Harc a természeti javainkért (x)

A felmelegedés és klímaváltozás globális probléma, melynek lehetséges mértékéről, hatásairól és társadalmi-gazdasági következményeiről rendszeresen tájékoztat bennünket a sajtó. E visszafordíthatatlan események várható legnagyobb hatása talán a - sok helyen már most is érzékelhető -, népességnövekedéssel egyenes arányban álló fokozódó víz és földigény, egyben a termőföld és édesvízkészletek mindinkább elégtelen mennyisége. Ma már világszerte adásvétel tárgyát képezik az élet alapját jelentő megújuló természeti erőforrások, tehát a föld és a víz is. Egyre több országban folynak harcok ezek megosztásáért.

Édesvízkészleteink végesek

A népességnövekedés és az éghajlatváltozás a kontinenseket különböző mértékben érinti. Afrikában és Ázsiában réges-rég érzékelhető problémáról van szó, mely azonban már Európában, illetve Európa gazdaságában is érezteti hatását.

A Föld globális vízkészletének alig 3%-a édesvíz, melynek jelentős része jég formájában a sarkvidékeken, valamint felszín alatti vizekben található. A meglévő vízkészleteink mintegy 55%-os jelenlegi kihasználtsága az afrikai, ázsiai és távol-keleti országok intenzív népességnövekedése következtében - mely egyre elviselhetetlenebb környezetterhelést jelent - előrejelzések szerint néhány évtizeden belül 70%-osra növekszik majd. Az ENSZ becslése szerint 2035-ben a Föld teljes lakosságának minimum 40%-a olyan országokban (pl. Katar, Kuvait, Egyesült Arab Emirátusok, Szaúd-Arábia, Jordánia, Szíria, Izrael, Jemen, Omán, Algéria, Líbia, Egyiptom, Málta, Szingapúr, Mali, Botswana, Dél-Afrika) fog élni, ahol tartósan szűkében lesznek a víznek. Prognózisok szerint egyre gyakoribbá és elterjedtebbé válnak majd az összecsapások a folyók, tavak, vízgyűjtő területek, illetve termőföldek birtoklásáért; továbbá megszaporodnak a termékenyebb területekre történő vándorlások szerte a világban.

Vízkészleteink felhasználási területei

Az édesvíz nagy része a növényi és az állati élet fenntartásához szükséges, és mint már említettük, a Föld 3%-nyi édesvízkészletének jelentős része a sarki jégtakaróban, illetve a gleccserekben fordul elő - emberi felhasználásra mindössze a készletek 0,02-0,03%-a marad.

Az emberek által felhasználható édesvízkészletek kisebbik hányadából (kb. 10%) a kommunális szükségleteket (ivás, főzés, higiéniai szükségletek) fedezi az emberiség, míg nagyobb hányadát az ipar (kb. 20%), legnagyobb részét pedig a mezőgazdaság (kb. 70%) hasznosítja. A fokozódó vízhiány tehát a mezőgazdaságot is jelentősen érinti, hiszen a szárazabb területeken jelentkező öntözési igény elmaradásával a helyi lakosság élelmezése forog kockán. A probléma orvoslására egyes országokban víztározókat létesítenek, más országban korlátozásokat vezetnek be a kommunális vízhasználatra vonatkozóan, míg megint mások kereskedelmi megállapodásokat kötnek egyéb országokkal létfontosságú nyersanyagok cseréjére vonatkozóan, valamely országok pedig már napjainkban is importálják a tiszta vizet, melynek ára a közeljövőben csillagászati magasságokba emelkedhet.

Öntözési lehetőség hiányában termékeny területekre vándorolnak

Víz hiányában, illetve az éghajlatváltozás következtében mind gyakrabban jelentkező szélsőséges időjárási viszonyok (aszály, árvízszerű esőzések) miatt egyre csökkennek a mezőgazdasági hasznosításra alkalmas területek, visszaesnek a terméshozamok, így egyes területek lakosai az alapvető élelmiszerekhez sem juthatnak hozzá megfelelő mennyiségben, ezzel kényszerítve őket menekülésre, egyben arra, hogy máshol próbáljanak megélhetést találni. Egyes előrejelzések szerint a második világháborút követően lezajlott elvándorlási hullám indulhat meg ismét. Ezúttal a vízhiánytól szenvedő - leginkább fejlődő - térségekből, elsősorban a tengerparttal rendelkező fejlett országokba.
Magyarországot - ahol fő szabályként termőföldet egyelőre csak magyar állampolgár vásárolhat - 2014-ig - leginkább tranzitországként tartják nyilván, azonban a készletek egyre drasztikusabb megfogyatkozásával hazánk is célponttá válhat a hazájukat elhagyó, megélhetést kereső fejlődő országbeliek számára, de még inkább a kereskedelmi megállapodásra lehetőséget keresők számára.
Sokan már régóta tudják, hogy érdemes termőföldet vásárolni, termőföldbe befektetni, hiszen a termőföld évről évre növeli értékét, s mellette fix éves hozamot biztosít - az egyszerű mezőgazdasági hasznosítás mellett. A földterületek hasznosítása vonatkozásában azonban különböző fejlesztési lehetőségek kínálkoznak. Az egyik ilyen lehetőség az ásványvízkút létesítés.

Európa: az ásványvíz források hazája

Európát az ásványvíz források hazájaként is szokták emlegetni, hazánk pedig ezen belül is kiemelkedő mennyiségű és minőségű föld alatti vízkészlettel rendelkezik. A Kárpát medence különleges természeti adottságai miatt Magyarország mind ásvány, mind gyógyvizekben gazdag. Ezt bizonyítja az is, hogy közel 120 kút és forrás szolgáltat természetes ásványvizet hazánkban.
Magyarország vízháztartásának sajátosságait az ország földrajzi helyzete, azaz medence jellege, folyamatosan megújuló vízkészletét pedig a belépő (csapadék, belépő vízhozamok) és a kilépő (párolgás, kilépő vízhozamok) tényezők határozzák meg. Az elmúlt évek csapadékhiányának a következtében a be- illetve kilépő vízhozamok is csökkenő tendenciák mutatnak, de a rendelkezésre álló készletek még így is jelentősen meghaladják a fogyasztást.

Az évtized aranya

Az ásványvíz szegmens a magyarországi italpiac egyik legdinamikusabban fejlődő része.

Felmérések szerint Magyarországon a lakosság fele napi rendszerességgel fogyaszt ásványvizet, de világszerte hatalmas a kereslet az ásványvizek iránt, a víz ára pedig úgy emelkedik, ahogy csökken a globális víztartalékok mennyisége.
Nem meglepő, hogy az édesvizet az évtized aranyaként tartják számon, így az egyik legjobb kilátásokkal rendelkező befektetés.

Az ásványvíz kút létesítésére irányuló ingatlanfejlesztés tehát kétség kívül jó üzlet, hazánk pedig kiváló lehetőséget biztosít az ilyen beruházásokra. Nemcsak vízkészletünk megfelelő felhasználását biztosíthatjuk ezzel, hanem - közvetve és közvetlenül- saját magunk, gyermekeink és unokáink jövőjét is.

(x)