Égig érő fejlesztés a KÉSZ-től (x)

A fejlesztésnek, vagyis a KÉSZ Építő Zrt. által megvalósított új terminálnak köszönhetően a 2-es terminál eddigi 4,5-5 milliósra becsült kapacitását mintegy 8,5 millió főre növelték, aminek köszönhetően Magyarország legnagyobb repülőtere újra felkerült a nemzetközi légi forgalom térképére. Ez talán nem is csoda, hiszen a Budapest Airport Zrt. azt tűzte ki célul, hogy Közép-Kelet-Európa legjobb repülőterévé nője ki magát, elsősorban az utasszám növekedés és a kiszolgálás
minőségének területén.

A SkyCourt azonban nem csak egy jól működő kiszolgáló egység, hanem egyben egy kimagasló minőségű építészeti alkotás. A SkyCourt épületét Tima Zoltán Ybl-díjas építész és a KÖZTI mérnöki csapata tervezte a Budapest Airport megbízásából és az épület még el sem készült, a brit Institution of Civil Engineers (építőmérnöki kamara), a Magyar Tanácsadó Mérnökök és Építészek Szövetsége valamint a Magyar Mérnöki Kamara az év legjobb építőmérnöki teljesítményének elismeréseként Tierney Clark díjat is adományozott a KÉSZ Csoportnak.

A SkyCourt elsősorban az utasforgalmat és másodsorban a kereskedelmi/vendéglátási kapacitások fejlesztését szolgálja, ezt már Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. vállalati és közkapcsolati igazgatója mondja. Jól érzékelteti ezt az arányt a rendelkezésre álló alapterületek nagysága: hiszen az átadott, összesen 24 000 nm teljes hasznos alapterületből 3400 nm a kereskedelmi és vendéglátó-ipari terület. A maradék több mint 20 ezer négyzetméternyi területbe az utasbiztonsági folyosók mellett, a terminál közlekedő- és várórészei, a személyzeti öltözők, mosdók, raktárak, a gépészeti berendezések tartoznak.

A SkyCourt 70 millió euróba, a teljes beruházás pedig a kapcsolódó munkálatokkal együtt 102 millió euróba, azaz hozzávetőleg 28 milliárd forintba került, így a cég a tervezett mintegy 88 millió eurós (kb. 24,4 milliárd forint) költségvetésen belül tudta elkészíteni a projektet. Az új terminálépület mintegy 3400 négyzetméteren kínálja szolgáltatásait 39 különféle kereskedelmi és vendéglátóipari egység - köztük a legnagyobb a német Heinemann Duty Free 1400 négyzetméteres ún. walk-through, azaz átsétálós rendszerű vámmentes boltjával.

Tervezés
A tervezési folyamat három fázisra oszlott. Elsőként egy építészeti koncepció készült, melyet Tima Zoltán Ybl díjas építész és csapat készített el. Majd 2007-ben, mikor a Hochtief átvette a reptér üzemeltetését, a Budapest Airport megbízott bennünket az építészeti tervek elkészítésével. Ezt a tervezést a KÖZTI különféle szakágakkal, statikusokkal, elektromos tervezőkkel közösen végezte el. Ebből készült az a tenderterv, amit a versenyeztetés során használtak. A KÉSZ, mint fővállalkozó számára ez komplex, design-and-build rendszerű generálkivitelezői feladatot jelentett. A tervezési munkálatokban több mint 40 tervezési projektmenedzser vett részt, különös figyelmet fordítva a tervezés és a kivitelezés harmóniájára. Nagy kihívást jelentett a homlokzattechnika menet közbeni módosítása. A KÉSZ tervező csapata végig megőrizte Tima Zoltán koncepcióját, miszerint a ház az egyik oldalon zárt, a kifutópálya felé pedig nyitott, felkészítve ezzel az utasokat a repülés élményére. A tendertervben az épületen még három dilatációs egység volt. Ez egyetlen közös alapra került. A homlokzat is - annak ellenére, hogy 100 méter hosszú, - egyetlen dilatációs rendszerként működik. Különleges elem még, hogy az üvegfelület 16 méter magas. Magyarországon nincs még egy ilyen homlokzat. Az üvegek nem is a szokásos kétharmados távolságnál kapják az alátámasztást, hanem jóval kijjebb. Petar Reich homlokzattervező alakította ki, hogy a közbelső vízszintes osztóbordák úgynevezett pogácsákra álljanak. Ezek a pogácsák alulról, vagy fölülről a vízszintes bordákba vannak belemarva, ami óhatatlanul látható. Ezért egy rugócsapnak nevezett idom tartja a pengéket és minden második függőleges elem létraként össze van hegesztve minden harmadik ponton. Ettől merev a szerkezet, és ezért nem kellett az összes többi helyen hegesztést alkalmazni. A leglátványosabb, és az egyik legnehezebb feladat a 78 m hosszú rácsos tartók gyártása, beemelése és szerelése volt. Ezeknek közúti szállítása is nehézkes. A tartókat a KÉSZ Ipari Gyártó Kft. kecskeméti acélszerkezet-gyártó üzemében gyártották, a középső négy, leghosszabb főtartót pedig öt-hat darabban szállították Ferihegyre. A légioldali előtérben hegesztették össze, aztán egyetlen, 70 tonnás darabban emelték be őket. Ehhez a művelethez az egész terminált be kellett zárni, így a művelet nagy része éjszaka zajlott.

A SkyCourt megépítésével a Budapest Airport és a KÉSZ Építő Zrt. egy hosszú távú, az ország számára stratégiai feladat első és egyben talán legnagyobb mérföldkövét valósította meg. A Bud Future következő lépése a T2A és a T2B rekonstrukciója is elindult, szintén a KÉSZ Építő Zrt. kivitelezésében. Úgy szakmailag, mint koncepciójában is a SkyCourt meghatározó állomása Magyarország és Közép-Kelet Európa repüléstörténetében. A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2011-től már nem csak Magyarország, hanem a térség kapuja és ikonikus épülete lett.

Az építkezés során különös kihívást jelentett, hogy minden munkálatot a repülőtér zavartalan működése közben kellett végrehajtani. A KÉSZ Építő Zrt. mint generál kivitelező sokszor több mint 1000 ember munkáját irányította az építési területen. Összességében igazi magyar termék, igazi új ikonja született az országnak.

(x)