Merre billen a mérleghinta? (x)

2012 sok tekintetben különlegesnek számít az arany szemszögéből. 2011 nyár végére addig nem látott magasságokba szökött a sárga fém amerikai dollárban és euróban mért értéke. A pénzintézetek és az elemzők többsége az 1921 USD/uncia és az 1360 EUR/uncia rekordárak láttán újabb nagy erősödési hullámokat vizionáltak az elkövetkező néhány évben. A fokozódó várakozásokat alátámasztani látszottak azok a felismerések, hogy a mostani válság nem egy "V" vagy "W" alakú, hanem el több hullámban érkező, akár az évtized végéig elhúzódó jelenség lehet, annak minden gondjával és bajával. Emellett az is nyilvánvalóvá vált, hogy a nemzetközi szervezetek és nemzeti kormányok által javasolt vagy alkalmazott válságkezelési módszerek csak részben vagy egyáltalán nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. Így a részvény-, kötvény-, áru- és más piac szereplőinek versenyében ténylegesen az arany tűnt a legmegbízhatóbb vagyonmegóvó eszköznek.

2012 viszont számos olyan, a globális gazdasági és politikai rendszert befolyásoló eseményt tartogatott, amelyek át tudják és át is rajzolták a befektetési preferenciákat. Ezek közül kiemelkedik az amerikai elnökválasztás. Lehet, hogy az Egyesült Államok tekintélye az elmúlt években számos politikai, gazdasági vagy éppen más jellegű ügyben csorbát szenvedett, de az továbbra is tagadhatatlan, hogy megmaradt a világ első számú és egyben legbefolyásosabb hatalmának. Ennek alapján ne csodálkozzunk azon, ha az amerikai dollár az elnökválasztás évében megkapja azt a szükséges bel- és külföldi támogatást, hogy a befektetési formák között a "legbiztosabb menedék" jelentő címet birtokolhassa hosszú hónapokon keresztül.

Így logikus következménynek nevezhetjük azt, hogy az arany árát tavasz óta leginkább az amerikai jegybank, a FED mozgatja (lefelé), jelentősen befolyásolva a befektetők a sárga nemesfémmel szembeni aktuális véleményét és viselkedését. Ezt elég sikeresen teszi annak ellenére, hogy köztudott: a viszonylagosan jó adatok ellenére az amerikai gazdaságban még nincs meg a kellő alap a válságból történő teljes kilábaláshoz. Sőt...

Ennek - a dollárt középpontba helyező/nyomó politika fenntartásának is - megvannak a maga időbeli határai. Úgy néz ki, ez július végével be is igazolódott, vagyis most már tényleges intézkedésekre lesz szükség a gazdaság irányítói részéről, ha nem akarják, hogy a választások előtti hónapokban drámai mértékben lelassuljon az Egyesült Államok növekedése. A FED munkacsoportjának július 31-i üléséről szóló jegyzőkönyv alapján teret nyert az a vélemény, hogy szükség van a gazdaság élénkítését szolgáló ún. mennyiség-lazító intézkedések harmadik szakaszának részbeni bevezetésére. Ben Bernanke, az amerikai jegybank elnökének augusztus 31-i megnyitó beszédjével megkezdődik a jegybankárok éves konferenciája Jackson Hole-ban. A piaci várakozások szerint Bernanke egyértelműen fogalmazhat arról, milyen pénzügyi lazítási eszközökkel kívánja stimulálni az ország gazdaságát. Ha ez bekövetkezik, akkor a FED szeptemberi munkacsoport ülésén már konkrét döntések is születhetnek.

A nemesfémpiacon biztosan látszik mindenesetre, hogy pénzt pumpálnak az amerikai gazdaságba. Az arany több havi csúcsára erősödött (1676 USD/uncia), miként az ezüst is áttörte a pszichológiainak tartott 30 USD/uncia szintet. Az euró is megpróbál profitálni az optimista hangulatból, hiszen az EUR/USD keresztárfolyam 1,22-ről 1,25-re módosult, az arany euróban számított árfolyamát tekintve pedig 35-40 euró híján közel van az egyéves csúcshoz.

Hogy mégis indokolt lenne az óvatosság? Az elmúlt hónapok tanulságai azt mondják, hogy a FED elnöke már több esetben előzetesen felspannolta a nemesfémpiaci várakozásokat, majd ugyanazon lendülettel lehűtötte azokat, alaposan megrángatva az arany aktuális árfolyamát. Bernanke okos ember, tudja, hogy a most élesedő elnökválasztási kampány idején minden szava és tette különös súllyal esik latba. Ezért, ha a FED elkövetkező ülésein döntés lesz a lanyhuló amerikai gazdaság fellendítéséről, az olyan mértékű lesz, hogy ne lehessen megvádolni a jegybankot bármely jelölt programjával történő szimpatizálással. Kötéltánc a javából!

Vagy inkább játék a mérleghintán?! Gyermekkorunkból tudjuk, hogy sokáig nem lehet egyensúlyozni a hinta két vége között. Dönteni kell, hogy melyik oldalra billentjük azt el. Tehát most a piac szeme a FED-en van és mindenki abban reménykedik, hogy számára kedvező irányba lendíti a hintát. Az arany szemszögéből most inkább a "hopp" várható a "kopp" helyett, de ugye az sem mindegy, hogy mekkora lesz/lehet ez az ugrás a magasba és meddig bírja magát fenntartani (vagy inkább engedik fennmaradni...).

A hazai piacvezető, Arteus Capital vezérigazgatója, Dr. Varga Zoltán elmondása szerint határozottan érezhető az aranypiac éledezése. "Az elmúlt hónapokban a nemesfém piac kapcsán megjelent hírek bizalmatlanságot szültek az egyes kereskedőkkel szemben. Sajnos az elmúlt két hónap az Arteus számára sem sikerként lett elkönyvelve, viszont az első félévnek köszönhetően - amikor az eredményekben sikerült tartanunk az előző év hasonló időszakának eredményeit - biztosítani tudtuk a cég stabil működését. Néhány hete határozottan érezhető az arany iránti érdeklődés fokozódása, ami az év hátra lévő hónapjaiban tovább erősödhet, így számunkra kifejezetten kedvező az arany árának magára találása és a befektetői bizalom visszatérése."

Az optimista forgatókönyv esetén a tavalyi rekordárak elérése nem tűnik elképzelhetetlennek, de a sokak által megjósolt és várt 2000 USD/uncia szint átlépése inkább 2013-ra tolódhat. De ne legyünk telhetetlenek, hiszen ebben az összetett és bizonytalan gazdasági környezetben már az is nagy eredmény, ha az arany folytatni tudja a lassan tizenkét éve tartó töretlen erősödési folyamatát. Kevés befektetésről mondhatjuk azt, hogy megbízhatóan hozza az éves 10-15 százalékos átlaghozamot. És még hol a válság vége?!