lakás tanulás egyetemista
KRTK blog

Az elménk tréningjével változnak a személyiségjegyeink is?

Bíró Anikó, KRTK
Fiatal felnőttek körében végzett kísérlet keretében vizsgáltuk, hogy a döntéshozatalban kulcsfontosságú személyiségjegyek befolyásolhatók-e az elménk tréningjével. A mindfulness tréninget használtuk kísérletünkben. Bár a tréning hatására csökkent az észlelt stressz szintje, a kockázatvállalásra, türelmetlenségre és jelen felé való elfogultságra való csökkentő hatás bizonytalan.

Számos tanulmány igazolta már, hogy a mindfulness (tudatos jelenlét) alapú kognitív terápia hatékony a depersszió kezelésében, feszültség és stressz mérséklésében. A stressz viszont befolyásolja döntéseinket – türelmetlenebbé válhatunk, magasabb szintű kockázatot vállalunk el. A napokban megjelent tanulmányunkban arra a kérdésre kerestük a választ, hogy az elménk tréningjével változtathatók-e a viselkedési mintázataink, amelyek kulcsfontosságúak a döntéshozatalban.

A közgazdaságtudományi kutatásokban jelentős helyet foglalnak el azok a tanulmányok, amelyek az intertemporális és bizonytalan kimenetelű döntések meghozatalát vizsgálják. Ilyen döntések például az iskolaválasztási vagy az egészséget érintő döntések. Tudjuk, hogy a döntések meghozatalában jelentős szerepük van a személyiségjegyeknek (nem kognitív képességeknek). Azt is tudjuk, hogy az intertemporális döntéseink sok esetben “torzítottak” – például túlságosan a jelenre fókuszálunk és kevéssé vesszük figyelembe döntéseink jövőbeli következményeit.

A kísérlet

Az Edinburgh-i Egyetemen toboroztunk kísérleti részvételre 144 diákot “Egy kicsit stresszes vagy?” szlogennel. A részvételre jelentkezett diákokat véletlenszerűen a kezelt vagy kontroll csoportba osztottuk be.

A kezelt csoportba sorolt diákokat egy mindfulness alapú stresszcsökkentő (mindfulness-based stress reduction, MBSR) tréningre irattuk be. Az online tréning négy hétig tartott és 10 darab 30 perces alkalomból állt. A résztvevők meditációs tréninget kaptak, amely oktató videókból és feladatokból állt. Az online tréningen való aktív részvétel önkéntes volt, viszont hetente behívtuk a résztvevőket az egyetemi laboratóriumba, ahol visszajelzést kértünk a tréningről, ezáltal is támogatva az aktív részvételt a tréningen. A tréningen való részvételt az online felületnek köszönhetően monitorozni tudtuk.

A kontrollcsoportba sorolt diákok a BBC Ősi Világok című dokumentumfilm sorozatának egy-egy részét nézték meg hetente, ami hasonló időt vett igénybe, mint a MBSR tréning a kezelt csoportban. A kontrollcsoportba tartozókat is hetente behívtuk a laboratóriumba visszajelzést kérve a tréningről (a kezelt és kontrollcsoport más-más időpontokban került behívásra). Felmerülhet az aggály, hogy a dokumentumfilm nézés önmagában is befolyásolhatja a diákok stressz-szintjét. Ezt a lehetőséget úgy teszteltük, hogy megkérdeztük a kontroll csoport résztvevőit, hogy a filmnézést megnyugtatónak találták-e és átlagosan semleges válaszokat kaptunk.

A kísérleti beavatkozás előtt és után hosszabb kérdőívet töltettünk ki és feladatokat oldattunk meg a diákokkal. Az így kapott válaszok alapján definiáltuk a stressz és a személyiségjegyek mérőszámait. Számos indikátort vizsgáltunk, amelyek közül a jelen összefoglalónkban az észlelt stressz és általános nyugtalanság, a kockázatvállalás és az időpreferencia egyes aspektusainak kapcsolatát emeljük ki (a változók pontos definíciójáért lásd Módszertani box). Az alábbi ábra alapján a vizsgált dimenziók mentén a kezelt és kontroll csoport jó közelítéssel hasonlónak tekinthető, amely az MBSR tréning stresszre, kockázatvállalásra és időpreferenciákra gyakorolt oksági  hatásának megbízható azonosítása miatt fontos.

Módszertani box

Stresszel kapcsolatos mérőszámok


Észlelt Stressz: Észlelt Stressz Kérdőív (Perceived Stress Scale, PSS) alapján számított index, értéke 0-tól 40-ig terjed, a magasabb érték magasabb stressz szintet jelöl. A PSS a stressz szint mérésének az egyik leggyakrabban használt eszköze. Az általunk használt változatban 10 kérdésre adott válasz alapján számítottuk az indikátort.

Nyugtalanság: megkérdeztük továbbá a diákokat, hogy mennyire érzik magukat aggódónak, nyugtalannak (az „anxious” kifejezést használtuk angolul) egyrészt a válaszadás időpontjában, másrészt “mostanában”.

Személyiségjegyekkel kapcsolatos mérőszámok

Kockázatvállalás: ennek mérésére az ún. bombaveszély-elhárítási feladatot használtuk (bomb risk elicitation task). A feladat során a résztvevőknek el kell dönteniük, hogy 100 dobozból mennyit gyűjtenek össze, tudván, hogy egy doboz alatt bomba rejtőzik. Minden összegyűjtött doboz 0.05 angol fontot ért (kb. 20 forintot), viszont ha a bombát is összegyűjtötték, akkor semennyi pénzt sem kaptak a feladat után. Az összegyűjtött dobozok száma jelzi a kockázatvállalási hajlandóságot. Az összegyűjtött dobozok számából kiindulva definiálunk egy 0-1 közötti értéket felvevő kockázatkerülési indexet is.

Türelmetlenség: olyan döntésekre kértük meg a diákokat, amelyekben különböző összegek mellett kellett választaniuk jelenlegi és későbbi kifizetések között. A kifizetést ténylegesen megkapták, tehát nem hipotetikus kifizetésekről volt szó. Ezt követően megszámoltuk, hogy hány döntési helyzetben választotta egy diák a jelenlegi kifizetést. Az indikátor értéke 0-10 közötti, magasabb érték magasabb fokú türelmetlenséget jelez.
Elfogultság a jelen felé (present bias): értéke abban az esetben egy, ha valaki az előbbi döntési helyzetekben inkább választana egy kisebb összeget most mint egy nagyobb összeget később, viszont inkább választaná a nagyobb és későbbi összeget, ha a kifizetések a jövőben (két nappal később) történnek meg.

Impulzivitás: mérésére az ún. Barratt impulzivitás skálát használtuk. 30 kérdésre adott válasz alapján számítjuk az impulzivitás mérőszámát, ami 30-120 közötti értéket vehet fel, a magasabb érték magasabb szintű impulzivitást jelölve. A kérdőív az impulzivitás több aspektusára is kiterjedt, mint például az önuralom, a kitartás és a figyelem.

A tréning hatása az észlelt stresszre és a személyiségjegyekre

A stresszcsökkentő tréning hatását a “különbségek különbsége” módszerrel vizsgáltuk. A módszer lényege, hogy a kezelt és kontroll csoportokat hasonlítottuk össze a beavatkozás előtt és a beavatkozás után is, a két csoport közti különbség időbeli változása adja meg a beavatkozás becsült hatását. A tréning kezdetét követő 6. héten mérjük az azonnali hatását a tréningnek, majd 5 hónappal később mérjük a tartós hatását a tréningnek.

Eredményeink azt mutatják, hogy a mindfulness tréning csökkentette az észlelt stressz szintjét, valamint a nyugtalanság mértékét is.

Fontos megjegyeznünk, hogy ezek szubjekív stressz indikátorok. A stressz szintjét mértük objektív mérőszámmal is, nyálminta alapján mért kortizol szinttel. Ezen objektív stressz-indikátorra viszont nem találtunk hatást.

Nem találtunk egyértelmű hatást a személyiségjegy indikátoraira. A kockázatvállalási hajlandóság a tréning hatására csökkenni látszik (5 hónappal később mérve), viszont a mért hatásban nagy a statisztikai bizonytalanság. A türelmetlenség mérőszáma is csökkenni látszik, de a mért hatás kicsi és bizonytalan. A tréning szintén csökkenő, de bizonytalan hatását mértünk a jelen felé való elfogultságra vonatkozóan a kísérlet 6. hetében.

Végül azt találjuk, hogy a kísérlet végén a kezelt csoportba tartozók impulzivitási szintje megemelkedett. Ezt a hatást leginkább az önuralomra vonatkozó kérdésekre adott válaszok hajtják, azaz a kérdőívre adott válaszok szerint ritkábban igazak azok az állítások, hogy „nagy az önuralmam”, „alaposan át szoktam gondolni a dolgokat” vagy „kitartó gondolkodó vagyok”, viszont gyakrabban igaz, hogy „gondokodás nélkül cselekszem”.

Összességében azt találjuk, hogy a mindfulness alapú stresszcsökkentő tréning csökkentette az észlelt stressz mértékét, a személyiségjegyekre vonatkozó hatások kevésbé meggyőzők.

Eredményeink azt sugallják, hogy a tréning csökkenthette a kockázatvállalási hajlandóságot, türelmetlenséget és az elfogultságot a jelen felé, viszont növelte az impulzivitást. További kutatások szükségesek annak pontosabb megállapítására, hogy vaon az elmére ható tréningek befolyásolni tudják-e a döntéshozatalainkat.

Bíró Anikó az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Közgazdasági- és Regionális Tudományi  Kutatóközpontja Közgazdaságtudományi Intézetének munkatársa

A cikk a szerző véleményét tükrözi, ami nem feltétlenül esik egybe a Portfolio álláspontjával.

Címlapkép: Getty Images

új lakások
A forint lett az egyik nagy sztár - Egészen 300-ig szárnyalhat?
Tovább titkolózna a kormány: végleg eldugnák, mennyi adókedvezmény megy sportra
jüan kína
2024. március 19.
Agrárium 2024
2024. március 7.
Property Warm Up 2024
2024. március 20.
Portfolio-MAGE Járműipar 2024
2024. április 11.
Vállalati Energiamenedzsment 2024
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu
Tanfolyam
22+1 órás komplex tanfolyam, ahol a tőzsdei kereskedés és befektetés alapjait sajátíthatod el.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Ez is érdekelhet
budapest panoráma