Behajtási költségátalány - bizonytalanság a köbön (x)

Milyen követelésekre alkalmazandó a behajtási átalány illetve a késedelmi kamat?

A módosítás indoka a szállítói számlák határidőben történő kiegyenlítésének biztosítása illetve a késedelmes fizetések elleni fellépésről szóló uniós irányelv vonatkozó előírásainak történő megfelelés volt. Bár az irányelv lehetőséget biztosított a tagállamoknak így Magyarországnak is, hogy a rendelkezések átültetésekor kizárják a 2013. március 16-a előtt kötött szerződéseket, a jogalkotó erről törvényi szinten nem, csak a törvény indokolásában rendelkezett. A Ptk. módosítás (2013. július 1.) után kötött szerződésekre a rendelkezést biztosan alkalmazni kell, a korábban kötött és nem módosított szerződések esetében általános jogelvek (úgy, mint visszamenőleges kötelezettség bevezetésének tilalma) alapján indokolható a késedelmi kamat és behajtási átalány mellőzése, de a kérdés egyértelmű rendezéséhez jogszabályi rendelkezésre lenne szükség.

Sajnos nem ez az egyetlen bizonytalanság a behajtási költségátalány témakörében. Ami biztosan tudható, hogy a 40 eurónak megfelelő forintösszeg egy minimális összegű költségátalány, melyet a késedelem kezdőnapján érvényes MNB deviza-középárfolyam alapján kell forintra váltani. A behajtási átalány a jogosultnak, azaz a szállítónak már akár egy napos késedelem esetén is jár: a felek a szerződésükben nem zárhatják ki és a kötelezettség független attól, hogy a vevő menthető okból esett-e késedelembe, illetve hogy a szállítónak merült-e fel egyáltalán bármilyen kiadása a behajtással kapcsolatban.

A behajtási átalányon és a késedelmi kamaton felül a szállító természetesen követelheti a késedelmes teljesítés egyéb jogkövetkezményeit is, azonban az esetleg felmerülő kártérítés (pl. a behajtással kapcsolatban felmerülő tényleges költség megtérítésének) összegébe a behajtási költségátalány összege beleszámít.

A behajtási költségátalány a késedelmi kamathoz hasonlóan a szerződésszegő magatartás következménye, így ahhoz áfa fizetési kötelezettség nem kapcsolódik, azt számlázni nem kell.


Következmények a késedelembe esőnél (késedelmesen fizető vevőnél)

A késedelembe eső a késedelmi kamatot és a behajtási költségátalányt a kötelezettség keletkezésének (azaz a késedelembe esésnek) a napjával egyéb ráfordításként könyveli (mely a társasági adóban elismert tétel), függetlenül attól, hogy azt megfizette-e vagy sem.

Kérdéses, hogy a jogosult elengedheti-e a behajtási átalány követelését, ebben a szakemberek véleménye is megoszlik. Amennyiben igen, elengedés esetén ezt a késedelembe eső rendkívüli bevételként számolja el.


Következmények a jogosultnál (szállítónál)

A jogosult, ha a kötelezett a behajtási költségátalányt és a késedelmi kamatot részére a mérlegkészítés időpontjáig megfizeti, egyéb bevételként számolja el és az a társasági adóalap részeként adóköteles.

Bonyolultabb a helyzet azonban, ha a vevő az alapul fekvő tartozást kiegyenlíti, de a behajtási költségátalányt és a késedelmi kamatot nem, vagy nem teljes mértékben fizeti meg a jogosultnak, kérdéses ugyanis, hogy ilyenkor a behajtási költségátalányra vagy az alapul fekvő tartozásra folyt-e be a pénz. Kérdéses továbbá, hogy elengedheti-e a behajtási átalány és a késedelmi kamat követelését a jogosult.

Amennyiben a jogosult a behajtási költségátalányt nem kívánja érvényesíteni, úgy célszerű úgy rendelkeznie, hogy a befolyó összeg elsősorban az alapul fekvő tőketartozás (és nem a behajtási költségátalány) kiegyenlítését szolgálja a hátrányos adókövetkezmények elkerülése végett. A kérdés egyértelmű rendezéséhez és a gyakorlati bizonytalanságok feloldásához azonban jogalkotói értelmezésre lenne szükség.


Mire érdemes figyelni?

Nagy mennyiségű számla és rendszeres vevői késedelem esetén a behajtási költségátalány jelentős terhet róhat a vállalkozásokra. Emiatt érdemes áttekinteni, hogy a behajtási költségátalány mely vevőkkel kapcsolatban merülhet fel rendszeres problémaként és ott megvizsgálni, hogy az adott vevővel szemben a vállalkozásnak egyéb üzleti és kereskedelmi érdekeit is figyelembe véve mennyire van lehetősége az esetleges behajtási költségátalány érvényesítésére.

Érdemes minél hatékonyabban kézben tartani a fizetési határidők betartatását az esetleges többlet adófizetési kötelezettség elkerülése végett és akár a már alkalmazott fizetési határidőket is átgondolni a kialakult gyakorlat tükrében.

Sajnos a fentiek komoly nyilvántartási feladatot is jelentenek a nagyszámú vevői körrel működő vállalkozások számára, ezért ahol a behajtási költségátalány és a kötelező késedelmi kamat probléma sok vevőnél felmerül, javasoljuk adótanácsadó illetve jogi szakemberek bevonását.

Az elemzések szerzői igyekeztek olvasmányos, ugyanakkor szakszerű általános információval szolgálni. A leírtak általános jellegéből adódóan, valamint az esetleges jogszabályi változások miatt kérjük, hogy a leírtak személyre szabott értelmezésével kapcsolatban lépjenek kapcsolatba velünk.

(x)

• Címkék:
• adó,
• prémium