franciaország svédország
KRTK blog

Kiskakas vagy jávorszarvas: COVID-válságmenedzselés Franciaországban és Svédországban

Somai Miklós, KRTK
Akár a járványügyi adatokat, vagy a járványkezelés közegészségügyi- és gazdaságmentési intézkedéseit nézzük, akár a megelőző évtizedek kórházreformjait vetjük egybe, jelentős hasonlóságot találunk a francia és a svéd állapotokat illetően. A kórházba és az intenzív osztályra kerülési, valamint a többlethalálozási adatokban viszont már némi eltérés mutatkozik: a skandinávok valamivel jobbnak bizonyultak a galloknál. Ahol a különbség elvitathatatlan, az a két ország gazdasági helyzetében és kilátásaiban meglévő differencia: a svédek 2021 első negyedévében visszataláltak a válság előtti szintre, míg a franciák csupán 2022 elejére tervezik azt elérni. Ebben az írásban arra keressük a választ, miért járnak e téren a svédek egy évvel a franciák előtt.

A világhálón hozzáférhető – zömében a Johns Hopkins Egyetem által összegyűjtött – adatok tanúsága szerint, a járvány kezdetétől 2021 júniusának derekáig Franciaország európai területén 5,8 millió, Svédországban pedig 1,1 millió COVID-19 megbetegedést regisztráltak. Tekintettel a franciák javára mutatkozó körülbelül 6,5-szeres népességkülönbségre, megállapítható, hogy lakosságarányosan a svédek mintegy egyötödével több „esetet” derítettek fel. A koronavírushoz köthető halálozási adatok tekintetében megfordul a dolog: Franciaország mintegy 111 ezer, Svédország kb. 14 és félezer áldozatot gyászol, ami lakosságarányosan azt jelenti, hogy a franciáknál durván egyötödével több a halott. Az első ábrákon látható, hogy a naponta lejelentett esetek, illetve elhalálozások alakulása hasonló diagramokat rajzol a két vizsgált országban. Ezek után nem meglepő, ha egy, az első kettőre épülő harmadik index, a halálozási ráta esetében is párhuzamos lefutású görbéket találunk (2a. ábra). Végül, van még egy mutató, amelynél szinte teljes átfedésben vannak az országgrafikonok: jelesül, azon felnőttek aránya, akik az Európai Gyógyszerügynökség feltételes forgalombahozatali engedélyével rendelkező COVID-19 oltásokból legalább egyet már megkaptak (2b. ábra) [1][2].

Létezik néhány terület, ahol a két országra vonatkozó görbék, bár még többnyire párhuzamosan haladnak, helyenként jelentősen eltávolodnak egymástól (lásd 3a. és 3b. ábra). Ezek a statisztikák azt mutatják, mennyire viseli meg az embereket a koronavírus-fertőzés: vagyis, hogy milyen arányban kerülnek súlyos állapotba, ami kórházi kezelést igényel, vagy kritikus állapotba, melynek során intenzív osztályon harcolnak az életükért. Ezen a téren a svédek egyértelműen jobban teljesítenek: fizikai és mentális egészségi állapotuk láthatóan ellenállóbbá teszi őket a vírussal szemben, amely így kevesebb fogást talál rajtuk, mint a franciákon.

Végül, van egy olyan terület – a gazdasági növekedés, illetve kilátások témája – ahol a két országban egészen különböző szcenáriók bontakoznak ki. 2020-ban, a reál bruttó hozzáadott értékben (GDP-ben) mért visszaesés Franciaországban közel háromszorosa (-8,1%) volt a svédországinak (-2,8%), és a mutató 2021 első negyedévében még 5 százaléknyira volt a válság előtti csúcsértéktől, miközben a svédeknél csupán egy százaléknyira (4. ábra). Mindennek hátterében az áll, hogy bár 2020 első három negyedévében hasonló folyamatok játszódtak le a két ország gazdaságában (egy kisebb és egy nagyobb GDP-csökkenés, majd „visszapattanás”), 2020 végétől kezdődően már divergálnak a fejlődési pályák: 2020 utolsó, illetve 2021 első negyedévében a francia GDP csökkent, illetve stagnált, a svéd pedig stagnált, majd stabil növekedésbe kezdett. Mindennek eredményeképpen 2021 márciusának végére a gazdaság

Svédországban gyakorlatilag visszatalált a válság előtti szintre, miközben Franciaországban erre csupán egy évvel később számíthatnak [3][4].

A növekedési dinamikákban lévő különbség okait kutatva érdemes megvizsgálni, milyen eltérések látszanak a két országban egyrészt a COVID-válságot megelőző gazdasági/egészségügyi állapotokat illetően, másrészt a válság leküzdése érdekében hozott gazdaságmentési, illetve egészségügyi intézkedések terén.

Gazdasági szempontból a 2020-at megelőző három évben mindkét országot viszonylag jó ütemű (1,5-2,5%-os), bár tendenciájában lassuló növekedés, stabil, illetve (a franciák esetében) lassú ütemben javuló munkaerőpiaci helyzet, alacsony infláció és biztató exportdinamika jellemezte. Különbség legfőképpen a fenntarthatóságot befolyásoló makrogazdasági mérlegek (folyó fizetések, államháztartás) terén volt megfigyelhető, ahol a svéd gazdaság egyensúlyi vagy pozitív, a francia pedig negatív egyenlegeket mutatott (5. ábra).

A COVID-válság kezelésére kidolgozott gazdasági mentőcsomagok szintén nagyon hasonlatosak voltak a két országban. A legnagyobb transzferekkel járó intézkedések négy fő kategóriába sorolhatók:

  • először is, a gazdasági visszaesés következtében sok vállalat kénytelen csökkentett kapacitással működni, vagy akár teljesen le is állni. A tömeges elbocsátást megelőzendő, a kieső munkaórák bérköltségeinek egy részét az állam magára vállalja;
  • másodszor, a mikro-, kis- és középvállalkozások, valamint a szabadfoglalkozásúak, kézművesek stb. számára az állam közvetlen támogatást nyújt, amennyiben az üzleti forgalmuk egy bizonyos, előre meghatározott szint alá csökken;
  • harmadszor, a vállalkozások haladékot kaphatnak különféle közterheik (országos és helyi adók, társadalombiztosítási járulékok), valamint a bérleti díjak és a közületi számlák megfizetésére, illetve az állam átvállalja az esetleges felmerülő betegszabadságok költségeinek azon részét, amely normális körülmények között a munkáltatót terhelné;
  • végül negyedszer, az állam kedvezményes kölcsönökkel és hitelgaranciákkal próbálja segíteni a vállalkozásokat, hogy minél előbb kikerülhessenek a válságból, és például legalább részben átállhassanak online működésre.

A mentőcsomagok méretét illetően is nagyon hasonló adatokat találunk: GDP-ben mérve, a fiskális jellegű intézkedések 2020-ban és 2021-ben átlagosan és évente 4-5 százalékra, a hitelek, hitelgaranciák és általában a likviditást segítő monetáris politikai intézkedések pedig 8-10 százalékra rúgnak mindkét országban. A legtöbb forrás az egészségügyhöz, és a válság által leginkább sújtott szektorokhoz (turizmus, szállásadás, vendéglátás, szórakoztatóipar, légiközlekedés, nemzetközi értékláncba kapcsolódó iparok stb.) került. Végül megjegyezzük, hogy a jelentős mértékű állami segítségnyújtás nem szándékolt mellékhatásaként mindkét országban csökkentek a cégbezárások (értsd: nőtt a zombi cégek aránya a gazdaságban), vagyis sok olyan vállalkozás sem ment csődbe, amely normális körülmények között (döntően a rossz gazdálkodás következtében) egyébként lehúzhatta volna a rolót [5][6][7].

Áttérve a COVID-válságot megelőző időszak közegészségügyi helyzetére, itt szintén a hasonlóságok dominálnak. Tény, hogy a statisztikák és szakmai elemzések alapján mindkét ország egészségügyi rendszere Európa élvonalába tartozik: 2018-ban, a Health Consumer Powerhouse által készített ún. „Európai egészségügyi fogyasztói index” (EHCI) alapján Svédország (Svájc, a többi skandináv ország és a Benelux mögött) a nyolcadik, Franciaország (Ausztria és Izland mögött) a tizenegyedik helyen állt a 35 országra kiterjedő felmérésben [8]. A jó helyezések által sugallt kedvező képet azonban mindkét országban árnyalják az 1980-as évek közepétől beindított, neoliberális ihletésű egészségügyi, illetve kórházreformok. Eme reformok nyomán teret nyertek a magáncégekre jellemző vezetési, értékelési és finanszírozási módszerek (pl. kórházi pontrendszer), miközben a hatékonyság és takarékosság szempontjai háttérbe szorították az ápolást és a gyógyítást. A reformok folytán ugyan nőtt a hatékonyság, de ez olyan látszatot keltett, mintha jelentős többletkapacitások lennének az egészségügyben, amit sürgősen orvosolni kell.

Az eredmény: bár mindkét országot a gyorsan növekvő, ugyanakkor elöregedő népesség jellemzi, az utóbbi harminc évben folyamatosan csökken a kórházi, s azon belül az intenzív ellátásra alkalmas ágyak száma [9][10].

A koronavírus-járvány kitörése 2020 márciusában váratlanul rávilágított a rendszer gyengeségeire, egy komolyabb kihívással szembeni felkészületlenségére. A járvány első heteiben mindenből kevés volt: védőfelszerelésből, gyógyszerből, orvosi műszerből, tesztekhez szükséges reagensből, egészségügyi dolgozókból, kórházi és intenzív ágyból. Igaz, ez utóbbit illetően, pótlólagos kapacitások beállításával mindkét országban úrrá tudtak lenni a helyzeten, de a szűk keresztmetszet árát a más betegségekben szenvedők ellátása bánta: tíz- és százezerszámra maradtak, illetve halasztódtak el szűrések, kezelések, műtétek. A védőfelszerelés (védőruha, maszk, kesztyű stb.) hiánya elsősorban a kórházi és egyéb szociális/egészségügyi intézményekben járt súlyos következményekkel, ahol az ott dolgozók sem magukat, sem a pácienseket nem voltak képesek megóvni a közvetlen kontaktuson alapuló megfertőződéstől.

A COVID-os betegek ellátásában sem tapasztalhatók lényeges különbségek a francia és a svéd gyakorlat között. A járvány kezdete óta az a hivatalos álláspont, hogy

  • aki csak teheti, maradjon otthon, és csak komoly tünetek esetén forduljon orvoshoz;
  • a COVID-ra egyelőre nincs hatékony kezelés, és a világ egyes régióban kipróbált generikus vírusgyógyszerek alkalmazását a nemzeti hatóságok nem ajánlják;
  • következésképpen az oltásra úgy tekintenek, mint egyedüli lehetőségre a járvány megfékezéséhez.

Tény, hogy megfogalmazódnak a hivatalostól eltérő álláspontok is – például olyanok, amelyek nagy reményeket fűznek a megelőzéshez (pl. vitaminokkal), valamint a betegség korai szakaszban, hagyományos (több évtizede ismert) vírus elleni gyógyszerekkel történő kezeléséhez – de ezek, kellő nyilvánosság hiányában, az emberek zöme számára ismeretlenek maradnak.  

A fentiek fényében logikus következménynek tűnik, ha a koronavírus döntően a más betegségek és/vagy az előrehaladott életkor miatt legyengült immunrendszerű emberek közül szedi az áldozatait: 2020-ban Európában – ahogyan Francia- és Svédországban is – szinte kizárólag a 65 évnél idősebb korosztálynál, azon belül is elsősorban a 85 évnél idősebbeknél tapasztalható többlet halálozás (6. ábra).

A COVID-dal kapcsolatos svéd és a francia tapasztalatok/politikák közötti párhuzamosságokat még hosszan lehetne sorolni. Itt az ideje azonban áttérni a különbségekre, hogy legyen esélyünk megmagyarázni a gazdasági helyzetben, illetve kilátásokban kinéző eltéréseket.

A két ország válságmenedzselése közötti legfontosabb különbség – és gyakorlatilag ebből levezethető a többi is –, hogy míg a svédek meg voltak elégedve az egészségügyért felelős, meglévő intézményeikkel, és rájuk bízták a COVID-válság levezénylését, addig a franciák (több más európai kormányhoz hasonlóan) egészségügyi válsághelyzetet rendeltek el, és egy újonnan felállított, szakértői-tanácsadói csúcsszervezetre (ún. tudományos tanácsra) ruházták ezt a feladatot. (Megjegyezzük: Svédországban az alkotmány nem is teszi lehetővé, hogy békeidőben rendkívüli állapotot hirdessenek).  Az eredmény: a franciáknál rendeleteket adtak ki, amelyek megszegőit súlyos bírságokkal fenyegették; a svédek eközben zömében ajánlásokat fogalmaztak meg, amelyek megszegése semmilyen szankciót nem vont maga után. A legfontosabb rendeleteket/ajánlásokat a 1. táblázat mutatja.

A fenti különbségekből néhányat külön is érdemes kiemelni. Szociális távolságtartás helyett a svédek megelégedtek a fizikai távolságtartással, mert nem szerették volna szétszakítani a családokat. Például az öregotthonok lakóival a családtagok találkozhattak az intézmény falain kívül, és a családi/baráti összejövetelekre sem találtak ki speciális korlátozásokat.

A svédek nem zárták be az óvodákat és az iskolákat (1-9. évfolyam). Egyrészt azért, mert a tudományos tényekből indultak ki, miszerint a kisgyerekek jellemzően nem vektorai ennek a vírusnak, így a környezetükre sem jelentenek veszélyt. Másrészt azért, mert mindennél fontosabbnak tartják, hogy a jövő generáció megfelelő minőségű képzésben részesüljenek. Végül pedig azért, mert így a szülők (főleg az anyák) is eljuthattak a (sokszor létfontosságú) munkahelyeikre (pl. az egészségügyben), és nem kellett kényszerből otthon maradniuk a gyermekeikkel.

Végül szólni kell néhány szót a boltbezárásokról, az emberek szabad mozgásának (levegővételének), és általában az emberi kapcsolatoknak a korlátozásáról, mely területeken ég és föld a két ország gyakorlata. A franciák egy éven belül háromszor is lezárták az országukat – gazdasági és társadalmi értelemben egyaránt. Az elsőből (2020 tavaszán) még „visszapattant” a gazdaság, a második (2020 őszén) és a harmadik (2021 tavaszán) azonban már jobban megviselte az üzleti szférát. És nem csupán gazdasági és pénzügyi értelemben. A svédeknél soha nem volt ilyenfajta totális leállás, egyedül a rendezvényeknek helyet adó intézményeket (pl. színházakat) tartották ideiglenesen zárva, mivel nem lehetett volna megfelelni a gyülekezésre vonatkozó szabályoknak.  

A tudomány szemében ma már egyértelmű, milyen káros hatással van a be- és elzártság, a kilátástalanság, az újra és újra alkalmazott korlátozás az emberi pszichére. A hosszan tartó krónikus stressz szakadást okozhat az agy bizonyos, különböző funkciókért felelős területei között, ami a kognitív képességek egy részének elvesztéséhez vezethet [12]. Azt is tudjuk, hogy a társadalmi kötelékek mennyisége és minősége alapvető fontosságú az egészség megőrzésében: a társadalmi kapcsolatok hiánya halálozási kockázati tényezőként hasonló rizikót jelent, mint a dohányzás vagy az alkoholfogyasztás, és nagyobbat, mint például a fizikai inaktivitás vagy az elhízás [13]. Végül, körülbelül egy évtizede arra is van bizonyíték, hogy a társadalmilag fenyegető helyzeteknek való kitettség fokozza a testben a gyulladásos folyamatok kialakulásának az esélyét, és a magányos személyek könnyebben betegszenek meg [14].

Összefoglalva: bár bizonyos mérlegadatok kétségtelenül a francia gazdaság strukturális gyengeségeire utalnak, a főbb makroszámok alapján a két ország teljesítménye hasonló dinamikát mutatott a COVID-válság előtti években. Ez a hasonlóság 2020 első 9 hónapjában még fennmaradt, majd a fejlődési pályák szétváltak: a svéd gazdaság 2021 tavaszára gyakorlatilag visszatalált a válság előtti színvonalhoz, a francia azonban még 5 százalékpontnyira volt tőle. A koronavírus elleni harcban a két ország rendkívül hasonló stratégiát követ, úgy a gazdasági mentőcsomag (fiskális és monetáris) elemei, mint az egészségügyi intézkedések (tesztelés, kórházi ellátás, oltás) tekintetében. A COVID-válságmenedzselés francia és a svéd gyakorlata között kizárólag a lakosságot és a gazdaságot érintő korlátozások intenzitásában látszik lényeges eltérés. Az utóbbi évtizedek tudományos eredményei azt mutatják, hogy összefüggés van a mozgásszabadság, a társas érintkezések beszűkülése, és az emberek általános (fizikai és mentális) egészsége között.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A szerző a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont munkatársa.

A cikkben felhasznált források:

[1] Our World in Data, OWID (2021): „Coronavirus Pandemic (COVID-19)” az oxfordi egyetemen működő kutatócsoport online publikációi, https://ourworldindata.org/coronavirus

[2] European Medicine Agency (Európai Gyógyszerügynökség) (2021): “COVID-19 vaccines: authorised”, https://www.ema.europa.eu/en/human-regulatory/overview/public-health-threats/coronavirus-disease-covid-19/treatments-vaccines/vaccines-covid-19/covid-19-vaccines-authorised#authorised-covid-19-vaccines-section

[3] Európai Bizottság (2021): “European Economic Forecast, Spring 2021”, https://ec.europa.eu/info/sites/default/files/economy-finance/ip149_en.pdf

[4] Federal Reserve Economic Data (2021): “Real GDP for France and for Sweden”, a St. Louis-i FED kutatócsoportjának online adatbázisa, https://fred.stlouisfed.org/series/CLVMNACSCAB1GQFR https://fred.stlouisfed.org/series/CLVMNACSCAB1GQSE

[5] IMF (2021): “Policy responses to COVID-19”, https://www.imf.org/en/Topics/imf-and-covid19/Policy-Responses-to-COVID-19#F

[6] France Stratégie (2021): “Chiffres clés de la mise en œuvre des mesures de soutien financier aux entreprises confrontées à l’épidémie de Covid-19”, a francia kormányfő mellett működő, autonóm elemző és tanácsadó intézmény, https://www.strategie.gouv.fr/actualites/chiffres-cles-de-mise-oeuvre-mesures-de-soutien-financier-aux-entreprises-confrontees

[7] Nordea (2021): “Sweden Corona Watch: Overview of measures and comments”, https://corporate.nordea.com/article/56316/sweden-corona-watch-overview-of-measures-and-comments

[8] Health Consumer “Powerhouse (2019): Euro Health Consumer Index – 2018 Report”, https://healthpowerhouse.com/media/EHCI-2018/EHCI-2018-report.pdf

[9] Ham, C., & Brommels, M. (1994). “Health care reform in the Netherlands, Sweden, and the United Kingdom”. Health Affairs, 13(5), 106-119.
[10] Domin, J.P. (2016):“La réforme de l’hôpital public. Un management sans ménagement“, La réforme de l’hôpital public - La Vie des idées (laviedesidees.fr)

[11] Vie-publique.fr (2021): ”Mission indépendante nationale sur l'évaluation de la gestion de la crise Covid-19 et sur l'anticipation des risques pandémiques - Rapport final”, a francia kormány online információs honlapja, https://www.vie-publique.fr/rapport/279851-gestion-crise-covid-et-anticipation-de-risques-pandemiques-rapport-final
[12] Oliveira, J. F., et al. (2013): “Chronic stress disrupts neural coherence between cortico-limbic structures”, Frontiers in Neural Circuits, 7, 10.
[13] Holt-Lunstad, J., Smith, T. B., & Layton, J. B. (2010): “Social relationships and mortality risk: a meta-analytic review”, PLoS medicine, 7(7), e1000316.
[14] Eisenberger, N. I., et al. (2017): “In sickness and in health: the co-regulation of inflammation and social behavior”, Neuropsychopharmacology, 42(1), 242-253.

Címlapkép: Getty Images

A kutatóhelyek is örülhetnek az uniós millióknak
m4 gépkarabély airsoft replika
befektetés tőzsde chart getty stock
árasztó-part
fingerprint ujjlenyomat
huszezer forint bankjegy
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Junior elemző/elemző/közgazdasági elemző

Junior elemző/elemző/közgazdasági elemző
2022. május 17.
Hitelezés 2022
2022. május 31.
Financial IT 2022
2022. június 8.
Portfolio Property X 2022
2022. június 1.
Portfolio Digital Transformation 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
covid