Az amerikai belügyminisztérium új intézkedése révén napi 100 ezer hordóval növekedhet az olajkitermelés az Amerika-öbölben (korábban: Mexikói-öböl), Donald Trump elnök energiapolitikai rendeletének köszönhetően - írta meg a New York Post. A tervek szerint a következő 30 évben akár 61 százalékkal több olaj lesz kitermelhető a jelenlegihez képest, ezt a fejleményt "az amerikai energiadominancia elérésében való mérföldkőnek" nevezte Doug Burgum belügyminiszter.
Miközben az Egyesült Államok nyomást gyakorol az EU-ra az LNG-import fokozása érdekében, Oroszország pedig szívesen visszaszivárogna az európai energiapiacra, a kontinens csendben új korszak küszöbére ért: a folyamatban lévő infrastrukturális fejlesztések és a visszaeső kereslet nyomán az unió akár földgáz-túlkínálattal is számolhat a következő években, ami új alapokra helyezheti a geopolitikai játszmák kimenetelét is. Vannak azonban tagállamok – köztük Magyarország is –, amelyek egyelőre még gátat jelentenek az egységes uniós törekvések megvalósulásában.
Az átlag magyar kellően tranzakcionalistán tekint az uniós tagságra, és az többségnél talán valamivel realisztikusabban látja, mit tehet érte az EU az Eurobarometer félévente megjelenő friss felmérése szerint. Magyarország lakossága határozottan jövedelmezőnek gondolja az európai tagságot, azonban másban látja az EU legfőbb irányvonalát.
Az Európai Beruházási Bank 400 millió eurós hitelmegállapodást írt alá a francia Orano vállalattal a franciaországi Tricastinban található üzemének bővítésére. A beruházás hozzájárul Európa energiafüggetlenségének és stratégiai autonómiájának megerősítéséhez.
A szombati napsütéses időben, február 22-én, minden eddiginél magasabbra, 3490 megawattra ugrott az ipari méretű naperőművek termelési csúcsa déltájban egy negyedórában, és a teljes naperőművi parkból az áramhálózatba betáplált villamos energia mennyisége szintén új csúcsot ért el 4497 megawattal – hívta fel a figyelmet a dupla rekordra hétfői Facebook-posztjában az Energiaügyi Minisztérium. Ezekről a fejleményekről, a naperőművek üzleti kilátásairól és az új energiatároló pályázatról is részletesen szó lesz a Portfolio április 8-i Vállalati Energiamenedzsment konferenciáján, további részletek és jelentkezés itt.
A balti államok jelentős lépést tesznek az energiafüggetlenség felé, miközben szorosabbra fűzik kapcsolataikat az Európai Unióval. Litvánia már leválasztotta villamosenergia-rendszerét az orosz hálózatról, Lettország és Észtország pedig várhatóan hamarosan követi példáját. A folyamat célja a három ország energiabiztonságának növelése és az EU-s integrációjuk elmélyítése.
Volodimir Zelenszkij további atomreaktorok támogatására szólította fel az ukrán parlamentet, írja a Bloomberg.
Donald Trump elnökké válásával látványosan eltolódott Amerikában a fókusz a klímavédelem és a zöld átállás felől az energiafüggetlenség biztosítása és az export-nagyhatalommá válás felé, most már nem az a mondás, hogy vigyázzunk a csak kölcsönbe kapott bolygóra, hanem az a szlogen, hogy "Drill baby, drill". Ráadásul nem csak a tengerentúlon változtak meg az arányok, bizony a nagy európai olajcégek is sorra szüntetik meg ambíciózus zöld-projektjeiket, hogy a részvényesi érdeknek megfelelve inkább a fosszilis vonalat erőltessék. A zöld átmenet azonban, ha nem is holnap jön el, de elkerülhetetlen: a jövőben várhatóan megerősödő trend pedig alaposan átrendezi a befektetői megítélést és az árazásokat, a zöld projektek profitábilissá válásával egyes nagyvállalatok ki fognak tűnni a tömegből.
A hazai áramtermelő kapacitásnak már a felét kitevő napelemek európai termelési rekordot eredményező terjedése mellett más fontos változások is történtek a villamosenergia-rendszerben az erőművi kapacitás és áramtermelés tekintetében 2024-ben. Folytatódott a már 12 éves mélyponton álló import csökkenése, ahogyan a lignites-szenes hazai termelés részarányának esése is, miközben az épp a napelem miatt fontos akkumulátoros energiatároló kapacitás is kezd egyre jobban láthatóvá válni.
Az ukrajnai orosz inváziót követően Bécs ambiciózus tervet fogalmazott meg annak érdekében, hogy megszabaduljon az orosz földgáztól való függőségtől, és egy olyan átalakító energiastratégiába kezdett, amelynek célja a fenntartható helyi fűtési megoldások biztosítása. Ezért az osztrák főváros előkapta a fiókból azt a 20 milliárd eurós, régóta tervben lévő projektjét, ami a geotermikus energia kiaknázását, a hőszivattyús technológia kiterjesztését és az energiahatékonyság növelését hozhatja el a város számára. Ám nem ez az egyetlen lehetőség, az osztrák város már több olyan, innovatív megoldást is használ a lakosainak fűtésére, ami Budapestnek is példával szolgálhat.
Németország és Franciaország csökkenő befolyása az Európai Unióban – miután mindkét országot belpolitikai válságok sújtanak – jelentős diplomáciai vákuumot teremtett. Főként Párizs és a francia diplomácia visszahúzódása lassítja az uniós ügymenetet. Különösen a védelem és a gazdasági reformok terén érezhető a tétlenség Brüsszelben, ez pedig lehetőséget kínál Lengyelország számára, hogy stratégiai vezető szerepet vállaljon, kihasználva a soros elnökség jelentette kibővült mozgásteret. Így elérhetik azt, ami még a briteknek sem sikerült soha.
Negyven megawatt kapacitású napelempark és a kapcsolódó tárolókapacitás fejlesztéséhez biztosít forrást a Trustify Befektetési Alapkezelő Kiskunhalason - közölte a társaság kommunikációért felelős ügynöksége.
A 2025 januárjában kezdődő lengyel EU-elnökség fókuszában a közös biztonságbiztonságpolitika áll majd minden lehetséges dimenziójában – mondta Agnieszka Bartol, Lengyelország EU-nagykövete. Az energia-, védelmi- és gazdasági biztonság elsődleges prioritás lesz az Európai Tanács következő, magyar utáni hat hónapos elnöksége alatt.
Az Európai Beruházási Bank (EBB) 400 millió eurós kölcsönt nyújt a cseh ČEZ energiaszolgáltatónak az ország villamosenergia-elosztó hálózatának korszerűsítésére és bővítésére. A hitel célja a cseh energiafüggetlenség növelése a megújuló energiaforrások bővítésével, valamint a vállalkozások és háztartások országos áramellátásának megbízhatóbbá tétele - közölte az EIB.
Ha arra gondolunk, hogy vajon mi lehet a következő évek egyik legígéretesebb befektetése, akkor a legtöbbeknek szinte biztosan olyan dolgok jutnak eszébe, mint a mesterséges intelligencia, a bitcoin, esetleg a Tesla vagy az elektromosautó-gyártók, de a Trump-győzelem miatt mostanában a hazai piacra termelő, kis méretű amerikai cégek iránti érdeklődés is nagyon felfutott. Van azonban a részvénypiacoknak egy viszonylag kisebb szegmense, ami felett a legtöbben eddig átnéztek, holott a legfontosabb világformáló megatrend, a mesterséges intelligencia vélhetően nagy bajban lenne nélküle: ez pedig nem más, mint az atomenergia. És ha viszonylag kis szegmensről beszéltünk, akkor itt érdemes csavarni még egyet a történeten: az elmúlt hetekben egyre több tech-óriáscég fordul egy olyan nukleáris technológia felé, ami a hagyományos erőművekhez képest gyorsabban, olcsóbban és biztonságosabban tud energiát termelni. De pontosan milyen technológiáról is van szó, miért lehet belőle a következő évek nagy robbanása, és befektetőként hogyan lehet kivenni a részünket mindebből? Lássuk!
Egy új, 48 MW kapacitású napelemparkkal bővíti zöldáramtermelését a Mol, amely a cégcsoport tiszaújvárosi tagvállalatánál, a Mol Petrolkémia (MPK) telephelyén épül majd fel – jelentették be a Mol 2019-ben átadott első tiszaújvárosi napelemparkjának területén tartott sajtótájékoztatón. A helyi ipartelep melletti zagytározón, barnamezős beruházással megépülő napelempark a Mol Petrolkémia (MPK) saját működéséhez biztosít majd zöld energiát. 48 MW kapacitásával a létesítmény Magyarország egyik legnagyobb direkt csatlakozású napelemparkja lesz.
Vágyálomnak tartja az egykori határokat.
Leányvállalatokon keresztül juthatnak az oroszok a tiltott technológiához.
Újabb pályázattal segíti az agrártárca az állatbetegségek megelőzését.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az a fránya törmelék.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
Körvonalazódik, mihez kezdtek a magyarok a felszabaduló megtakarításaikkal.
Eltűnik az egyik legfontosabb bevétel?
