Műholdképeken mutatjuk az orosz védelmi állásokat - Ezért sülnek be a páncélosrohamok Ukrajnában
KRTK blog

Műholdképeken mutatjuk az orosz védelmi állásokat - Ezért sülnek be a páncélosrohamok Ukrajnában

Vasárus Gábor László, KRTK
A modern földrajz-, biológia-, az agrártudományok és az urbanisztika is sokféle célra használja a műholdas távérzékelést. Ez lehetővé teszi a Föld és az élőlények részletes megfigyelését, a folyamatok és jelenségek elemzését távoli eszközök segítségével. Így előre tudjuk jelezni a környezeti károkat, vagy éppen segíteni tudjuk a tervezési folyamatokat. Jelen tanulmányban azonban a távérzékelés eszközeivel igyekszünk betekintést adni abba, hogy a szomszédunkban zajló háborúban hogyan alkalmazzák a lövészárkokat. Miben új a mai árokháború, mint a 109 évvel ezelőtti? Mi az, ami semmit sem változott 1914 óta? Mindez arra is választ ad, hogy miért olyan kínosan lassúak az ukrán és az orosz támadások, még akkor is, amikor sikeresek. Konkrét koordináták alapján az olvasó is megnézheti őket.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata.
Ez itt az on the other hand, a portfolio vélemény rovata. A cikkek a szerzők véleményét tükrözik, amelyek nem feltétlenül esnek egybe a Portfolio szerkesztőségének álláspontjával. Ha hozzászólna a témához, küldje el cikkét a velemeny@portfolio.hu címre. A megjelent cikkek itt olvashatók.
krtk blog A HUN-REN Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont blogja.

A modern földrajz-, biológia-, az agrártudományok és az urbanisztika is sokféle célra használja a műholdas távérzékelést. Ez lehetővé teszi a Föld és az élőlények részletes megfigyelését, a folyamatok és jelenségek elemzését távoli eszközök segítségével. Így előre tudjuk jelezni a környezeti károkat, vagy éppen segíteni tudjuk a tervezési folyamatokat.

Jelen tanulmányban azonban a távérzékelés eszközeivel igyekszünk betekintést adni abba, hogy a szomszédunkban zajló háborúban hogyan alkalmazzák a lövészárkokat. Miben új a mai árokháború, mint a 109 évvel ezelőtti? Mi az, ami semmit sem változott 1914 óta? Mindez arra is választ ad, hogy miért olyan kínosan lassúak az ukrán és az orosz támadások, még akkor is, amikor sikeresek. Konkrét koordináták alapján az olvasó is megnézheti őket.

Lövészárok-történelem

A lövészárok hadviselést a legtöbben az első világháborúhoz kötik, pedig valójában már az ókori rómaiak is használták, de a modern értelemben vett lövészárkok is ismertek voltak már a porosz–francia és a második búr háborúban is. Ráadásul a mai napig alapvető eleme a háborúknak, csupán a többség a lövészárok jelentőségét alábecsüli. A lövészárok harcmodor lényege 1915 óta változatlan. Az árok megvédi a gyalogost az ellenség alacsony röppályán érkező tüzétől, így a puskák és ágyúk lövedékeitől is. Az árkok oldalába 1,2–1,5m mély fülkéket vájnak, amibe állva/térdelve a katonának épp csak a feje látszik ki, így elég nagy biztonságból tudja használni a fegyverét. Ez a mai napig ilyen, csupán az 5 golyós ismétlőpuskákat cseréltük modern gépkarabélyra.

1916-os lövészárokrendszer. Forrás: Wikimedia Commons

Ezen kívül gyakran fa-föld vagy beton kis bunkerek is épültek pl. a géppuskák számára, a föld alá óvóhelyek a személyzetnek. A lövészárok cikkcakkos, mivel, így, ha egy ágyú- vagy aknavetőlövedék beletalál, akkor a robbanás lökéshullámának és a repeszek hatásfokát a kanyar lecsökkenti.

Egy lövészárokrendszer rendszerint 2-3 lövészárokvonalból állt, ezt egészíti ki a szögesdrótakadályok, taposóaknák és csapdák széles zónája. Fontos tudni, hogy sok háborúban és az 1. világháború keleti frontján nem hosszú vonalban épültek a lövészárkok, hanem kisebb, körkörösen védhető támpontok készültek, akár városok, vagy épp a tüzérségnek fontos dombtetők körül.

A második világháború nagyja nagyrészint továbbra is gyalogsági harc volt – a Wehrmacht Szovjetunió ellen 1941-ben bevetett 152 hadosztályból mindössze 19 rendelkezett páncélos osztályokkal. Csak a kurszki csatában az oroszok közel egymillió kilométer hosszú árokrendszert építettek ki. Ekkor a lövészárkok már kiegészültek mindig harckocsik elleni védelemmel is. Ez az ágyúkon túl lehetett aknamező vagy betonkúpok tengere, melyeken a tankok fennakadtak. A legjobb megoldás azonban az V és U árok: a 4 méter széles és 2 méter mély V alakú árokba hajtva a jármű az árok túlsó fala képében egy 2 méter magas függőleges fallal találta magát szemben. Ilyenben egy mai harckocsi is elakad, többnyire önerőből még kitolatni sem képes belőle.

Lövészárok rendszer Vietnámban. Forrás: Twitter / X

Ilyen harckocsiárkokkal kiegészített lövészárokrendszereket használt a magyar haderő is az Árpád-vonalban és Budapest körül is. Fontos kiemelni, az ilyen erődítési vonalak jobban be is váltak, mint a betonbunkeres rendszerek. A nehéztüzérségnek és csatarepülőknek egy bunker sokkal nyilvánvalóbb célpont, mint egy elszórt árokrendszer.

Ami változott és ami nem

1939-re a lövészárkok már nem voltak olyan áttörhetetlenek, mint 1915-ben módszertani és technikai újítások miatt. Elterjedtek a könnyű géppuskák, géppisztolyok és aknavetők. Ezeket már néhány katona is tudta hordozni, a korábbi félmázsás fegyverekkel ellenben. Így a gyalogság rohamát már jól tudták támogatni: addig lőtték ezekkel a lövészárkokat, amíg olyan közel értek a saját gyalogosok, hogy rohammal közelharcot tudtak kezdeni. Emellett a rádió elterjedése miatt rögtön tudtak változtatni a támadás menetén, célokat tudtak adni a tüzérségnek.

Élet a lövészárkokban. Forrás: Twitter / X

Koreában a domborzat miatt nem mindenhol lehetett harckocsikat bevetni, így a klasszikus lövészárokháború jött vissza sok területen. Vietnámban a Vietcong és az amerikaiak is kénytelenek voltak ásni. A Rákosi-rezsim is kiépítette a lövészárokrendszert a jugoszláv határon 1956-ig. Az arab-izraeli háborúkban a Golán-fennsík mellett a Bar-Lev vonal volt kiemelkedő. Az Irak és Irán között zajló véres háború jelentős része klasszikus lövészárokháború volt, ráadásul újra használták a klór és mustárgázt is. Pont, mint Verdunban.

1990 után Irakban, Csecsenföldön és Afganisztánban is kiterjedt lövészárokháború zajlott. Ekkor több újdonság jelent meg. A páncéltörő ágyúk és légvédelmi gépágyúk helyét 1970 után fokozatosan átvették az irányított rakéták. Megjelentek a rakétákkal vagy kazettás bombákkal telepíthető aknamezők, harc közben is be lehetett lőni az ellenséges támadásba.

Lövészárkok ukrajnában, 2022. Forrás: Twitter / X

1945 után persze a lövészárok nemcsak a köztudatból kopott ki, de némileg a katonai gondolkozók is alulértékelték fontosságát. Ezért 1970 után már a NATO és a Varsói Szerződés is a mobil, harckocsikra és páncélosokon szállított gyalogságra alapozó harcra készült. Így aztán az új gyalogsági harcjárművek az ellenségek harckocsik elleni rakétákat és más páncélosok ellen ideális gépágyúkat kaptak. Ezek hatékonysága azonban a lövészárkok ellen igen kevésbé hatékony. Ezt Izrael és Oroszország hadereje Csecsenföldön és Libanonban a saját bőrén tapasztalta meg. E két ország új járműveit el is kezdte ellátni lövegekkel, aknavetőkkel és automata gránátvetőkkel (BMP-3, Merkava, Namer).

Lövészárkok Dél-Kelet Ukrajnában, a forma nem változott. A kép jobb felső negyedében látható út melletti betongúlák akadályozzák a harckocsik manővereit. Forrás: Benjamin Strick

Variációk egy témára: Lövészárkok Ukrajnában

Amikor az orosz-ukrán háború 2014-ben kitört, az év végére ki is épültek az első lövészárokrendszerek. Eleinte csupán egy-egy szakasz ásott magának fedezékeket, legfeljebb szögesdrótot használva védelemre. Miután 2015-ben megszilárdult a frontvonal, a tábornokok leporolták a régi könyveket és a katonák elkezdtek ásni.

A fő védelmi pontok helye a frontvonal mentén. Ezen az önálló műszaki akadályok nem szerepelnek, csak azok, amelyekben élőerő is tartózkodik. Forrás: Twitter / X

Teljesen a klasszikus módszer köszönt vissza. Ahogy a csatolt ábrákon láthatjuk, két-három soros védővonalak alakultak ki, amelyeket aknamezők, szögesdrótok és harckocsi elleni árkok vagy gúlák egészítenek ki. Ezeken igyekeznek a természetes tájhoz igazítani, így például vízfolyások, erdők, a domboldalak futásához. Ez megkönnyíti a munkát, hisz azok is természetes akadályok a járműveknek. A fasorok alatt-mellett kiépített árkok előnye, hogy mivel a fák gátolják a szabad belátást ezért némi védelmet nyújtanak a mesterlövészek és a kisebb drónok ellen is.

Alapvetően mindkét haderő háromféle védelmi rendszert alkalmaz.

A legelterjedtebbek a kisebb, stratégiai pontokat (hidak, kereszteződések és főutak, jó belátást biztosító dombtetők) körülvevő körkörösen védhető állások. A lenti ábrán látható, hogy ilyenkor egy külső védelmi vonalat alkotó lövészárokrendszert építenek ki, melyben géppuskáknak, páncéltörő fegyvereknek és aknavetőknek is kialakítanak tüzelőállást fedett óvóárokkal és lőszerfülkékkel.

Kép4
Körkörös védőállás, Popaszna határában (Попасна). A Bahmut és Lughanszk között futó főút mellett. 2015-ben épült ki, de újra a frontvonalban van. Google Earth.

A külső védvonalon belül tartalék állások is vannak, valamint másodlagos és harmadlagos fedezékek a nehézfegyvereknek. Mivel, ha ezeket elsütik, az ellenséges tüzérség figyelmét magukra vonhatják és ilyenkor jobb, ha már egy másik fedezékben vannak, mire az elsőt rommá lövik. A lövészárok nem csak árok! Lőszertároló óvóhelyek, fa-föld, ritkábban vas vagy beton bunkerek alkotják. Mindkét ország rendelkezik olyan mobil acél óvóhelyekkel, melyeket akár néhány óra alatt lehet telepíteni és felszedni is, ilyen a KVSZ-készlet.

A második leggyakoribb megoldást az önálló műszaki akadályok képzik. Ezek rendszerint csak a járművek haladását gátló objektumot jelentenek, sokszor még szögesdrót sincs. Ezeket többnyire nem szállja meg védő gyalogság, csupán szükség esetén rendelnek ki egységeket, amelyek páncéltörő fegyverekkel a főbb útvonalakat zárják minimális lövészállománnyal. Ezek is gyakran csak a már megindult támadás irányában vannak kirendelve, mivel a frontvonal hossza egyszerűen még az ukrán és az orosz haderő méretei mellett sem teszi lehetővé ennyi fő állandó ott tartását.

Kép5
A harckocsi elleni árok az egyik legelterjedtebb védelmi eszköz. Gyakran önállóan, lövészárkok nélkül is alkalmazzák és gyalogság csak szükség esetén védi. Alapképek forrása: commons.wikimedia.org

Ezeknek a célja nem egy „áthatolhatatlan” védelmi vonal kiépítése, csupán az ellenség által bejárható útvonalakat szűkíti, hisz ugyan hídvető járművekkel lehet nyitni átjárót az árkokon, beton gúlákon és aknataposó járművekkel a mezőkön is. De az egyesével áthaladó járművek így is hatalmas lassulást jelentenek a sík pusztán „átrobogó” zászlóaljhoz képest, ráadásul csak a hídrakó vagy aknamentesítő járművek kilövése némileg könnyebb feladat, mint egy egész zászlóalj vagy dandár leküzdése. Természetesen erre az ellenség is készül, és nagy erőkkel igyekszik ezeket a járműveket védeni.

A harmadik leggyakoribb, de egyben a leginkább emberigényes és drágán megvalósítható módszert a folyamatos összefüggő lövészárokrendszer alkotja. Ez teljesen analóg az első világháborús módszerekhez. Az első vonalban csak kevés katona van, alapvetően elővédként szolgálnak. A második vonalban tartózkodik a csapatok jelentős része, akik már érdemi ellenállást fejtenek ki. Végül a főerők a 3. vonalban tartózkodnak. Ők jelentik a védelem gerincét és ha az ellenség elakad a 2. vonalban, azonnal ellentámadást tudnak indítani. Az árokvonalak között is vannak műszaki akadályok, hogy a frontvonallal párhuzamosan is akadályozzák ellenség mozgását és az átcsoportosításokat.

Példák az önálló akadályok, és az utólag kiépített körkörös állások által alkotott komplex rendszerére. Forrás: Twitter / X

A harckocsik önállóan nem tudják leküzdeni a lövészárokrendszerben beásott gyalogságot. A lövegek és géppuskáik hatásosan pusztítják a nehézfegyverek állásait, pl. a géppuskafészkeket, azonban az árokban lévő katonák ellen nem túl hatékonyak, hisz az árok lényege eleve az volt, hogy a géppuska és ágyútűztől védje az élőerőt. Épp ezért jelentek meg a 2. világháborúban a páncélozott csapatszállítók, hogy a harckocsikat lövészek kísérhessék a támadásban. Ők speciális képzést kapnak arra, hogy a harckocsikkal együtt működjenek, amíg a páncélosok fegyverei lefedik, „a földhöz szegezik” a védő gyalogosokat, ők be tudnak hatolni a védelmi vonalba, ahol már közelről a kézifegyverekkel, gránátokkal, lángszórókkal, stb. képesek jól kialakított védelmi vonalat is elsöpörni. Így a harckocsi sosem önállóan van bevetve, hanem összfegyvernemi műveletben, ahol a tüzérség és a légierő csapásai is lefogják az ellenség erőit. Ugyanakkor ez rengeteg veszteséggel jár.

Hatalmas Orosz fölény - hibákkal

Példa egy több lépcsőben (a kép bal oldalától jobbra haladva) kiépített orosz védelmi rendszerre. Páncéltörő állások, U-árok, lövészárkok, sárkányfogak és tartalék állások. Ez a középső szakasz a Melitopol előtti 3 védelmi vonalban. 47°18'46.6"N 35°14'46.8"E. Forrás: Twitter / X

Fontos kiemelni, hogy mindkét fél 2014 óta folyamatosan erődítette az oroszok által elfoglalt és az ukrán ellenőrzésű területek határzónáját. Itt már nemcsak földbe ásott árkok vannak, de azok falait burkolták, sok helyen fedték a közlekedőárkokat. Vasbeton bunkerek és műszaki akadályok nagy számban települtek. Épp ezért nagyon fontos a háborúban a tüzérség, mely lefogja az ellenség beásott védelmét és a gyalogság, mely elfoglalja aztokat.

Tulajdonképpen a legtöbb ember túlértékeli a harckocsik és a repülőgépek hatását és alábecsülik a gyalogság és a hagyományos tüzérség szerepét a modern harcokban.

Az oroszok számára kedvező, hogy Donyeck belseje felé haladva az emelkedő domborzat, a völgyek és erdők szintén a védőt segítik. Dél-Ukrajnában pedig az oroszok a 2022 elején elfoglalt területeken hatalmas munkákat folytattak. Nemcsak körkörösen védhető támpontok és önálló műszaki akadályok települtek, de a legfontosabb városok – pl. Tokmak – körül mélységben tagolt tripla lövészárokrendszer épült. Ráadásul ezeket mostanra összefüggő hálózattá alakították ki. Így valójában 3 önmagában is tagolt védőöv jött létre a frontvonal és az oroszok által megszállt Fekete-tenger melléki alföld között, melynek mélysége sokszor eléri az 50 kilométert is!

A Krímet védő egyik kiépített állás, mely egyben eszközdepó is. Előnyös ellentámadásnál, de az ukrán HIMARS elérheti ezeket a raktárakat. Forrás: Twitter / X

Könnyű belátni, hogy mekkora kihívás lehet háromszor három árokrendszeren és a köztük épített akadálysoron áthatolni egy támadóműveletben az eddig bemutatottak szerint. Ha sikerül is áttörni egy helyen az első védelmen, akkor is egy műszaki akadályokkal és támpontokkal beszőtt területre jutnak csak ki. Csak azt képzelje el az olvasó, hogy itt mekkora nehézség ellátni üzemanyaggal, lőszerrel vagy akár csak élelemmel az áttörésben résztvevő alakulatokat, miközben 360°-ban bármilyen irányból támadás érheti őket.

Mivel az orosz páncéltörő fegyverek mélységi tagolást tesznek lehetővé, ahogy nő az egyes típusok hatótávja mind a három védelmi vonal saját eszközparkkal bír, így nehezebb is felfedezni és pusztítani, vagy akár csak zavaró tűzzel csökkenteni hatásukat.

A hármas védelmi vonal és a kiegészítő műszaki akadályok általános helye. A sötétebb foltok több objektumot jelölnek. Forrás: Twitter / X

Épp ezért ezen erődvonalak elfoglalása még a mai korszerű hadseregek számára is jelentős kihívás lenne még akkor is, ha légifölényben lenne Ukrajna és csapásmérő repülők vagy helikopterek tudnák támogatni az alakulatokat, de jelenleg erről szó sincs. Továbbá a NATO által nyújtott tüzérségi lőszerutánpótlás területtűz igényeit sem képes kielégíteni. További gond, hogy Ukrajna sok katonát veszített a háború első szakaszában, így jelenleg nem engedhetik meg maguknak a gépesített gyalogság nagyarányú, veszteségteljes bevetését ezek ellen a védelmi vonalak ellen.

Oroszországnak ugyan lenne elég tüzérsége, azonban a tartalékos katonák képzettség béli hátrányai megmutatkoztak már a háború középső szakaszában. Bár raj-szakasz, sokszor század szinten is megvolt az összeszoktatás, de az összhaderőnemi, zászlóaljnyi vagy nagyobb műveletek gyakran kudarcosak voltak. Ráadásul a tömeges támadások gyakran nagy arányú veszteségeket is okoztak napok alatt a modern páncéltörő eszközök (pl. NLAW) miatt. Továbbá érdemes újra megjegyezni, hogy a frontvonal sok száz kilométer hosszú, így a többszázezer fős orosz haderő is eloszlik, kevés lehetőség van akkora csoportosításra, amit ekkora áttörés igényelne.

Mindezek fényében érthetővé is válik, hogy miért nem erőlteti jelenleg az ilyen mélységben kiépített védelmi rendszerek áttörését egyik fél sem.

Ugyanakkor Oroszország jelentős hibákat követett el védelemben. Egyrészt minden Ukrán támadásra erélyes ellentámadással reagálnak. Ez többször az ukrán tüzérség áldozatul esett, mivel el kell hagyni ehhez az árkokat. Másrészt az oroszok az ukrán támadó alakulatok lövésére nagyszámú löveget és rakétasorozatvetőt telepítettek közel a fő védelmi vonalhoz. Ezek azonban így tüzelés után könnyen eshetnek a HIMARS-rendszer áldozatául. Jelenleg egyébként az ukrán állítások és az Oryx honlap saját adatai szerint is jóval több tüzérségi eszköz kerül veszteségre, mint korábban.

Egy tipikus védelmi vonal részlete. A „Wagner-vonal” - négy sor páncéltörő betongúla, a mögött egy nagy árok van, és az oroszok által megszállt Hirszke városán kívül, Ukrajna keleti részén található. Alapkép forrása: Twitter / X

Könnyű belátni, hogy jelenleg az ukrán támadás egyetlen lehetősége egy áttörésre, ha találnak egy gyengén védett szakaszt – egyáltalán nem biztos, hogy létezik ilyen. Ugyanez fordítva is igaz: az ukrán védelem is mostanra úgy megszilárdult, hogy az Orosz Szárazföldi Haderő önerőből csak igen nehezen lenne képes áttörést kierőszakolni, és ez jelentős véres veszteséggel járna.

Így a konfliktus jelenleg egyre inkább halad egy befagyott konfliktus irányába. Ez Moszkvának kedvez a nagyobb tartalékok miatt, másrészt amint az őszi esők sártengerré változtatják a műveleti terület délkeleti részeit, tavaszig újra nem számíthatunk jelentős változásokra, legfeljebb ha idén tényleg jön a klasszikus orosz tél, és keményre fagy a talaj.

Háborús pusztítás képeken. Forrás: Twitter / X

A műholdas távérzékelés egyben segít az álhírek elleni küzdelemben is. Ki lehet mutatni, hogy egy várost tényleg ért-e támadás, vagy akár azt, hogy a harcok tényleg ott és olyan ütemben zajlanak, ahogy az egyik vagy másik fél állítja. Azt is leszűrhetjük, hogy a kiépített erődrendszer képe azt mutatja, hogy minden állítással ellentétben Oroszország tartós, elhúzódó háborúra készül, nem gyors békére.

A háború környezeti hatásaiba is némi betekintést engedtek a képek. Látható, hogy hatalmas mennyiségű termőterület, erdő és vizes élőhely pusztult el, vagy szenvedett károsodást. Így az emberek szenvedése mellett az élővilág számára is kihívás a helyzet, a bemutatott földmunkák pedig a talajpusztulást felgyorsíthatják. Ha figyelembe vesszük, hogy a két harcoló fél, valamint a NATO kapcsolódó műveletei (pl. az állandó légi határőrizet) mennyi üzemanyag elégetését jelentik és a tüzérségi lövések mennyi tüzet okoznak, akkor feltételezhetjük, hogy a károsanyag és üvegház hatású gázok kibocsájtásában is kimutathatók lesznek a háború hatásai.

Remélhetőleg jövőre már Ukrajna és Oroszország esetében is újra arra használhatjuk a műholdakat, mint korábban. Például agrárföldhasználati térképek készítése, városi növekedés elemzése, erdőirtás észlelése és víztestek monitoringja segíti a felkészülést, hosszú távú tervezést. A műholdas távérzékelés fontos szerepet játszik az élőhelyek állapotának és biodiverzitásának felmérésében. A veszélyeztetett fajok és természetvédelmi területek nyomon követése, a klímaváltozás hatásainak elemzése és az erózió és talajpusztulás felmérése is ezen a módon történik. A vízminőség, az árvizek és az aszályok monitorozása segíti a hatékony vízgazdálkodást és a fenntartható vízhasználatot.

Címlapkép forrása: Ed Ram/Getty Images

Vasárus Gábor az ELKH Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Regionális Kutatások Intézetének munkatársa.

Holdblog

Megválnak az Nvidiától a fedezeti alapok

Még mindig a legtrendibb papír az Nvidia, de az adatok szerint a hedge fundok inkább csökkentik részesedésüket a vállalatban. Az ábra azt mutatja, hogy mely... The post Megválnak az Nvidiától a

Holdblog

A nagyok raliznak, a többiek túlélnek

Az Egyesült Államok a részvénypiac királya, az eddigi kihívó, Kína egyre jobban távolodik az előzés lehetőségétől. A világ legnépesebb országa, India viszont nagyon komoly vállalatokat..

KonyhaKontrolling

Befektetési hírek: új MÁP+, LY

Így nyár elején sokfelé kell szaladnunk, ezért most csak két rövid hírről szeretnék beszámolni. Mivel alapvetően nem vagyok híroldal, ezért nem szoktam ezekkel foglalkozni, de az új MÁP+-r

Kiszámoló

Uniós országok adósbesorolása

A hitelminősítők félévente elmondják a véleményüket egy-egy országról, ezzel segítve a befektetőket, hogy kinek milyen kamat mellett, milyen kockázati felárral adjanak kölcsön. A három na

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Talicskával hordják a pénzt a magyarok bankszámláiról, mi folyik itt?

Könyvelő

Könyvelő
Díjmentes előadás

Kereskedés a magyar piacon kezdőknek

Minden, amit a hazai parkettre lépés előtt tudni érdemes.

Díjmentes online előadás

Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?

Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Sustainable World 2024
2024. szeptember 4.
Private Health Forum 2024
2024. szeptember 26.
Future of Finance 2024
2024. szeptember 17.
REA 2024 SUMMIT – Powered by Pénzcentrum
2024. szeptember 18.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
Rab-el-Háli homoksivatag szaúd-arábia