást, és szeretnél részese lenni a Portfolio közösségnek, akkor fizess elő a Portfolio Signature cikkeire. Tudj meg többet
Minden új kiskereskedelmi egység engedélyköteles lehet
A témában megkérdeztük Perlaki Szabolcs ügyvédet, az OPL ingatlanüzletágért felelős partnerét, aki szerint az építési törvény plázastop szabályait módosító törvényjavaslat egy újfajta engedélyezési eljárást vezethet be az építési engedélyhez nem kötött olyan átalakítások esetére, melyek eredményeként kiskereskedelmi egység jön létre (például raktárból élelmiszerbolt), vagy egy meglévő kiskereskedelmi egység kerül átalakítása profilváltás miatt (például cipőboltból élelmiszerbolt).A 2019-es költségvetés megalapozásáról szóló, benyújtott törvénytervezet szerint a rendeltetésmódosítási engedélyt akkor kell beszerezni, ha 400 négyzetméter vagy az azt meghaladó bruttó alapterületű építmény rendeltetésének kereskedelmi rendeltetésre változtatására, vagy kereskedelmi rendeltetésű építmény jogszabályban meghatározott átalakítására kerül sor.
2015. január 1-jétől már nem volt tilos a bizonyos alapterületet meghaladó üzletek és bevásárlóközpontok építése, bővítése vagy átalakítása, csak az építési engedélyezési eljárásban kellett a Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal vezetőjének, mint szakhatóságnak a hozzájárulását beszerezni, aki a plázastop bizottság előzetes véleménye alapján döntött. Ez a szabályozás tehát csak az építési engedélyköteles építések és átalakítások esetében tette szükségessé a plázaengedély beszerzését üzlet nyitása esetén. Az átalakítás, illetve rendeltetés-megváltoztatás ugyanakkor főszabály szerint nem igényelt építési engedélyt, kivéve zártsorú vagy ikres beépítésű építmény esetében, ha az átalakítás a csatlakozó építmény alapozását vagy tartószerkezetét értintette. Az esetek többsége azonban nem ilyen volt, így a meglévő ingatlanban történő üzletnyitáshoz nem volt szükség plázastop engedélyre.A mostani tervezet ezt a helyzetet (hézagot) kívánja megszüntetni azzal, hogy gyakorlatilag minden olyan átalakítást engedélykötelessé tenne, melynek eredményeként új kiskereskedelmi egység jönne létre. Bár az átalakítás fogalmát a jövőben megszületendő végrehajtásai rendelet fogja meghatározni, valószínű, hogy ha az egyik üzletláncot egy másik üzletlánc váltja az adott helyszínen, az is engedélyköteles átalakításnak fog minősülni - tette hozzá a szakértő.
Nehezíthetik a plázastop kijátszását
A dolog lényege az, hogy ma részben ki lehet játszani a plázastopot különböző módszerekkel. Láthatjuk, hogy a diszkontok rengeteg boltot nyitottak az elmúlt időszakban. Egy meglévő boltot átalakítani pedig már nem nagy bűvészet, és most itt akarnak szigorítani
- fejtette ki a Portfolio-nak egy neve elhallgatását kérő, a kiskereskedelmi szektor működésére rálátó szakértő."Teljesen nem tudják megtiltani a terjeszkedést, de megnehezíteni lehet, és most ezzel próbálkozhatnak. Az még homályos, hogy a szabályozás mennyire lesz "kemény", de az biztos, hogy autószerelő-műhelyből nem lehet kiskereskedelmi üzlet rendeltetésmódosítási engedély nélkül. Az viszont még kérdéses, hogy egy hasonló rendeltetés esetén mi lehet a válasz" - tette hozzá.
Ha túlságosan megnehezítik, szigorítják a szabályzást, és kifejezetten a multik ellen szól, fékezve a terjeszkedésüket, akkor az beleütközhet az uniós jogba is. Brüsszel azt nézi, hogy a törvény mikor diszkriminatív, és ha így gondolják, akkor eljárást indíthatnak ellenünk. Ha túlhúzzák a nadrágszíjat, akkor most erre lehet esély. Brüsszel eddig nem tiltotta a plázastopot, de ez most aggályos is lehet
- fejtegette a szakértő.
