Prémium

A három leggyakoribb félreértés a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentésről (x)

PR cikk
Tévhitek a füstmentes technológiákról

Minden alkalommal, amikor egy innováció eredményeként előrelép a technológia, megjelenik a bizonytalanság és elszaporodnak a félreértések. Ez teljesen természetes, hiszen az újítások nem győznek meg mindenkit rögtön, ehhez gyakran el kell telnie egy kis időnek, és le kell folytatni azokat a szakmai vitákat, amelyek az objektív kép kialakításához szükségesek. Így történt ez a dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés esetében is: szakmai álláspontok fogalmazódnak meg pro és kontra, nagy tekintélyű szakmai szervezetek is állást foglalnak tudományos kérdésekben, amelyeket szükséges megvitatni objektív szempontok figyelembevételével – egy szakmai vita lefolytatása ugyanis kizárólag  tudományos és alátámasztható érvek mentén történhet.

Érdemes ezért áttekinteni, hogy mi az a három félreértés, amivel a leggyakrabban találkozhatunk az ártalomcsökkentés témakörében:

1. félreértés: Minden dohánytermék ugyanolyan

Az elmúlt években rengeteg tudományos kutatás és nemzetközi egészségügyi állásfoglalás született világszerte, mely megállapította, hogy a különböző dohánytermékek működésében és hatásában hatalmas különbség lehet.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint például „a dohánytermékek lényeges eltérést mutathatnak vonzerő, addiktivitás és toxicitás szempontjából. A különbség nagyobb vagy kisebb kockázati profilhoz is vezethet, ami az egészségre is hatással lehet”.[1]

A füstmentes technológiák hosszútávú hatására vonatkozóan – azok újdonságára tekintettel – még nem áll(hat)nak rendelkezésre hosszútávú adatsorok, azonban arra sem, hogy ezek ugyanolyan károsak lennének, mint a cigaretta.  Az eddig rendelkezésre álló tudományos adatokból már lehet arra következtetni, hogy egyes füstmentes technológiák választása a hagyományos dohánytermékekkel szemben a kibocsátott káros anyagok tekintetében alacsonyabb kitettséget jelenthet a dohányzó és környezete számára, mint a cigarettázás folytatása.

Ezek a füstmentes technológiák azonban csak azon felnőtt dohányzók számára jelenthetnek alternatívát, akik valamilyen okból nem szoknak le, ugyanis leghatékonyabb ártalomcsökkentés a dohányzók számára továbbra is a leszokás, mivel a leszokással bizonyítottan csökken a dohányzáshoz köthető megbetegedések kockázata.  

2. félreértés: A füstmentes technológiák a leszokás ellen hatnak A dohányzással kapcsolatos ártalomcsökkentés első két pillére tehát továbbra is a megelőzés és a leszokás támogatás: akik eddig nem fogyasztottak dohány-és nikotin tartalmú terméket azoknak tanácsos a jövőben is egyértelműen tartózkodniuk ezektől, és akik jelenleg dohányoznak azoknak is a leszokás az első és legtudatosabb választás.

A globális evidenciák azt mutatják, hogy továbbra is kifejezett erőfeszítéseket kell tennünk közösen, hogy a dohánytermékeket távol tartsuk a kiskorúaktól. A termékfejlesztés és a pozícionálás során is kiemelt figyelmet kell tehát fordítani arra, hogy ezek az új típusú technológiák semmiképpen ne legyenek vonzóak a fiatalkorúak számára. A felnőtt dohányzókat pedig edukálni kell arról, hogy a dohányzással összefüggő egészségügyi kockázatok csökkentésének legjobb módja továbbra is kizárólag a leszokás, és hogy ezek az új füstmentes technológiák csak azoknak jelenthetnek alternatívát, akik valamilyen okból nem szoknak le, hanem folytatnák a dohányzást.

A füstmentes technológiákra történő váltás tehát kizárólag azoknak a felnőtt dohányzóknak jelenthet alternatívát a hagyományos dohánytermékek használatának folytatásához képest, akik valamilyen okból nem szoknak le. Ezek az alternatívák sem biztonságosak, hiszen ezek is tartalmaznak például nikotint, ami erős függőséget okozó anyag. A káros anyagok bevitele sem szűnik meg teljesen ezek használatával, de égés és füst hiányában  kevesebb káros anyagot bocsátanak ki, mint a hagyományos dohánytermékek. A tájékoztatás és edukáció azért is fontos, hogy mindenki számára egyértelmű legyen: ezek az alternatívák tehát nem a leszokást segítő eszközök, nem is a bevett leszokást támogató terápiákat helyettesítik, használatuk kifejezetten a le nem szokó felnőtt dohányosok esetében merülhet fel.

3. félreértés: Az ártalomcsökkentés nem, csak a zéró tolerancia segíthet a dohányzás elleni küzdelemben

A dohányzással összefüggő egészségügyi ártalmakat ma már senki sem vitatja, ahogyan azt sem, hogy mindez komoly népegészségügyi problémákat okoz. Jelenleg több mint 1 milliárd ember dohányzik, és ez a szám az előrejelzések szerint a közeljövőben sem változik majd számottevően– a népességnövekedésre is figyelemmel. Magyarországon ma több mint kétmillió ember gyújt rá rendszeresen.[2] Az ártalomcsökkentés legjobb és leghatékonyabb módja egyértelműen az, ha egyáltalán nem fogyasztunk dohány- és nikotin tartalmú termékeket. Ha már dohányzunk, akkor minél előbb szokjunk le, és ha valaki meghozta a döntést, akkor támogatni kell ebben.

A szakértők egy része kizárólag a leszokást említi megoldásként. Sajnos sokan vannak azonban, akik valamilyen okból mégsem szoknak le, számukra ez a megközelítés nem kínál előrelépést. Kutatások kimutatták, hogy a leszokással próbálkozók 5 százaléka jár tartós sikerrel segítség nélkül, és beavatkozás (NRT, gyógyszeres terápia, szakember nyújtotta tanácsadás) mellett a sikeres leszokási ráta 8 százalék.[3]

Azokkal a felnőtt dohányzókkal is foglalkozni kell azonban (a fennmaradó 92%-kal) akik nem szoknak le. A dohányzás okozta egészségügyi ártalmak visszaszorítása érdekében tett erőfeszítések egyik fontos feladata éppen az lehet, hogy azok is segítséget és lehetőséget kapjanak a témát érintő tájékozódáshoz, akik valamilyen okból kifolyólag nem szoknak le.  

A cél tehát közös: csökkenteni a dohányzáshoz köthető egészségügyi problémák számát a világban. Ennek érdekében fontos a figyelemfelhívás a megelőzésre és a leszokás fontosságára. A le nem szokó felnőttek számára lehetőséget kell biztosítani a tájékozódásra, azaz megfelelő mennyiségű és minőségű információnak kell rendelkezésre állni a tájékozott döntéshozatalhoz azon új technológiákról is, amelyek választása esetén a káros anyagoknak való kitettség a cigarettázáshoz képest valószínűsíthetően csökkenthető.

    

A cikk társadalmi felvilágosítás céljából létrejött, reklámcélokat nem szolgáló tájékoztatás, megrendelője a Philip Morris Magyarország Kft.

[1] World Health Organization (2018) Tobacco Product Regulation: basic handbook https://apps.who.int/iris/bitstream/handle/10665/274262/9789241514484-eng.pdf?ua=1

[2] Knowledge Action Change - The Global State of Tobacco Harm Reduction 2020 https://gsthr.org/resources/item/burning-issues-global-state-tobacco-harm-reduction-2020)

[3] Payne, T.J. and Gaughf, N,W. (2008). Intensive Treatment of the tobacco dependent patient: A certification program for tobacco treatment specialists. Univ. Of Mississipi Medical Center.

(x)

iran-teheran-irani-zaszlo
export szallitas kikoto hajo
Európai Unió zaszlo
belgium zászló
olaf scholz g7 globális minimumadó
Liz Truss
amerikai dollár

RSM Blog Adó extrákkal

Bár a kormányzati törekvések korábban az adminisztráció egyszerűsítése felé mutattak, a külső és belső gazdasági...

Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Díjmentes online előadás
Hogyan csináld a gyakorlatban?
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Credit and Trade Finance Manager

Credit and Trade Finance Manager

CDD Manager

CDD Manager
2022. október 6.
Banking Technology 2022
2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 28.
Győr - Nyugat-magyarországi Gazdasági Fórum 2022
2022. október 19.
Budapest Economic Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
1500x844_CRD_Q3_Arengedmeny_kampany_TEL