
Madarat tolláról…
Persze az sem mindegy, hogy kik az ember barátai. Itt most ne hírességekre, politikusokra, nagy tudósokra, sztárokra gondoljunk – legalábbis ne a foglalkozásuk miatt! Nem mindegy ugyanis, hogy a kapcsolataink milyen, és elsősorban mekkora baráti körrel rendelkeznek. Megfordítva: ha kapcsolatot ápolunk valakivel, az hathat a barátainkra, a barátaink barátaira, a barátaink barátainak a barátaira, és így tovább. Általában ez a hatás pozitív: minél több kapcsolatunk van, annál jobb nekik. Például annál valószínűbb, hogy az egyik kontaktunk nélkülözni tud egy ütvefúrót, vagy kiadó lakást keres.
Bár az ismerőseink nagy részét véletlen találkozás, egymás mellé sodródás révén ismerjük meg az iskoláinkban vagy munkahelyeinken, a kapcsolathálónkat tudatosan is fejleszthetjük. Például egy vállalkozás indítása előtt tudatosan keressük a kapcsolatot a potenciális partnerekkel, ha pedig munkát keresünk, érdemes a kinézett cég vagy iparág képviselőivel megismerkedni. Ez az építkezés legtöbbször egyéni, de két vállalat közeledésekor nem szükséges, hogy mindenki mindenkivel összebarátkozzon, párhuzamos kapcsolatok épülnek a menedzsment, a sales, vagy a műszaki kollégák között. Egy startup esetében ezek a kategóriák még hiányoznak, de míg az egyik alapító befektetőt keres, a másik fejlesztőket. Ez pedig már tudatos, összehangolt kapcsolatépítést jelent.
Meddig tart ez az építkezés? Előfordulhat-e, hogy már nem éri meg további ismeretségeket kötni? A kapcsolatok természetétől függően más-más viselkedést és stabilnak tekinthető kapcsolati hálót találunk. Például egy olyan hálózatban, ahol egy barátságot fenntartani költséges, a haszon a közvetett barátoktól származó szívességekből származik, és valakinek eleve sok barátja van (nevezzük főnöknek), akkor mindenki az ő ismeretségét keresi és fokozatosan kialakulhat egy virágot vagy szélmalmot mintázó hálózat, ahol mindenki ismeri a főnököt és még egy embert. Főnöknek lenni ugyanakkor csak úgy érdemes, ha a péntek esti söröket mindig valamelyik barát fizeti, azaz ha a rengeteg ismeretség nem jelent (anyagi) terhet, sőt, ha a barátok megfelelően kompenzálják a sok kapcsolattal járó terheket. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a felállás nem csak a főnök, de a többi – racionális – játékos számára is vonzó...

… amíg be nem üt a vírus
A COVID-járvány miatt sok mindent át kellett értékelni, kezdve a barátságokkal, ismeretségekkel. Egy kapcsolat fenntartása járhat költségekkel – legyen szó időről vagy pénzről – de a járvány alatt a személyes találkozók a halálos vírussal való fertőzés veszélyét hordozták magukban. Míg a szívességi modellben az emberek a főnök kegyeit keresték, a járvány alatt az aktív társasági életet élő ismerős kiemelten kockázatos kapcsolatnak számít, a legbiztonságosabb az lenne, illetve lett volna, ha mindenki magánzárkába vonul és megszakít minden kapcsolatot.
Nem így történt, hiszen az ember társas lény, nem szeret egyedül lenni. Szeretjük, ha emberek vesznek körül – még akkor is, ha nem ez az első gondolatunk a négyeshatoson a reggeli csúcsforgalomban.
Ha ismerősökről van szó, akkor a legtöbben a „több jobb” elvet vallják, legalábbis a közösségi oldalak szerint.
Ez a gondolkodás gyökeresen megváltozott a járvány hatására. Ilyenkor az ember mérlegel és csap egy alapos konmaris takarítást, megőrzi a minőségi kontaktusokat és kidobál mindent, ami nem okoz örömöt. A járvány jelenlegi szakaszában bármely ismerős, ismerős ismerőse, stb nagyjából hasonló valószínűséggel fertőződik meg és a hosszú lappangási időszak alatt átadhatja a vírust a kapcsolatainak. Amikor az átlag polgár egy kontaktus fenntartása mellett dönt, akkor ezzel nem csak a saját fertőződésének esélyét növeli, de az egész baráti körének (az ő ismerőseiknek és így tovább). Így a kör közepén álló játékos már nem főnök lesz, hanem éppen ellenkezőleg: igyekeznek elkerülni. Ez a szívességi játékkal pontosan ellentétes felállást eredményez.
A barátokra való természetes igény és a fertőzésveszély mérlegelése kiadja a kontaktok optimális számát –, melyet Miklósi Ádám és szerzőtársai egy teljesen más megközelítésben minőségikontaktus-kvótának neveznek, – és a racionális ember célja innentől kezdve az optimumhoz közeli számú baráttal való kapcsolattartás. Tanulmányomban azt vizsgálta, hogy hogyan lehetne kapcsolati igény és a fertőzési kockázat optimális kompromisszumát a társadalom tagjaira egyszerre biztosítani.
A teljes tiltás nem működhet, mert bár teljes védettséget ad a szükségtelen fertőzés ellen, nem felel meg az egyén optimumának. Aki racionális mérlegelés után több baráttal szeretne kapcsolatot tartani az talál erre módot. Sajnos ezek az apró szabályszegések jó eséllyel lerombolják a vírus elleni korlátozások pozitív hatásait: egy társadalom kapcsolati hálója jellemzően egyetlen óriáskomponenst tartalmaz, magyarul mindenki mindenkinek közvetett ismerőse.
A megoldást ezzel szemben a kapcsolati buborékok (social bubble) vagy gubók (quarantine pod) kialakítása jelenti: a gubón belül szabad a vásár, mindenki mindenkivel szabadon érintkezhet, azonban kifelé teljes a tilalom. Ha a kapcsolati buborék elég nagy, azaz méretében meghaladja a tagok által optimálisnak tartott kontaktszámot, akkor senki sem keres „kint” további kapcsolatokat, sőt, az ilyen megkereséseket elutasítja. Így hiába marad pár szélsőségesen szociális „főnök” típusú ember a buborékokon kívül, elvileg nem jelentenek veszélyt a bent levőkre.

Noha a modell ember és ember között nem tesz különbséget, a gyakorlatban nem teljesen mindegy, hogy melyik másik 8 egyénnel kell a karantént átvészelni. Természetes, hogy az ilyen buborékok családok, háztartások, baráti körök köré szerveződjenek, de a legtöbb háztartás önmagában túl kicsi ahhoz, hogy a tagok számára elegendő társaságot biztosítson. Mivel a buborékkal a normális, vírusmentes életünkhöz hasonló világot próbálunk teremteni, kifejezetten előny, ha a társaság sokszínű, de egymással jó viszonyt ápoló egyénekből áll.
A lényeg, hogy a buborék legyen kicsi és kizárólagos!
A buborék, mint a járvány elleni védekezés hatékony eszköze elsőként Új Zélandon, éppen a fenti felkiáltással, került bevezetésre. Pontosan abban az országban, amely mindössze 22 halálesettel, a fejlett országok közül az egyik legalacsonyabb népességarányos halálozási rátával kiemelkedően sikeresen küzd a járvány ellen.
A szerző a KRTK Közgazdaságtudományi Intézet munkatársa. Kóczy Á. László „Core-stability over networks with widespread externalities” című tanulmánya szabadon hozzáférhető a KRTK kiadványai között. A kutatást az ITM Budapesti Corvinus Egyetemen futó Intézményi Kiválósági Programja (NKFIH-1163-10/2019) és az NKFIH K-128573 kutatási projektje támogatta.
Tőzsdére készül Svédország legnagyobb digitális bankja
Több mint kétmillió ügyfelük van, számos európai országban aktívak.
Brutális új vízumdíj az USA-ban: tisztázott egy fontos részletet a Fehér Ház
"Ez egy egyszeri díj".
Megállapodás született az EU-ban a digitális euró bevezetéséről
Egészen pontosan annak menetrendjéről.
A mesterséges intelligenciára bízzák egy párt vezetését a világ túloldalán
Aki ráadásul úgy fog kinézni, mint egy pingvin.
Alakulgat az új uniós hitel Ukrajnának, nem nyúlnának a zárolt orosz vagyonhoz
Tagállami garanciával fedeznék a kölcsönt.
Leállhat az amerikai kormányzat, sürgős találkozót követelnek a demokraták
Az egészségügyi finanszírozás körüli viták ugyanakkor egyre élesebbek.
Kútba eshet a Generali nagy terve, sokat elárul egy most kötött megállapodás
Nem sikerül létrehozni Európa legnagyobb bevételű vagyonkezelőjét?
Warren Buffett helyett én: kezdők útmutatója a befektetéshez – Interaktív, díjmentes online előadás
Gyakorlati, hasznos, érthető.
Közép-Európát az összevisszasága teszi alkalmazkodóképessé
Közép-Európa túlélését pont az a töredezettség, autonómiavágy és sokértelműség biztosítja, amit szeretünk benne és amit sokszor fejlődése korlátának tekintünk. Közép-Európa sajá
A társasági adó egy érdekes állatfaj
Az elmúlt héten élénk párbeszéd és találgatás indult az esetleges TAO-emelésről, ezért megkérdeztük Regős Gábort, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdászát - lentebb a válaszai. The po
Jóváhagyta az Európai Parlament a karbonvám (CBAM) módosításokat
A CBAM (Carbon Border Adjustment Mechanism, karbonvám) kötelezettségek teljesítésének átmeneti időszaka 2025 végén lezárul. Az Európai Bizottság az eddigi tapasztalatok alapján szükségesnek

Rekordroham: 152 ezer háztartás rohanhat az Otthon Start hitelért a következő fél évben
A GKI friss felmérése szerint a lakosság 8,2%-a készül igénybe venni az új támogatott hitelt. De kik tervezik igényelni a kedvező lakáshitel programot? Milyen rekordok dőltek már meg az első
És a tengeralattjárókat ki fogja szabályozni?
E heti adásunkban mi úszunk, a tengeralattjárók viszont elsüllyednek. Szabó Dávid meg szakért. Valamelyest. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours podcastek megtalálhatók..

Zöld szállodák: így formálja át a technológia a jövő utazásait
Képzeljünk el egy hotelt, ahol a zuhany pontosan jelzi, mennyi vizet használunk, az esővíz rögtön a medencébe kerül, a reggelinél pedig pontosan annyit főznek, amennyit val
Mennyit fogsz keresni?
Nemrég láttam Redditen egy kérdést, hogy mennyit keresnek az emberek a multin kívüli életben. Az internet nem egy jó merítés, mert általában a jobb helyzetben lévők használják, illetve bizo
Superwood: a fa, amely az acéllal is felveszi a versenyt
Genetikailag módosított fa, amely új dimenziót nyithat az építőanyagok világában.

Tőzsdei túlélőtúra: Hogyan kerüld el a leggyakoribb kezdő hibákat?
A tőzsdei vagyonépítés során kulcsfontosságú az alapos kutatás és a kockázatok megértése, valamint a hosszú távú célok kitűzése és kitartó befektetési stratégia követése.
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Semmi sem állítja meg a forint dicsőséges menetelését?
Lehet még erősebb a hazai fizetőeszköz?
Szinte naponta hagyják abba a tejtermelést a kis tehenészetek
2800-3000 gazdaság maradt a tízezres nagyságrendből.
Megjött az év egyik legjobban várt döntése – Mit várhatnak ettől a befektetők?
Jöhet a kamatcsökkentési ciklus?
