Visszajárhat a befizetett adó (x)

Helytelen aláírásokból semmis határozatok

A Kúria rávilágított arra, hogy az adóhatóság eljárása a határozatok aláírása során nem felel meg a törvényi előírásoknak.

Az irányadó jogszabályok ugyan nem zárják ki azt, hogy a határozatot az adóhatóság vezetője helyett egy - a belső szabályzatban erre kijelölt - másik személy írja alá, azonban ennek szigorú feltételei vannak. Ezeket sértette meg az adóhatóság, amikor a határozatokon nem tüntették fel az aláíró személy nevét és beosztását, nyomtatott betűkkel. Az eljárási hiba következményeként nem állapítható meg, hogy a határozatot valóban az arra jogosult személy írta-e alá, így a határozat semmisnek tekinthető.

"A fentiek jelentősége abban áll, hogy a semmis határozathoz nem fűződhet jogkövetkezmény, ezért az a határozat meghozatalára biztosított elévülési határidőt sem érintheti, amely így zavartalanul telik tovább. Az elévülés ténye pedig kizárja azt, hogy az adóhatóság korrigálva a hibát, lényegében változatlan tartalommal, ismételten meghozza a határozatát az adózóval szemben." - magyarázza dr. Molnár Péter, a Híd Adószakértő és Pénzügyi Tanácsadó Zrt. adóperes jogásza.

Így a megfelelő eljárások kezdeményezése révén számos adózó mégis mentesülhet az adóhatóság vagy már bíróság által is helyben hagyott adófizetési kötelezettség alól.

Határidő után nincs bírság

A Kúria azt is kimondta, hogy az adóhatóság csak a határozat meghozatalára vonatkozó határidőn belül jogosult adóbírságot kiszabni. Amennyiben erre a törvényi határidő letelte kerül sor, úgy az adóhatóságnak már nincs lehetősége a szankció alkalmazására.

Mi a teendő, ha érintettek vagyunk?

Egyelőre még nem beszélhetünk kiforrott joggyakorlatról a téma kapcsán, azonban érdemes áttekintenünk az érintett adóhatósági ügyeket. Amennyiben a hozott határozat vagy bírósági ítélet jogerőre emelkedése óta még nem telt el öt év, úgy a megfelelő eljárás megindításával érvényesíthetjük jogainkat.

(x)

• Címkék:
• prémium