A holnap pénze (x)

A magyar gazdaságban egyre nagyobb jelentőségre tesz szert az e-kereskedelem. A változások a hétköznapi ember számára is szembetűnőek, hiszen egyre több területen oldható meg az ügyintézés, vásárlás számítógép vagy mobiltelefon segítségével. A fogyasztók ugyan rendelkeznek az e-ügyintézéshez, e-kereskedelemhez szükséges eszközökkel, mégis bizalmatlanok ezekkel a szolgáltatásokkal szemben. Az e-kereskedelem és az elektronikus bankolás jövőjének legégetőbb kérdéseire keresi a választ a 2007. november 20-án megrendezésre kerülő II. E-Money Symposium .

Az e-kereskedelem jelentőségének növekedését mutatják a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai, melyek szerint az ágazat árbevétele 2003 és 2004 között 75 százalékkal 1051 milliárd forintra nőtt. Az e-kereskedelemmel foglalkozó vállalkozások összes nettó árbevételének tavaly már 7 százaléka származott számítógépes hálózaton belüli értékesítésből. A változások a hétköznapi ember számára is szembetűnőek. Nem csak pénzügyeinket intézhetjük az interneten keresztül, de mobiltelefonunkkal fizethetünk a parkolásért, lottózhatunk vagy vehetünk autópálya matricát.

Mindezek ellenére, korai lenne azt gondolni, hogy itt van már a Kánaán. Az Egyesült Államok, vagy az Európai Unió régebbi tagállamai ugyanis jóval impozánsabb mutatókkal büszkélkedhetnek. Csak egyetlen példa. 2004-ban a hazai vállalatoknak csupán 6 százaléka készült fel az elektronikus megrendelések teljesítésére, miközben az uniós átlag 14 százalék volt. Pedig fogyasztók rendelkeznek az e-kereskedelem fellendítéséhez szükséges infrastruktúrával. Igaz, a magyar internet-penetráció még elmarad az EU átlagától, ám a Medián 2006-os felmérése szerint a hazai lakosság 71 százalékának van mobiltelefonja és 69 százalékának bankkártyája. Csakhogy a megkérdezetteknek mindössze 32 százaléka fizetne az interneten, 28 százaléka pedig mobiltelefonnal.

A kormányzat tett ugyan lépéseket az e-kereskedelem fellendítésére, ám az igazi áttörésre még várni kell, hiszen a közigazgatásban nem nyertek teret az elektronikus fizetési megoldások. A vállalkozások a jelek szerint jobban felismerték az e-kereskedelemben rejlő lehetőségeket és többet is tettek azok kiaknázása érdekében. A mobilszolgáltatók, a bankok, közüzemi cégek például mind-mind előrukkoltak már saját e-megoldásaikkal. De vajon használják-e ezeket az ügyfelek? Mi lehet az oka a lakosság visszafogott érdeklődésének? Hogyan működik együtt a három hazai mobilszolgáltató a mobilkereskedelem fellendítése érdekében? Milyen tapasztalatokra tettek szert az e-kereskedelemben dolgozó vállalkozások az elmúlt évek során? Mit hozhat a jövő a számukra? Milyen új szolgáltatások megjelenésére számíthatnak a fogyasztók?

Egyebek mellett ezekre a kérdésekre keres választ a 2007. november 20-án megrendezésre kerülő II. E-Money Symposium. A rendezvény főtámogatója a Budapest Bank. A pénzintézet az internetes és mobilbanki szolgáltatásainak működtetési tapasztalatairól, azok fejlesztési lehetőségeiről gyűjtött tapasztalatait osztja meg a közönséggel. Emellett szó esik majd a mobilparkolási rendszer továbbfejlesztéséről és az elektronikus útdíjfizetési rendszerről éppúgy, mint a közszolgáltatók (E.ON, Díjbeszedő Zrt.) elektronikus számlázási tapasztalatairól, az állampolgár és az elektronikus fizetés viszonyáról vagy éppen az SMS-ben történő fogadásról. A symposium résztvevői egy igazi csemegének számító előadást is meghallgathatnak, hiszen eddig nem volt arra példa, hogy a három egymással versenyben álló mobilszolgáltató együtt szerepeljen. A mobilkereskedelmi összefogás jegyében ugyanis a Pannon, a T-Mobile és a Vodafone vezetői közös előadást tartanak együttműködésük tapasztalatairól.

A konferencia részletes programja, és az előadók teljes listája megtalálható a II. E-Money Symposium hivatalos honlapján, a http://www.ap.hu/rendezvenyek/emoney2/index.html webcímen.

Budapest, 2007. November
(X)