A kormány asztalára kerülhet hamarosan a lakosság pénzügyi tudatosságát fejlesztő stratégia. Ez érintheti az öngondoskodási piacot, ezen belül a nyugdíjas évekre, valamint az egészségmegőrzésre történő takarékoskodást is. Tehát minden ember érintett.
Milyen javaslatokat tett az ÖPOSZ? Milyen konkrétumokról lehet tudni?
Az a célunk, hogy a nyugdíjcélú és az egészségmegőrzést szolgáló pénztári megtakarítások további kedvezményt kaphassanak az egyéni és munkáltatói oldaláról. Ez mindenkinek jó lenne. A munkavállalók számára egy biztosabb jövő elérését és az egészségük megőrzését segítené, az államnak stabilabb államadósság-finanszírozást, míg a takarékoskodás és pénzügyi tudatosság szempontjából szintlépést jelentene.
A mostani kedvezmények nem elegendőek?
Ha azt nézzük, hogy a magyar munkavállalók 60 százaléka nem tagja egyetlen pénztárnak sem, akkor a válasz nem. Ráadásul a legfrissebb felmérésünk szerint a munkavállalók 40 százaléka nem tud a pénztári szolgáltatásokhoz kapcsolódó 20 százalékos, évi maximum 150 ezer forintos adókedvezményről. Az is probléma, hogy a cafeteriarendszer átalakítása miatt drasztikusan estek a munkáltatói hozzájárulások, márpedig ezek kulcsfontosságúak, mert olyanok számára nyitnák meg a pénztári megtakarításokat, akiknek ez nem fér bele a büdzséjükbe.
Mennyit tudnak félretenni a munkavállalók például nyugdíjra?
Beszédes eredményre jutott a kutatásunk ezen a téren: fontosnak tartják, és már az aktív lakosság körülbelül fele spórol nyugdíjas éveire, igaz, közülük ma még csak minden második választ kifejezetten nyugdíjcélú terméket ehhez. A félretett havi összeg is viszonylag alacsony, többségében nem lép túl a havi 10 ezer forintot. Ugyanakkor 71 százalékuk tisztán látja a helyzetet, ennyien voltak azok, akik kevésnek tartják azt az összeget, amit ma félre tudnak tenni.
Mit szeretnének a pénztártagok?
Egyértelműen látszik a válaszokból, hogy a megkérdezettek külső segítséget szeretnének ahhoz, hogy takarékoskodni tudjanak például az idős korukra. 69 százalékuk szeretne munkáltatói hozzájárulást, ami elég magas arány. Szintén 69 százalék említett magasabb fizetést. 56 százalékuk pedig magasabb adókedvezményt látna szívesen.
Mire számítanak?
Abban bízik az ÖPOSZ, hogy egy olyan kedvezményrendszer jön létre, ami mind a három szereplő, a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók számára is előnyös, így a jelenleg még pénztári tagsággal nem rendelkező aktív emberek milliói előtt nyitja meg takarékoskodást kapuját.
Megjegyzés: A cikkben idézett kutatást az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetsége megrendelésére az NRC készítette. A kutatás fókuszában a nyugdíjcélú és egészségügyi öngondoskodás megítélése és gyakorlata állt. Az 1000 fő megkérdezésével készült kutatás célcsoportja a 18-59 éves gazdaságilag aktív lakosság volt.
(x)
