Kína szerint az Egyesült Államok "nagy visszalépést" tett Tajvannal kapcsolatos álláspontjában, és felszólította az amerikai felet, hogy javítsa ki hibáit - közölte a kínai külügyminisztérium.
Elhunyt Lambert Gábor közgazdász, újságíró, aki 2017 óta töltötte be a Magyar Biztosítók Szövetsége (MABISZ) kommunikációs vezetői posztját - tájékoztatta a szervezet hétfőn az MTI-t.
Donald Trump amerikai elnök adminisztrációja vasárnap a Legfelsőbb Bírósághoz fordult, arra kérve a testületet, hogy ítélje törvényesnek az egyik állami hivatali vezető elbocsátását. A tömeges kormányzati leépítések kapcsán indult perek közül ez lehet az első, ami a legfőbb bírói fórum előtt köt ki - írja az Axios.
A kazah kormány támogatja, hogy a Mol újabb kőolaj- és földgázmezők kitermelésében vegyen részt, amelyhez körvonalazódik egy kazah-kínai-magyar stratégiai együttműködés is, továbbá akár az MVM egyedi technológiáját is felhasználhatják majd a leendő kazah atomerőmű építés során – többek között erről beszél hétfői asztanai sajtótájékoztatóján Szijjártó Péter.
Az Egyesült Államok jelentősen korlátozná Irán olajexportját, és fokozná a gazdasági nyomást az országra. Az amerikai pénzügyminiszter nyilatkozata szerint a cél az, hogy Irán olajkivitelét a jelenlegi szint kevesebb mint 10%-ára szorítsák vissza - jelentette a Bloomberg. Scott Bessent úgy véli, ha sikerül Irán olajexportját napi 100 ezer hordóra csökkenteni, az súlyos gazdasági válságba sodorná az országot.
Az OPEC+ olajkitermelő országok szövetsége fontolgatja, hogy elhalasztja a korábban tervezett kínálatnövelést, annak ellenére, hogy Donald Trump az olajárak csökkentésére szólított fel. A döntés hátterében a kartell indoklása szerint a globális olajpiac törékenysége áll, ami egyelőre nem teszi lehetővé a kitermelés növelését - jelentette a Bloomberg.
Az iraki központi bank öt újabb helyi bankot tiltott el az amerikai dollárban történő tranzakcióktól, miután az amerikai pénzügyminisztérium tisztviselőivel tárgyalt a pénzmosás, a dollárcsempészet és más jogszabálysértések visszaszorítása érdekében – tudta meg a Reuters.
Az orosz dróncsapások következtében közel 50 ezer ember maradt fűtés nélkül Ukrajnában, miközben a hőmérséklet fagypont alá süllyedt. Az ukrán miniszterelnök szerint ez szándékos támadás volt a civilek ellen. Eközben Volodimir Zelenszkij elnök ismét sürgette a nyugati szövetségeseket, hogy nyújtsanak több légvédelmi támogatást az országnak.
Az iraki kormány és a kurd regionális vezetés között folynak az egyeztetések a Törökországba irányuló olajexport újraindításáról. A közel két éve leállított vezeték üzembe helyezése jelentős bevételt hozhat Iraknak, ráadásul az újraindítás enyhíthetné a globális olajpiacokra nehezedő nyomást - írta a Bloomberg.
Az éghajváltozással kapcsolatos szélsőséges eseményeket érthetően rendkívüli médiafigyelem kíséri, legyen szó extrém hőhullámokról, évszázados rekordokat megdöntő árvizekről, katasztrofális erdő- és bozóttüzekről. Ugyanakkor kevesebbet beszélünk és olvasunk a klímaváltozással kapcsolatos tengerszintemelkedésről. Talán azért van ez így, mert ez a jelenség egy kevésbé látványos hosszabb távú folyamat, amely jelenleg még nem jár együtt komoly emberi áldozatokkal és súlyos gazdasági károkkal.
Ha felületesen nézzük, a nyugati szankciók nem kényszerítették térdre az orosz gazdaságot, sőt paradox módon hozzájárultak a növekedés visszaállításához. Mindez az állami kiadások drasztikus emelkedésének, a belső fogyasztásnak és a szankciók által előidézett importhelyettesítésnek köszönhető. A kedvező számok mögött mélyebb problémák húzódnak: a gazdasági növekedés döntően a hadikiadásokból fakad, a munkaerőhiány és az infláció egyre súlyosbodik, miközben az orosz technológiai fejlődés elmarad. Mindez arra utal, hogy bár Oroszország egyelőre elkerülte az összeomlást, a hosszú távú fenntarthatóság kérdéses, és a háború befejezése válhat a gazdasági stabilitás kulcsává.
Többpólusúvá váló világunkban az Egyesült Államok relatív súlya egyre csökken, ezzel párhuzamosan azonban új pólusteremtő hatalmak jelennek meg a színen. Miközben a világot egyre inkább az Egyesült Államok és Kína küzdelme határozza meg, Oroszország pedig régi befolyása újraélesztésével próbálkozik, új kihívók is megjelentek, akik szintén szerepet követelnek a nagy globális játszmában. Az éppen Münchenben zajló biztonsági konferencia az esemény előtt adta közre éves biztonsági jelentését „Multipolaritás” címmel, amelyben külön fejezetet kapott három ilyen kihívó: India, Brazília és a Dél-afrikai Köztársaság. Cikkünkben ezeket a fejezeteket ismertetjük.
Az Európai Bizottság pénteki sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy megkezdődtek a technikai szintű egyeztetések Magyarországgal és Szlovákiával az ukrajnai gáztranzit jövőjéről, és ennek érdekében egy külön munkacsoportot is létrehoznak a régió energiabiztonságának biztosítására. A kezdeményezés a január 27-ei uniós nagyköveti ülés nyomán született, ahol a Bizottság vállalta, hogy bevonja a két országot a tárgyalásokba. Ennek eredményeként a magyar kormány elengedte a vétófenyegetést, és támogatását adta az Oroszországot érintő szankciók meghosszabbításához.
Ha az amerikai szankció miatt kiesik a szerbiai NIS olajfinomító termelése február végétől, akkor azt az egész régió üzemanyag piaca meg fogja érezni, áremelkedés jöhet, igaz közben a Mol kész segíteni a helyzet kezelésében Szerbiának – ezt jelezte a szerb köztelevíziónak adott, pénteken megjelent nyilatkozatában Szijjártó Péter. A magyar külgazdasági és külügyminiszter tegnap járt Belgrádban, ahol a szerb energiaügyi miniszterrel, Dubravka Dedoviccsal folytatott egyeztetést; a NIS-szankció potenciális regionális üzemanyagpiaci következményeiről is említést tett a magyar tárca összefoglalója, de ennél bővebben is beszélt a kilátásokról pénteki interjújában Szijjártó. Abban azt vázolta, hogy nem ennek a szankciónak a visszavonása az új amerikai adminisztráció prioritása, hanem nagyobb ügyek, így arra utalt, hogy a NIS-t ért szankció akár hatályba is léphet.
Három nap alatt, péntek reggelig, 17%-kal zuhant az Európában irányadó holland TTF-en a gázár, amelyben jelentős szerepe lehet annak, hogy előtte történelmi csúcsra ugrott a spekulatív nettó gázvételi pozíciók darabszáma, amelyek egy részét a jelek szerint hirtelen zárni kezdték a befektetők. Elképzelhető, hogy ezt szándékosan akarták elérni vezető európai döntéshozók, ezért meglebegtették a sajtóban, hogy visszatérhet a gázársapka Európában, illetve lazíthatják a kötelező gáztároló feltöltési célokat. Utóbbira építve sok spekulatív szereplő halmozhatott fel pozíciókat, tudva, hogy a tagállamoknak bármi áron el kell érni a célokat, most azonban ez a hit meginoghatott, elindítva a pozíció zárási hullámot. Ezt akár fel is erősítheti a meginduló amerikai-orosz tárgyalás az ukrajnai békéről. Pénteken reggel 50 euró/megawattóra alá bukott a gázár, de ez még mindig nagyon magas, a 2010-2020 közötti évtized átlagának a 2,5-szerese.
Ma reggel az ázsiai tőzsdék jellemzően emelkedtek, még mindig kitart a DeepSeek-hatás, a befektetők azt árazzák, hogy igencsak versenyképesek a kínai mesterséges intelligencia fejlesztések, emiatt emelkedtek nagyot az elmúlt napokban a kínai tech cégek részvényei. A nemzetközi piacokon a befektetők még mindig emésztik a szerdán megjelent, vártnál magasabb amerikai inflációs adatokat, nagy dráma viszont nem lett belőle, szerdán mérsékelten estek az amerikai részvénypiacok, ma pedig már emelkedést láthatunk. A befektetők az amerikai-orosz egyeztetésekre is figyelnek az ukrajnai békével kapcsolatban, illetve Trump vámterveit értékelik.
Az észt haditengerészet fokozott készültségben őrzi a Balti-tenger infrastruktúráját, és kész fellépni a potenciális fenyegetést jelentő hajókkal szemben, akár nemzetközi vizeken is - közölte a Reuterssel egy, a Finn-öböl forgalmas hajózási útvonalán járőröző magas rangú tisztviselő.