Jó hír az otthonfelújítási program, de fontos dologra figyelmeztetnek a szakértők

Portfolio

2024. március 14. 11:10

Itt állítsd be, hogy a Portfolio az elsők között legyen a Google híreiben

Ahogy már múlt hónapban írtunk róla, az év első félévében megszülethet egy új, államilag támogatott otthonfelújítási program, melynek keretében várhatóan a lakóingatlanok energetikai korszerűsítését lehet majd elvégezni. A várakozások szerint ez egy széles körben elérhető program lehet, melynek kapcsán nem kizárt, hogy vissza nem térítendő támogatás helyett kamattámogatott hitelkonstrukcióról lesz szó. Hogy mit lenne célszerű a programba foglalni, arról a témával foglalkozó szakmai szervezeteket a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület kérdezte.

Más szakmai szervezetekhez hasonlóan a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület (TLE) is régóta szorgalmazza a lakásállomány minőségi megújítását célzó energetikai korszerűsítést előtérbe helyező támogatási program bevezetését. Lényeges, hogy mélyfelújításról beszélünk, és nem szépészeti és más, az épületek energiafelhasználását nem javító felújításokról.

A hazai épületállomány érdemi megújulásához évi 100-130 ezer lakóépület energetikai mélyfelújítására lenne szükség. Ennek most a töredéke valósul meg, magánberuházásban.

Évente szánni kell rá forrásokat

A napokban fogalmazta meg javaslatait az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) is, amelyben szorgalmazza egy otthonfelújítási támogatási program elindítását. Koji László, az ÉVOSZ elnöke úgy véli, hogy a költségvetés helyzetét ismerve a felújítás költségeihez mérten minimális vissza nem térítendő támogatással, és inkább kamattámogatott hitellel számolhatnak a háztartások.

Az ÉVOSZ szerint minimum évi 150 milliárd forint szükséges a programhoz.

Egy átlagos nagyságú lakás érdemleges korszerűsítésének tartalmaznia kellene a homlokzati és födémszigetelést, a nyílászárók cseréjét és energiatakarékos kazán vagy hőszivattyús rendszer beállítását. Ez alsó hangon 6-8 millió forintos beruházás. Ezért átlagosan kb. 30%-os önerővel számolva 4-5 millió forintos hitel biztosan szükséges. Mindenképpen fontosnak tartanak legalább egy jelképes vissza nem térítendő részt, mert ehhez szívesebben mellé teszik a lakástulajdonosok a saját megtakarításaikat.

Külön programra lenne szükség a társasházak felújításának a finanszírozására. Itt Koji László fontosnak tartotta kiemelni, hogy módosítani kellene a társasház törvényt, hogy a korszerűsítések előmozdítása érdekében érvényt lehessen szerezni a tulajdonosok többsége akaratának, illetve, hogy előírjanak egy kötelező minimális hozzájárulást a felújítási alapba.

Az energiaszegénységben élőkre is gondolni kell

Koritár Zsuzsanna, a Habitat for Humanity Magyarország energiahatékonysági szakértője szerint van egy olyan réteg Magyarországon, amelynél az alapvető komfortfokozat növelésére (vezetékes víz bevezetése, fürdőszoba), vagy szerkezeti javítások elvégzése volna az elsődleges. Azért, hogy a kevesebb saját forrással rendelkező háztartások is hozzáférjenek a támogatáshoz, mindenképpen előfinanszírozásra lenne szükség. Az EU-s elvárásoknak is megfelelően a keret egy részét kifejezetten az energiaszegénységben élőkre kellene célozni, de nekik nem elegendő a finanszírozás, hanem komplex programmal lehetne valósan segíteni.

Hasznos lenne a szakaszos megvalósíthatóság

Nem tudjuk biztosan, de nagy az esély rá, hogy az uniós RRF-es (Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz) alapból érkező forrásokból írják majd ki az új felújítási programot, és akkor olyan feltételeknek kell eleget tennie, amelyek támogatják a 2030-as energiamegtakarítási célokat – emelte ki Pálffy Anikó, a Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) szakpolitikai munkatársa.

Nagyon fontos, hogy kizárólag energiahatékonysági célú beruházásokat lehet támogatni ebből a forrásból, legalább 30%-os energiamegtakarítás elérésével, és a keret 10%-át energiaszegény háztartásoknak kellene megkapniuk. Többeknek megoldást adna, ha a 30-40%-os vissza nem térítendő támogatási hányadot felhasználhatnák hiteltörlesztésre.

A szakértő szerint a tervezhetőség nagyon fontos lenne, akár úgy, hogy évente csak tízezer lakást korszerűsítését támogatja az állam, de azt folyamatosan, minden évben. Ez kiegyensúlyozott építőipari keresletet jelentene, ami nem hajtaná felfelé az árakat sem,

A gazdaságot is élénkítené

Az Egyensúly Intézet álláspontja szerint egy nagyszabású épületenergetikai felújítási program a magyarok életminőségét és hazánk energiafüggetlenségét is növelné, és mind a magyar társadalom, mind a magyar állam szempontjából sokszorosan megtérülne: jelentős mértékben hozzájárulna a gazdasági növekedéshez és a pangó építőipar talpra állásához, évente százmilliárdos nagyságrendű állami bevételt generálna, erősítené hazánk energiabiztonságát és -függetlenségét, segítené a klímaalkalmazkodást, csökkentené a levegőszennyezettséget, és jelentősen növelné a magyar állampolgárok hétköznapi életminőségét.

Vissza nem térítendő támogatásból és támogatott hitelből összeálló konstrukciót javasolnak, amelyben a két rész arányát a jövedelem és energiamegtakarítási szint alapján is differenciálnák,

hogy a jómódú tulajdonosok is motiváltak legyenek, de az alacsonyabb jövedelműek is bele tudjanak vágni az energetikai felújításba.

Új EU-s szabályozás

Eközben az Európai Parlament elfogadta az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról szóló javaslatokat. Eszerint 2030-tól minden új épületnek - a köztulajdonban lévőknek 2028-tól - kibocsátásmentesnek kellene lennie.

A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően.

Címlapkép forrása: Getty Images