Lenullázta a rezsit egy veszprémi család: napelemről töltenek, lóháton közlekednek

Gombkötő Emma

2023. március 15. 18:00

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Létezik megoldás az energiaválságra: a Csepin család négy gyermeket nevel egy olyan házban, ahova nincs bekötve sem a víz, sem a villany. A családfő szerint ez egyfajta szabadságérzést ad számukra, kevéssé kell igazodniuk másokhoz, függetlenedhetnek a fogyasztói társadalomtól, és több időt tölthetnek együtt. A függetlenség persze komoly áldozatokkal is jár: a család megmutatta egy téli napját a Portfolio fotóriporterének.

Csepin Péter és családja egy évtizede költözött a Várpalota melletti Badacsony szőlőre. A településhez a Bakony és a Balaton is közel van, Péter gyermekkorában sok időt töltött a környéken, szülei a nyolcvanas években építettek a domboldalon egy hétvégi házat. Feleségével, Vioval négy gyermeket nevelnek, akik 16, 12, 6 és 2 évesek. A gyerekek innen járnak óvodába, iskolába.

2012-ben kezdték családi házzá alakítani a nyaralót, leszigetelték a tetejét, több átalakítást is végeztek rajta.

Csepin Péter ház — Péterék folyamatosan dolgoznak a házon. A kőkerítést 2003-ban kezdte el megépíteni, most ért körbe.

Az átalakítási koncepció része volt, hogy a család a hétköznapokban gyakorlatilag teljesen független legyen a közművektől.

Az épületbe nincs bevezetve az áram: napelemeket és nagy teljesítményű akkumulátorokat használnak világításra és a telefonok, laptopok töltésére. Csatornával gyűjtik az esővizet: egyszerre 15 köbmétert tudnak tárolni, amit egy, a fejlődő országokban is használt, svájci technológia segítségével szűrnek meg. Ez egy egyszeri, 160 ezer forintos kiadás volt. Egy komolyabb esőzésben ezer liter gyűlik össze benne, ami bőven elég locsolásra, fürdésre. A környéken több karsztforrás is található, sőt, egy 46 méter mély, kristálytiszta vizű tó is, ami összegyűjti a hegyekből a karsztvizet. Csepinék a hulladékszállítást sem veszik igénybe: szinte kizárólag olyan dolgokat vásárolnak meg, amelyek nincsenek becsomagolva, a zöldségeket saját vászonzacskókba pakolják, és ha tehetik, elkerülik a nagy bevásárlóközpontokat.

A karsztforrás — A környéken a karsztjelenség számottevő. Nem messze Péteréktől található egy 46 méter mély tó, amely összegyűjti a hegyekből érkező karsztvizet.

Ha lehetőséget adunk a helyi termelőknek, akkor olyan ember fog gazdagodni, aki a környezetünkben él. Hiszek abban, hogy támogatni kell ezeket az embereket. Nem vagyok elvakult környezetvédő, de amit lehet, azt meg kell, hogy tegyem

– mondta a Portfolio-nak Csepin Péter.

A fűtést fával oldják meg, télen a főzést is. Bár az ételek ettől különleges ízt kapnak, nyáron takarékosabb megoldás a konyhában a palackos gáz használata. A WC egy úgynevezett „alomszék”: az ürülékre faforgácsot szórnak, így komposzt keletkezik. "Nem mondom, hogy kimondott luxusban élünk, de eldönthetem, hogy mikor mit szeretnék csinálni, enni, inni, azt, hogy mikor kelek fel, és mikor hajtom álomra a fejemet" – tette hozzá a családfő.

Péter felesége, Vio tolmács. Jelenleg otthon van a család legkisebb tagjával, Balázzsal.

A ház kőkerítését Péter sajátkezűleg építette meg. Ennek több funkciója is van: egyrészt ezen a területen, a domb alján nagyon vékony a termőréteg, és folyamatosan fúj a szél. Az építkezéshez, kertrendezéshez használható kőből – elsősorban mészkőből - viszont rengeteg van: a táj Olaszországra, főleg Szicíliára emlékeztet.

A kerítés segítségével az udvaron kialakult egy mikroklíma is, idén termőre fordult az olívafa, és folyamatosan nő bazsalikom, rozmaring.

A családnak tyúkjai is vannak, így mindig kerül a tányérra friss tojás. Lovaikkal hivatásszerűen foglalkoznak, országszerte lovasbemutatókon vesznek részt. Ezen kívül tartanak bárányokat, kecskéket, tavasszal születnek gidák, így lesz tej, és sajt is. Van vietnámi csüngőhasú malacuk is: sonkát, kolbászt készítenek a húsból. Természetesen nem minden ételt tudnak maguknak megtermelni, ezért rendszeresen járnak bevásárolni kisebb üzletekbe, de például a kenyeret a nagymama süti.

Péter és az állatok — Az állatok sok figyelmet és törődést kapnak a család összes tagjától, szinte családtagként kezelik őket.

LEGTÖBBSZÖR LÓHÁTON VAGY BICIKLIVEL KÖZLEKEDNEK, AKÁR ISKOLÁBA, ÓVODÁBA IS – A KÖRNYÉKBELIEK MÁR MEGSZOKTÁK A KÜLÖNÖS LÁTVÁNYT, AZ OSZTÁLYTÁRSAK SEM CSODÁLKOZNAK EZEN.

Rossz időben, vagy hosszabb utakra autót használnak, bár Péter elmondása szerint 50 ezer kilométert tett meg lóháton, vagyis jóval többet, mint autóval.

Péter és lánya, Réka lóháton — A lovaglás döntően meghatározza a család utazási módját.

Péter jogászként végzett, Vio tolmács: mindketten azt mondják, nem azért élnek itt és így, mert nem volt lehetőségük másra. Ha szükséges lenne, tudnának változtatni a jelenlegi életformájukon, de egyelőre úgy tűnik, hogy ez működik. Ugyanakkor egy olyan embernek, aki megszokta, hogy soha nem fogy el a víz, sok elektromos eszközt használ és tölt, annak ez rengeteg lemondással jár. Péter úgy gondolja, hogy a legtöbb ember számára megoldható lenne egy fenntarthatóbb életforma, de ez gondolkodást és tervezést igényel.

Hosszabb távú terveik között az önellátás fejlesztése szerepel az első helyen: szeretnének még több zöldséget, gyümölcsöt termelni, a szőlőből bort készíteni, és ha a kis fák termőre fordulnak, saját olívaolaj készítése is tervben van.

A teljes fotósorozat a lenti képre kattintva, a megnyíló galériában érhető el.