
Az oktatásban, és még inkább a munkaerőpiacon jelentős nemek közti egyenlőtlenségeket figyelhetünk meg. A bérek alakulása, a foglalkozások megoszlása és a vezető beosztásban lévők aránya is jelentős eltéréseket mutat. Ennek sokféle intézményi és társadalmi oka lehet, de az tagadhatatlan, hogy az egyenlőtlenségek egy része a nemek pszichológiai eltéréseiből fakad.
Ezek közül is kiemelkedik az a tény, hogy míg a férfiak nagyrészt örömüket lelik a versenyben, a nők közül sokkal kevesebben mennek bele versengő helyzetekbe
(persze mindenhol akadnak kivételek). Sok kutatás mutatta ki, hogy egy nem versengő helyzetben a férfiakhoz hasonlóan jól teljesítő nő versenyhelyzetben rendre rosszabbul teljesít, míg a férfiak motivációját és teljesítményét fokozza a versengés.
A versenytől való ódzkodás jelentősen hozzájárulhat a munkaerőpiacon tapasztalható egyenlőtlenségekhez. A nők például ritkábban választanak olyan szakmát, amelyben nagy a verseny a jó álláshelyekért, vagy pozíciókért. Nem mellesleg, ezek a versengőbb szakmák általában magasabb bért is fizetnek. Vagy egy munkahelyen a nők ritkábban versengenek az előléptetésért. De hát a munkahelyek már csak ilyenek, nem igaz?
Azonban feltehetnénk a kérdést, hogy mit veszít a munkahely azáltal, hogy tehetséges nőket veszít el, vagy hagy alacsonyabb pozíciókban, csak azért, mert a nők kevésbé versengőek. Rossz-e egy vállalat számára, ha kevésbé tehetséges, ámde a versenyhelyzeteket jobban kedvelő embert nevez ki? Ugyanez a kérdés akkor is érvényes, ha kevésbé versengő, de tehetséges férfiakról beszélünk. Mit tehetne egy vállalat annak érdekében, hogy ne feltétlenül a versengő, hanem a tehetséges alkalmazottak jussanak magasabbra a ranglétrán?
A Journal of Behavioral and Experimental Economics folyóirat 2022-ben publikálta azt a tanulmányunkat, amelyben megvizsgáltuk ezt a kérdést. Egy egyszerű, 2 perces online játékban az volt a résztvevők feladata, hogy a megadott alakzatokat minél hamarabb megtalálják és rájuk kattintsanak a sokféle, mozgásban lévő alakzat között. Aztán néha a cél alakzat megváltozott, és a kavalkádban ezt is meg kellett találni.
A résztvevőket véletlenszerűen különféle csoportokba osztottuk, és bizonyos időnként előre programozott üzeneteket küldtünk nekik a képernyőre. Aki az alap csoportba került, az semmilyen szöveges üzenetet nem kapott, csak néha kiírtuk neki, hogy épp hány pontja van. A résztvevők egy része biztató, mások dicsérő, és megint mások kötekedő üzeneteket kaptak, de mindenki csak egyfélét. A biztató üzenetek a teljesítménytől függetlenül támogató hozzáállást fejeztek ki, pl. „Csak így tovább!”. A dicsérő üzeneteket bizonyos teljesítmény után lehetett megkapni, pl. „Ügyes voltál!”. A piszkálódó üzenetek negatívan értékelték a résztvevő teljesítményét, pl. „Alszol, vagy mi?”.

Mindezek mellett mindenkit besoroltunk a „versengő” vagy a „nem versengő” kategóriába. A Versengő csoportba került játékosoknak a játék elején megmutattuk a játék ranglistáját (Top 10), vagyis egyértelművé tettük, hogy az eredményeik össze lesznek hasonlítva a többi játékos eredményeivel. Ezzel kialakítottuk a kísérletet, amiben már csak meg kellett figyelnünk, hogy melyik csoport résztvevői érnek el jobb eredményeket.
Arra számíthattunk, hogy a versengő környezetben eltérő lesz az üzeneteink hatása, és ezt az is befolyásolja, hogy a játékosnak milyen a személyisége, esetleg neme, valamint, hogy mennyire érzi otthon magát ezekben a játékokban, esetleg, hogy mennyi idős. Ezeket a tényezőket mind figyelembe vettük az eredmények értékelésekor. A teljesítmény mérését sokféleképp elképzelhetjük: például, hogy valaki hány pontot ér el egy játék alkalmával, vagy hogy hányszor játszik újra. De akár az is érdekes lehet, hogy milyen gyakran kattint, vagy milyen sokszor véti el a célt.
A kísérletsorozatban összesen több mint 5000 játékos több mint 9000 játszmát játszott le. Voltak, akik csak egyszer, de voltak, akik sokszor próbálták a játékot, ez rájuk volt bízva. A kísérlet teljesen önkéntes alapon, pénzbeli díjazás nélkül, kizárólag arra alapozva zajlott, hogy élvezetes ezt a játékot játszani (legalább egyszer).
Az eredmények azt mutatták, hogy a nem versengő csoportban, amelyikben semmilyen visszajelzést nem kaptak, a nők valamivel jobb eredményt, több pontot értek el.
Ez önmagában nem nagyon érdekes eredmény, lehet, hogy csak annyit mutat, hogy a mintánkban szereplő nők jobban szeretik az ilyesfajta játékokat. Viszont összehasonlítási alapnak megteszi.
A másik csoportban, amelyikben nem kaptak visszajelzést, ám versengő feltételek közepette játszottak a résztvevők, a nők előnye eltűnt, mert a férfiak több pontot értek el. Ez egybecseng azzal, hogy versenyhelyzetben a nők rosszabbul teljesítenek a férfiakhoz képest. Úgy is mondhatjuk, hogy a jobb képességű (vagy lelkesebb) nők előnye versenyhelyzetben már nem volt érzékelhető, például azért, mert a férfiakat annyira lázba hozhatta a verseny. Tehát a kísérletekben viszontláttuk a szakirodalomban már régebben megfigyelt jelenséget.

Ennél sokkal érdekesebb, és újdonság erejű volt az a megfigyelés, amit az üzenetekkel kapcsolatban láttunk. Azokban a versengő csoportokban, ahol biztató üzeneteket küldtünk a játékosoknak, mind a férfiak, mind a nők pontszámai jelentősen emelkedtek az alap csoporthoz képest. Olyannyira, hogy az alap csoportban (a nők javára) megfigyelt eredeti különbség meg is maradt. A versenyhelyzetben küldött dicsérő üzenetek a biztatáshoz hasonló, de kisebb mértékű eredményt hoztak. Ezzel szemben a versenyhelyzetben kötekedő üzenetekkel traktált játékosok az alap csoporthoz nagyon hasonló eredményeket értek el, vagyis sem a férfiak, sem a nők teljesítménye nem lett magasabb.
Mit tanultunk ebből a kísérletből? A vállalatok nagyon helyesen gondolkodnak, amikor úgy ítélik meg, hogy a dolgozók teljesítménye fokozható a verseny bevezetésével,
vagyis a magasabb teljesítmények jutalmazásával. Mi ehhez annyit teszünk hozzá, hogy ezek a helyzetek leginkább a férfiak teljesítményét növelik, a nőkét nem igazán. Ha azonban a verseny mellé személyreszabott, jól megfogalmazott, megfelelően adagolt biztatást is kapnak a női munkatársak, akkor az ő teljesítményük is magasabb lehet, ami összességében a vállalatnak is kifizetődő.
A kutatást a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal támogatta (FK124658 és FK131422)
Lovász Anna az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK), valamit a University of Washington,
Boldmaa Bat-Erdene az Eötvös Loránd Tudományegyetem;
Ewa Cukrowska-Torzewska az University of Warsaw;
Rigó Mariann az University of Düsseldorf, Medical Faculty;
Szabó-Morvai Ágnes KRTK és a Debreceni Egyetem munkatársa.
A cikk a szerző véleményét tükrözi, amely nem feltétlenül esik egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával.
Címlapkép: Getty Images
Együttműködési megállapodást kötött a 4iG az Egyesült Arab Emírségek két vezető cégével
Az egyik a Yettel anyacégének a többségi tulajdonosa.
Olyan fegyverrendszert fejleszt a két európai hatalom, amire még nincs példa a kontinensen
Történelmi megállapodást írtak alá a németek és a britek.
Brüsszelben lobbiznak a commmerzbankosok, hogy védjék meg őket az UniCredittől
A múlt héten duplázta meg tényleges részesedését az olasz bank a németben.
50 napos határidő: kiakadtak az oroszok
A fegyverszállítási bejelentést sem hagyták szó nélkül.
Target Corporation - elemzés
2022-ben vettem belőle 165-ön, leginkább kereskedési céllal, de osztalékot is fizetett, ha nem is sokat. 2024-ben adtam el kis bukóban. Most megint a szemem elé került, a Top10-es listám hetedikj
G20-csoport: úton a szén-dioxid-mentes áramtermelés felé
Technológiai trendek, kihívások és szakpolitikai irányok az IEA 2025-ös jelentése alapján.
A TB kiskönyv múltja, jelene és digitális jövője
A magyar társadalombiztosítási rendszer egyik ikonikus, papíralapú dokumentuma, a köznyelvben csak TB kiskönyvként ismert igazolvány hamarosan digitális formában él tovább. Bár sok munkáltat
A szegényeket nem, de az adófizetőket az út szélén hagyják
Sokan találkozhattak már olyan, Amerikából származó videókkal, ahol kórházi betegek mutogatják a forintban akár több tíz millióra rúgó számlájukat. Erre a magyar "ingyenes" közegészs
Nulla kamat, nulla önerő - és mégis működhet?
A GINOP Plusz új forgóeszköz hitele lehet a 2025-ös év legpraktikusabb KKV finanszírozása.
Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Egészségpénztári adókedvezmény lakáshiteleseknek: új lehetőség azonnali törlesztésre Jelentős könnyítést fogadott el az Országgyűlés a laká
Így harcol a sok turistával Barcelona és Dubrovnik
Amennyire jövedelmező ágazat a turizmus, akkora problémát okoz, ha elburjánzik: Barcelona vagy Dubrovnik bőven tudna mesélni, mivel jár a túlturizmus. A népszerű lokációknak mind megvan... Th
A születés időzítése: amikor a focista apa a naptárhoz nyúl
A sportban és az oktatásban is régóta ismert jelenség, hogy az év elején született gyerekek előnyben vannak az év végén születettekkel szemben. Miért ne időzítenénk gyerekeink születésé


Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Drámai változások zajlanak Európában, ennek mindenki megissza a levét
Komoly döntések előtt állunk: 8,5 milliárd ember ellátása és a bolygó jövője a tét.
Tíz év alatt a magyar gazdagok végre felzárkóztak az EU-hoz
Hogyan oszlott el az elmúlt évek vagyongyarapodása a magyar háztartások között?
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?