Túlélni a mostani válságos időszakot? Erre biztos szükségük lesz a kkv-k vezetőinek

krtk blog Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A magyar gazdaságban a kkv-k szerepe hasonlóan kritikus, mint Jordániában: a vállalkozások 99,1%-át teszik ki, és a foglalkoztatottak kétharmadát adják. A KSH legfrissebb adatai szerint azonban a magyar kkv-k is jelentős kihívásokkal küzdenek:

• energiaár-válság,
• munkaerőhiány,
• inflációs nyomás
• és a fenntarthatósági elvárások növekedése.
• Az EU zöld átállási követelményei is különösen nehéz helyzetbe hozzák a kisebb vállalatokat, amelyeknek egyszerre kell innovatívnak, versenyképesnek és fenntarthatónak lenniük – korlátozott erőforrások mellett.

Kutatásunk pont ezt a dilemmát vizsgálja: hogyan maradhatnak talpon és lehetnek sikeresek a kisvállalkozások olyan környezetben, ahol minden szűkös – a pénz, az idő, a nyersanyag és sokszor a munkaerő is.

Etika, mint üzleti stratégia

A kutatás 312 jordániai kkv-vezető bevonásával készült, de az eredmények univerzálisak. A magyar vállalkozók számára is releváns a központi üzenet: azok a cégvezetők, akik öt kulcsfontosságú képességet fejlesztenek magukban – innovativitás, kreativitás, analitikus gondolkodás, érzelmi intelligencia és elkötelezettség – nagyobb valószínűséggel vezetnek etikusan is.

Ez első hallásra talán nem meglepő, de a kutatás rámutat egy fontos részletre: a vállalkozói képességek nem állnak szemben az etikus magatartással, hanem éppen előfeltételei annak. Aki analitikusan gondolkodik, az jobban átlátja döntései következményeit. Aki érzelmileg intelligens, az jobban megérti munkavállalóit, partnereit, ügyfeleit. Aki szenvedélyes és elkötelezett, az hosszú távban gondolkodik, nem csak a negyedéves számokban.

A magyar kkv-szektorban sokszor a túlélés van előtérben. A Növekedési Hitelprogram tapasztalatai vagy a COVID-válság alatti gazdasági kihívások jól mutatják: amikor a cég léte forog kockán, könnyű feladni az „elveket” a gyors profit érdekében. A kutatás azonban pontosan az ellenkezőjét bizonyítja.

Az eredmények szerint az etikus vezetés közvetítő szerepet tölt be: a vállalkozói készségek 44,3%-ban az etikus magatartáson keresztül hatnak a fenntartható fejlődésre. Magyarul: nem elég ügyes, innovatív vállalkozónak lenni – ha ezt nem párosítjuk átlátható, tisztességes, felelős vezetéssel, akkor a siker nem lesz tartós. Ez három mechanizmuson keresztül működik:

• Morális keretezés: Az innováció nem öncél, hanem olyan problémák megoldására irányul, amely értéket teremt – nem pedig kizsákmányol. Gondoljunk a magyar agrárium digitalizációjára: nem csak hatékonyság, hanem a kisebb gazdaságok felzárkóztatása is lehet cél.
• Érintettek bevonása: Nem elég a tulajdonos vagy a menedzsment szempontjait nézni. Az alkalmazottak, beszállítók, helyi közösség véleménye is számít. A családi vállalkozások – amelyek Magyarországon is dominánsak – ezt sokszor jobban csinálják, mint a multi cégek.
• Hosszú távú szemlélet: A következő negyedéves beszámoló helyett a következő generáció. Ez különösen fontos a magyar kkv-k körében, ahol a generációváltás sokszor létfontosságú kérdés.

Fenntarthatóság, mint versenyelőny

A kutatás talán legfontosabb megállapítása a magyar vállalkozók számára:

a fenntartható működés nem költség, hanem befektetés.

A vizsgálat kimutatta, hogy a fenntartható fejlődést megvalósító cégek versenyképességének 45,4%-át ez magyarázza. Konkrétan mit jelent ez?

• Költségcsökkentés: Energiahatékonyság, hulladékcsökkentés, erőforrás-optimalizálás – mindez csökkenti a működési költségeket. A magyar energiaárak mellett ez nem elhanyagolható szempont.
• Piaci hozzáférés: Az EU-s beszállítói láncokba csak azok a cégek kerülhetnek be, amelyek megfelelnek az ESG (környezeti, társadalmi, vállalatirányítási) kritériumoknak. Ez nem a jövő, hanem a jelen.
• Munkavállalói lojalitás: A Z és Alfa generációs munkavállalók – akik már-már dominálják a munkaerőpiacot – értékalapú döntéseket hoznak. Olyan cégnél akarnak dolgozni, amely nem csak profitot termel, hanem felelősséget is vállal.
• Márkaérték: A magyar fogyasztók is egyre inkább figyelnek a vállalatok társadalmi és környezeti teljesítményére. A greenwashing (zöldre festés) már nem elég, valódi lépésekre van szükség.

Mit tehetnek a magyar vállalkozók?

A kutatás alapján három konkrét javaslatot fogalmazhatunk meg magyar kkv-vezetőknek:

• Fejlesszék önmagukat! A vállalkozói készségek nem veleszületettek. Innovációs workshopok, kreativitástréningek, érzelmi intelligencia fejlesztése – ezek mind megtanulhatók. A GINOP, VEKOP és más uniós programok pont erre kínálnak támogatást.
• Építsenek etikus kereteket! Átlátható beszállítói kapcsolatok, tisztességes bérezés, munkavállalói visszajelzési mechanizmusok. Nem kell ehhez multinacionális méret, egy 20 fős cégnél is működhet.
• Lássák befektetésként a fenntarthatóságot! Nem arról van szó, hogy azonnal zéró karbonkibocsátást kell elérni. De az energiahatékonyság javítása, a hulladék csökkentése, a helyi beszerzési arány növelése mind konkrét, mérhető és megtérülő lépések.

Jordánia és Magyarország között persze vannak különbségek: vízhiány vs. munkaerőhiány, menekültválság vs. elvándorlás. De a lényeg ugyanaz: mindkét országban a kkv-k erőforrásszűkös környezetben működnek, ahol a hagyományos versenyelőnyforrások (olcsó munkaerő, bőséges tőke, könnyű finanszírozás) egyre inkább beszűkülnek.

A kutatás központi üzenete azonban univerzális:

a fenntartható versenyelőny nem az anyagi erőforrásokból fakad, hanem a vezetői képességekből.

A vállalkozói szellem és az etikus magatartás kombinációja olyan nehezen másolható versenyelőnyt teremt, amelyet a nagyobb, tőkeerősebb versenytársak sem tudnak egykönnyen lemásolni.

Mit tehetnek a döntéshozók?

Nemcsak a vállalkozók, hanem a szakpolitikai döntéshozók is tehetnek a helyzet javítása érdekében. Magyarországon érdemes lenne:

• Integrált képzési programokat indítani, amelyek nemcsak a vállalkozói készségeket, hanem az etikus vezetést is fejlesztik. A Corvinus, a BME vagy más egyetemek MBA-programjaiba beépítve.
• Fenntarthatósági tanúsítványt létrehozni kkv-k számára, amely hiteles, mérhető és elismert – nem csak papírmunka, hanem valódi piaci előny forrása.
• Adókedvezményeket, támogatások biztosítani nem általában a kkv-knak, hanem kifejezetten azoknak, amelyek kimutatható fenntarthatósági és etikai fejlődést érnek el.

A túlélés receptje

A magyar kkv-szektor előtt álló kihívások – energiaválság, munkaerőhiány, zöld átállás, digitalizáció – sokszor leküzdhetetlennek tűnnek. A jordániai kutatás azonban azt mutatja: van kiút. Nem a választás a kérdés – profit vagy értékek, növekedés vagy fenntarthatóság – , hanem az integráció.

Azok a magyar kisvállalkozások, amelyek innovatívak, kreatívak, analitikusak, érzelmileg intelligensek és elkötelezettek, és mindezt etikus, átlátható, felelős vezetéssel párosítják, azok nemcsak túlélnek, hanem prosperálnak is. Még akkor is, ha minden szűkös körülöttük.

A kérdés már nem az, hogy megéri-e etikusnak és fenntarthatónak lenni. A kérdés az: megengedhetjük-e magunknak, hogy ne azok legyünk?

A tanulmány Atobishi Thabit, a szaúdi King Faisal Egyetem (Health Information Management and Technology Department) adjunktusa és a szerző Sustainability folyóiratban (2025) megjelent kutatásán alapul.  A kutatást a King Faisal Egyetem támogatta.

A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images