Az elménk tréningjével változnak a személyiségjegyeink is?

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

Számos tanulmány igazolta már, hogy a mindfulness (tudatos jelenlét) alapú kognitív terápia hatékony a depersszió kezelésében, feszültség és stressz mérséklésében. A stressz viszont befolyásolja döntéseinket – türelmetlenebbé válhatunk, magasabb szintű kockázatot vállalunk el. A napokban megjelent tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az elménk tréningjével változtathatók-e a viselkedési mintázataink, amelyek kulcsfontosságúak a döntéshozatalban.

A közgazdaságtudományi kutatásokban jelentős helyet foglalnak el azok a tanulmányok, amelyek az intertemporális és bizonytalan kimenetelű döntések meghozatalát vizsgálják. Ilyen döntések például az iskolaválasztási vagy az egészséget érintő döntések. Tudjuk, hogy a döntések meghozatalában jelentős szerepük van a személyiségjegyeknek (nem kognitív képességeknek). Azt is tudjuk, hogy az intertemporális döntéseink sok esetben “torzítottak” – például túlságosan a jelenre fókuszálunk és kevéssé vesszük figyelembe döntéseink jövőbeli következményeit.

A kísérlet

Az Edinburgh-i Egyetemen toboroztunk kísérleti részvételre 144 diákot “Egy kicsit stresszes vagy?” szlogennel. A részvételre jelentkezett diákokat véletlenszerűen a kezelt vagy kontroll csoportba osztottuk be.

A kezelt csoportba sorolt diákokat egy mindfulness alapú stresszcsökkentő (mindfulness-based stress reduction, MBSR) tréningre irattuk be. Az online tréning négy hétig tartott és 10 darab 30 perces alkalomból állt. A résztvevők meditációs tréninget kaptak, amely oktató videókból és feladatokból állt. Az online tréningen való aktív részvétel önkéntes volt, viszont hetente behívtuk a résztvevőket az egyetemi laboratóriumba, ahol visszajelzést kértünk a tréningről, ezáltal is támogatva az aktív részvételt a tréningen. A tréningen való részvételt az online felületnek köszönhetően monitorozni tudtuk.

A kontrollcsoportba sorolt diákok a BBC Ősi Világok című dokumentumfilm sorozatának egy-egy részét nézték meg hetente, ami hasonló időt vett igénybe, mint a MBSR tréning a kezelt csoportban. A kontrollcsoportba tartozókat is hetente behívtuk a laboratóriumba visszajelzést kérve a tréningről (a kezelt és kontrollcsoport más-más időpontokban került behívásra). Felmerülhet az aggály, hogy a dokumentumfilm nézés önmagában is befolyásolhatja a diákok stressz-szintjét. Ezt a lehetőséget úgy teszteltük, hogy megkérdeztük a kontroll csoport résztvevőit, hogy a filmnézést megnyugtatónak találták-e és átlagosan semleges válaszokat kaptunk.

A kísérleti beavatkozás előtt és után hosszabb kérdőívet töltettünk ki és feladatokat oldattunk meg a diákokkal. Az így kapott válaszok alapján definiáltuk a stressz és a személyiségjegyek mérőszámait. Számos indikátort vizsgáltunk, amelyek közül a jelen összefoglalónkban az észlelt stressz és általános nyugtalanság, a kockázatvállalás és az időpreferencia egyes aspektusainak kapcsolatát emeljük ki (a változók pontos definíciójáért lásd Módszertani box). Az alábbi ábra alapján a vizsgált dimenziók mentén a kezelt és kontroll csoport jó közelítéssel hasonlónak tekinthető, amely az MBSR tréning stresszre, kockázatvállalásra és időpreferenciákra gyakorolt oksági  hatásának megbízható azonosítása miatt fontos.

Módszertani box

Stresszel kapcsolatos mérőszámok

Észlelt Stressz: Észlelt Stressz Kérdőív (Perceived Stress Scale, PSS) alapján számított index, értéke 0-tól 40-ig terjed, a magasabb érték magasabb stressz szintet jelöl. A PSS a stressz szint mérésének az egyik leggyakrabban használt eszköze. Az általunk használt változatban 10 kérdésre adott válasz alapján számítottuk az indikátort.

Nyugtalanság: megkérdeztük továbbá a diákokat, hogy mennyire érzik magukat aggódónak, nyugtalannak (az „anxious” kifejezést használtuk angolul) egyrészt a válaszadás időpontjában, másrészt “mostanában”.

Személyiségjegyekkel kapcsolatos mérőszámok

Kockázatvállalás: ennek mérésére az ún. bombaveszély-elhárítási feladatot használtuk (bomb risk elicitation task). A feladat során a résztvevőknek el kell dönteniük, hogy 100 dobozból mennyit gyűjtenek össze, tudván, hogy egy doboz alatt bomba rejtőzik. Minden összegyűjtött doboz 0.05 angol fontot ért (kb. 20 forintot), viszont ha a bombát is összegyűjtötték, akkor semennyi pénzt sem kaptak a feladat után. Az összegyűjtött dobozok száma jelzi a kockázatvállalási hajlandóságot. Az összegyűjtött dobozok számából kiindulva definiálunk egy 0-1 közötti értéket felvevő kockázatkerülési indexet is.

Türelmetlenség: olyan döntésekre kértük meg a diákokat, amelyekben különböző összegek mellett kellett választaniuk jelenlegi és későbbi kifizetések között. A kifizetést ténylegesen megkapták, tehát nem hipotetikus kifizetésekről volt szó. Ezt követően megszámoltuk, hogy hány döntési helyzetben választotta egy diák a jelenlegi kifizetést. Az indikátor értéke 0-10 közötti, magasabb érték magasabb fokú türelmetlenséget jelez.
Elfogultság a jelen felé (present bias): értéke abban az esetben egy, ha valaki az előbbi döntési helyzetekben inkább választana egy kisebb összeget most mint egy nagyobb összeget később, viszont inkább választaná a nagyobb és későbbi összeget, ha a kifizetések a jövőben (két nappal később) történnek meg.

Impulzivitás: mérésére az ún. Barratt impulzivitás skálát használtuk. 30 kérdésre adott válasz alapján számítjuk az impulzivitás mérőszámát, ami 30-120 közötti értéket vehet fel, a magasabb érték magasabb szintű impulzivitást jelölve. A kérdőív az impulzivitás több aspektusára is kiterjedt, mint például az önuralom, a kitartás és a figyelem.

A tréning hatása az észlelt stresszre és a személyiségjegyekre

A stresszcsökkentő tréning hatását a “különbségek különbsége” módszerrel vizsgáltuk. A módszer lényege, hogy a kezelt és kontroll csoportokat hasonlítottuk össze a beavatkozás előtt és a beavatkozás után is, a két csoport közti különbség időbeli változása adja meg a beavatkozás becsült hatását. A tréning kezdetét követő 6. héten mérjük az azonnali hatását a tréningnek, majd 5 hónappal később mérjük a tartós hatását a tréningnek.

Eredményeink azt mutatják, hogy a mindfulness tréning csökkentette az észlelt stressz szintjét, valamint a nyugtalanság mértékét is.

Fontos megjegyeznünk, hogy ezek szubjekív stressz indikátorok. A stressz szintjét mértük objektív mérőszámmal is, nyálminta alapján mért kortizol szinttel. Ezen objektív stressz-indikátorra viszont nem találtunk hatást.

Nem találtunk egyértelmű hatást a személyiségjegy indikátoraira. A kockázatvállalási hajlandóság a tréning hatására csökkenni látszik (5 hónappal később mérve), viszont a mért hatásban nagy a statisztikai bizonytalanság. A türelmetlenség mérőszáma is csökkenni látszik, de a mért hatás kicsi és bizonytalan. A tréning szintén csökkenő, de bizonytalan hatását mértünk a jelen felé való elfogultságra vonatkozóan a kísérlet 6. hetében.

Végül azt találjuk, hogy a kísérlet végén a kezelt csoportba tartozók impulzivitási szintje megemelkedett. Ezt a hatást leginkább az önuralomra vonatkozó kérdésekre adott válaszok hajtják, azaz a kérdőívre adott válaszok szerint ritkábban igazak azok az állítások, hogy „nagy az önuralmam”, „alaposan át szoktam gondolni a dolgokat” vagy „kitartó gondolkodó vagyok”, viszont gyakrabban igaz, hogy „gondokodás nélkül cselekszem”.

Összességében azt találjuk, hogy a mindfulness alapú stresszcsökkentő tréning csökkentette az észlelt stressz mértékét, a személyiségjegyekre vonatkozó hatások kevésbé meggyőzők.

Eredményeink azt sugallják, hogy a tréning csökkenthette a kockázatvállalási hajlandóságot, türelmetlenséget és az elfogultságot a jelen felé, viszont növelte az impulzivitást. További kutatások szükségesek annak pontosabb megállapítására, hogy vaon az elmére ható tréningek befolyásolni tudják-e a döntéshozatalainkat.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, ami nem feltétlenül esik egybe a Portfolio álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images