Ártalmak és lehetőségek (x)
Egyértelmű és vitathatatlan tény: a leghatékonyabban úgy kerülhetjük el a dohányzás ártalmait, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotintartalmú terméket.
Annak, aki dohányzik, mindent meg kell tennie azért, hogy abbahagyja, mert ezzel csökken a legnagyobb mértékben és a leggyorsabban a dohányzással összefüggésbe hozható megbetegedések valószínűsége. További előny, hogy a környezetében élők, családtagok, munkatársak, barátok, ismerősök is mentesülnek a passzív dohányzás káros hatásaitól és a környezetük is komfortosabbá válik. A káros szenvedély abbahagyásával nem érezhető a gyakran a dohányosokat is irritáló füst szaga a ruháikon, a bútoraikon, vagy akár az autójukban.
A dohányfüst több mint 7000 vegyi anyagot – közöttük arzént, formaldehidet, cianidot, ólmot, nikotint és szén-monoxidot – tartalmaz. Ezek közül 93-ról állapította meg az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer– és Gyógyszerengedélyeztetési Hivatala, az FDA, hogy káros, vagy potenciálisan káros az egészségre.
Azonban, aki valamilyen okból kifolyólag nem hagy fel ezzel a káros szokással, ma már tájékozódhat és – a technika fejlődésének köszönhetően – több opció közül is választhat. Dönthet úgy, hogy mind önmagát, mind pedig a környezetét alacsonyabb kockázatnak és kevesebb kellemetlenségnek teszi ki, mint a cigarettázás folytatása esetén.
A cigarettánál potenciálisan kevésbé káros alternatívát a különböző füstmentes technológiák jelenthetik. Az égés és füst nélkül működő megoldásokban az a közös, hogy a használatuk során kevesebb toxikus anyag szabadulhat fel, mint a cigarettafüst esetében. Így mind a fogyasztó, mind a környezetében tartózkodók kevesebb mérgező anyagnak lehetnek kitéve.
A lehetőségek száma még a füstmentes kategórián belül is nagy, mert több, különböző megközelítés van, ráadásul még a hasonló elven működő technológiákon belül is óriási különbségek vannak.
Ide, a füstmentes kategóriába tartozik például az e-cigaretta, a nikotinsóval működő, vagy a dohányhevítéses technológia. Az első két esetben a készülék dohány helyett nikotintartalmú folyadék, illetve nikotinsó felhasználásával állít elő nikotinpárát, míg a dohányhevítéses technológia olyan hőmérsékletre hevíti a dohányt, ami már elég ahhoz, hogy dohány- és nikotinpára szabaduljon fel, de még ne történjen égés, így nem keletkezik füst sem. Azzal, hogy nincs se égés, se füst, nemcsak a kellemetlen füstszagtól mentesülhetnek a dohányos emberek, valamint a környezetükben tartózkodók, hanem ezzel együtt lényegesen kevesebb káros és potenciálisan káros anyagnak lehetnek kitéve, mint cigarettázás esetén.
A cigarettázás során az elsődleges veszélyforrás az égés, és az égés során keletkező füst. Azonban a füstmentes technológiák sem kockázatmentesek, mivel tartalmaznak nikotint, ami függőséget okoz, valamint többek között megemeli a szívfrekvenciát, és a vérnyomást. Ráadásul ezen új technológiák használatának hosszú távú hatása sem ismert. További kockázatot jelenthetnek a nem megbízható, bizonytalan hátterű forrásból származó eszközök és anyagok is. Fontos azt is hangsúlyozni, hogy ezek a technológiák nem leszoktató eszközök, ahogy azt sokan tévesen gondolják, azaz használatuk kizárólag a felnőtt dohányosok esetén merülhet fel, amennyiben valamilyen okból nem szoknak le. A brit állami egészségügyi hatóság (PHE) idén tavasszal kiadott közleménye szerint ezek az eszközök az ártalmak csökkentésében játszhatnak szerepet, mivel használójuk a cigarettához képest kevesebb ártalomnak lehet kitéve, de nem leszokást segítő eszközök.
Az ártalomcsökkentés leghatékonyabb módja kizárólag az, ha nem dohányzunk. Ha pedig dohányzunk, az ártalmakat úgy a lehet a leghatékonyabban csökkenteni, ha egyszer és mindenkorra abbahagyjuk a dohány- és nikotintartalmú termékek fogyasztását.
A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.
(x)
