Brüsszel figyelmezteti Magyarországot: veszélyes kategóriába kerültünk a költségvetési helyzet miatt

Az Európai Bizottság az idei őszi szemesztercsomag részeként azt értékelte, hogy a túlzottdeficit-eljárás alatt álló országok – köztük Magyarország – mennyiben tartják be az Európai Tanács által előírt nettó kiadási pályákat. A stabilitási és növekedési paktum tavalyi reformjában ez utóbbi lett a túlzottdeficit-eljárások fő mérőszáma: ennek a lényege az, hogy mennyivel növelheti egy kormány az előző évhez képest a költségvetés kiadási oldalát. A magyar kormány tavaly év végén egy 4,3 százalékos kiadásnövekedési szintben állapodott meg, azonban ezt az idei évre túllépte.

A kiadások a vállaltnál nagyobb gyorsulása miatt a friss uniós értékelés szerint kockázatos, hogy Magyarország nem felel meg a túlzottdeficit-eljárás lezárásához szükséges feltételeknek. Azt viszont jelzik, hogy a túllépés még a két évre megengedett 0,6 százalékpontos határon belül marad.

Emiatt a Bizottság az eljárásban nem alkalmaz korrekciós lépéseket, azt továbbra is függőben tartja a tavaszi újraértékelésig – közölte egy uniós tisztviselő egy háttérbeszélgetésen a túlzottdeficit-eljárás eredményeiről.

Érdekesség, hogy a magyar kormány október 31-én benyújtott hivatalos állapotjelentése ennél még jóval kedvezőbb képet mutatott. A dokumentum szerint a 2024-es eredményszemléletű hiány 5,0% volt, az államadósság 73,5%-on állt, és a nemzeti finanszírozású elsődleges kiadások növekedése mindössze 2,8%-ot tett ki, vagyis jóval a Tanács által elfogadott 4,6%-os maximum alatt maradt. A 2025-re szereplő 4,3%-os hiánycél is az EU által elvárt korrekció ütemét tükrözte, ahogy a 2026-ra megadott 4,0 százalékos előrejelzés is. A kormány akkori – ahogy arra majd rátérünk, azóta felülvizsgált – állítása szerint Magyarország a 2025-ös és 2026-os időszakban is teljesíti az Európai Tanács ajánlásait, különösen a védelmi kiadások elszámolhatóságát lehetővé tévő nemzeti mentesítési záradéknak köszönhetően. 

Magyarország jelenleg még a túlzottdeficit-eljárás megengedett sávján belül marad, mert a védelmi kiadások beszámíthatósága miatt a kontrollszámla a GDP mínusz 0,65 százalékán áll, jóval a pozitív – vagyis kiadásnövekedést jelző – 0,60 százalékos küszöb alatt. Az EU új fiskális szabályai szerint minden ország esetében működik egy ilyen kontrollszámla. Ez rögzíti, hogy a kormány a valóságban mennyire tér el attól a kiadási pályától, amelyet az Európai Tanács jóváhagyott, hogy az a kiadáscsökkentés teljesüljön, amelyet a túlzottdeficit-eljárásban elvárnak.

Az Európai Bizottság azonban az őszi előrejelzés alapján már rosszabb helyzetet lát. Magyarország 2025-ös hiánya az uniós végrehajtó testület szerint 4,6% lehet, vagyis magasabb a magyar jelentésben szereplő 4,3%-nál – igaz ezt az október végén beadott EDP állapotjelentése után a magyar kormány is felülvizsgálta és 5 százalékra módosította, mint azt november elején Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter is bejelentette. 

A 2026-os deficitet az uniós előrejelzés már 5,1%-ra teszi, és a kiadási dinamika alapján Magyarország 2025-ben és 2026-ban egyaránt meghaladja az Európai Tanács által rögzített pályát. A nemzeti mentesítési záradék (national escape clause, NEC) miatt a védelmi kiadások többlete is levonható a kiadási eltérésekből, de önmagában már nem biztosítja a teljes megfelelést – közölte egy uniós tisztviselő egy háttérbeszélgetésen.

A magyar kormány november 11-én bejelentett új, 5%-os hiánycéljai mindkét évre – 2025-re és 2026-ra – érdemi feszültséget okoznak a Brüsszelbe beadott dokumentumok és a tényleges fiskális politika között. Ugyanakkor az Európai Bizottság pesszimistább is: a hiány 2027-ben is 5% körül maradna, az államadósság pedig 73–75% között stabilizálódna, ami messze van a tartós csökkenéstől. 

Ugyanakkor Magyarország a védelmi rugalmasságnak köszönhetően belefér a szabályokba, noha a tényleges egyenleg-javulást viszont nem mutatja.

A többi EDP alatt álló ország közül Olaszország, Franciaország, Belgium, Ausztria, Lengyelország, Románia és Szlovákia a kiadási plafon alatt teljesít, így megfelelők.

Málta már a lényeges – a Bizottság által – nem-megfelelési kockázatúnak nevezett kategóriájába esett, ezért tavasszal szinte biztosan új lépésekre lesz szükség.

A Bizottság minden EDP-eljárást változatlanul nyitva hagy, vagyis egyik ország sem kerül ki az eljárás alól, amíg a 2025-ös tényleges adatok nem állnak rendelkezésre.

A magyar helyzet sajátossága, hogy a szabályok alapján még megengedett sávban marad, ugyanakkor az idei kiadási dinamika és a jövő évi 5% körüli hiánycél együttesen azt jelenti, hogy tavasszal a kiigazítási kötelezettség valószínűsége is nőhet. 

Az Európai Bizottság világossá tette, hogy a 2026-os fiskális terveket már úgy kell alakítani, hogy a nettó kiadási pálya igazodjon a Tanács által jóváhagyott középtávú vállalásokhoz.

A következő hónapok így döntő jelentőségűek lesznek: a 2025-ös tényszámok és a 2026-ra készülő költségvetési tervek együttesen határozzák meg, hogy Magyarország ellen a költségvetési helyzet miatt lépéseket tesz-e az Európai Bizottság, mindez pedig az ország megítélésére is hatással lehet.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images