Figyelmeztető jelek jöttek a magyar gazdaságból, ezért is léptek az elemzők, új prognózist készítettek

A bank közgazdászai emlékeztetnek arra, hogy az előzetes becsléssel összhangban a hazai GDP a harmadik negyedévben 0,6%-kal nőtt az előző év azonos időszakához képest (kiigazítatlanul), negyedéves alapon pedig stagnált a magyar gazdaság teljesítménye.

Az elemzők szerint a részletes adatok alapján az összkép nem változott: három éve tart a gazdaság stagnálása, mivel a növekvő fogyasztást ellensúlyozza a beruházások visszaesése és a csökkenő export. A magyar gazdaság hasonló kihívásokkal küzd, mint más, az iparra koncentráló gazdaságok világszerte és Európában - állapítják meg.

A külső kihívások mellett számos országspecifikus tényező is hozzájárul Magyarország gyenge gazdasági teljesítményéhez. A beruházások meredeken csökkentek, immár a harmadik egymást követő évben, mivel a korábbi, beruházásközpontú gazdasági stratégia túlkapacitásokhoz vezetett, a beruházási tevékenység fő mozgatórugói jelentősen romlottak, és az állami beruházások is visszaszorultak az uniós források befagyasztása és a projektek visszafogása miatt, ez utóbbira a költségvetés kordában tartása miatt volt szükség - írják az elemzők, akik hozzáteszik: Magyarország feldolgozóipara továbbra is nagymértékben függ az autó- és akkumulátorgyártástól, amely iparágak jelenleg sok gazdaságban alulteljesítenek.

Az elemzők arra is kitértek, hogy a KSH jelentősen módosította a korábbi évek GDP-számait.

Erről a Portfolio is beszámolt a cikkében, amikor azt írtuk: a KSH októberi revíziója nagyon durva változásokat hozott a 2023-as és 2024-es évekre. 

Majd részletezik az elemzők:

• A 2024. év egészében a végső fogyasztási kiadások növekedési hozzájárulását a háztartások esetében, az állóeszköz-felhasználás tőkefelhalmozáshoz és a nettó exporthoz való hozzájárulást felfelé módosították (2,1 százalékpontról 2,9 százalékpontra, -2,8 százalékpontról -2,5 százalékpontra, illetve 0,7 százalékpontról 2,5 százalékpontra),
• míg a készletekre vonatkozó adatokat lefelé módosították, 1,1 százalékpontról -1,7 százalékpontra. A készletváltozás lefelé történő felülvizsgálatával a készlet/GDP arány a 2022-es jelentős növekedést követően tovább közeledett a történelmi átlaghoz.
• A háztartások végső fogyasztási kiadásait így vizsglták felül: 1178 milliárd forinttal több a folyó áron árakon, az éves növekedési ütem 3,5%-ról 4,9%-ra javult.
• A 2024-es adatok revíziók csak megerősítették a "fogyasztás-hangsúlyos" növekedési struktúrát.

Összességében azt a következtetést vonják le a bank elemzői, hogy bár a revíziók után a nettó export növekedési hozzájárulása majdnem megegyezik a háztartások végső fogyasztási kiadásainak hozzájárulásával, ez csökkenő export- és importadatok közepette valósult meg, ami nem tekinthető az egészséges növekedési összetétel tankönyvi példájának.

A kiadási oldalon a KSH jelentősen felülvizsgálta a 2025 első félévére vonatkozó adatokat. A legfontosabb hajtóereje a gazdasági növekedésnek továbbra is a háztartások fogyasztása (és készletfelhalmozása), de sokkal kisebb mértékben, mint azt korábban tudtuk - írják elemzésükben. A háztartások fogyasztási kiadásainak növekedése 2025 első félévében 4,5%-ról 3,3%-ra módosult, és a harmadik negyedévben már csak 2,6%-ot ért el. A felülvizsgált adatok szerint a 2024. évi 6%-os növekedés 3,3%-ra lassult.

Azt is hozzáteszik a szakértők, hogy a háztartások fogyasztásának növekedésének ilyen lassulása nem feltétlenül meglepő, tekintve, hogy a reálbérek 2024-ben látott 8,5% körüli növekedése 4,5% körülire lassulhat az idén.

A reálbérnövekedés lassulása mellett a növekvő a munkaerő-piaci bizonytalanság - csökkenő üres álláshelyek, növekvő elbocsátások és enyhén csökkenő foglalkoztatás, amelyek mind olyan jelenségek, amelyekkel a munkavállalók már régóta nem szembesültek - is fékezheti a fogyasztók költekezését.

Megemlítik ugyanakkor azt is, hogy rengeteg kormányzati intézkedés élesedett a közelmúltban vagy érkezik a közeljövőben, amely támogatja a lakosság jövedelmi helyzetét (családi adókedvezmény emelése, 14. havi nyugdíj bevezetése, fegyverpénz, családi adókedvezmény további emelése januártól, szja-mentesség az anyáknak, minimálbér 10%-ot meghaladó emelése), miközben az infláció várhatóan jövőre mérséklődik.

Megjegyzik továbbá, hogy a jelentősen lefelé módosított adatokkal, a háztartások fogyasztásának idei évre várt 4,7%-os növekedése és 2026-ra várt 6%-os bővülése már nem tűnik teljesíthetőnek. Jelenleg arra számítanak, hogy a háztartások fogyasztási kiadásai 2025-ben 2,9%-kal, illetve 2026-ban 4,5%-kal nőnek.

Kitérnek arra is, hogy a KSH a beruházások oldalán is végzett felülvizsgálatokat, az első félévre vonatkozóan. A korábban ismert 8,3%-os év/év alapú visszaesés 7%-ra módosították. További pozitív tényező, hogy a beruházások negyedév/negyedév alapú visszaesése lényegében a III. negyedévben megállt, ami azt jelzi, hogy a beruházások tizenkét negyedév óta tartó zsugorodása elérhette a mélypontját, és ezez lehet az első reménysugár arra, hogy jövőre némi növekedés várható ezen a területen. Ezzel összefüggésben az OTP közgazdászai szerint a beruházások csökkenése 2025-ben 4,7% lehet a korábban várt 7%-os zsugorodás helyett.

Számos jel utal arra, hogy 2026-ban végre bekövetkezhet a régóta várt fordulat a beruházásokban.

Eközben a külkereskedelmi adatokat is felülvizsgálták, javulás volt látható, ám ennek szerkezete nagyon kedvezőtlen változást jelez. A gyengébb importteljesítmény azt jelzi, hogy a vállalatok nem tervezik a termelésük növelését. A bank szakértőinek várakozása szerint 2025-ben is csökkenhet az export teljesítménye, és a két egymást követő évben is csökkenő kivitel rávilágít arra, hogy a magyar exportot negatívan befolyásolja a hazai feldolgozóipar struktúrája. Azt remélik, hogy 2026-ban élénkül az export a német fiskális ösztönzők és a beinduló új exportkapacitások (BMW, BYD) miatt, de a növekedése valamivel alacsonyabb (2,2% vs. 2,5%), lehet a kisebb átgyűrűző hatás miatt.

2025 egészére nézve a korábban várt 0,6% helyett 0,5%-os GDP-növekedés tűnik reálisnak,

még akkor is, ha némi gyorsulásra számítanak a negyedik negyedévben.

Az elemzők egyúttal a jövő évi növekedésre vonatkozó prognózisukat is visszavágták: 3%-ról 2,3%-ra. Ennek több oka van:

• Adatrevíziók. A korábban véltnél kedvezőtlenebb a növekedési struktúra.
• Gyengébb harmadik negyedéves növekedési számok.
• Romló munkaerőpiaci helyzet és az alacsony megtakarítási ráta veszélyezteti a fogyasztás növekedését, ami a GDP-növekedés fő hajtóereje lehetne.

Felfelé mutató kockázatként lehet azonosítani a lazább fiskális politikát, ugyanis a kormány időközben megemelte a hiánycélokat.

A megnövelt hiánycél így jelentős mozgásteret biztosít a kormánynak további intézkedések bevezetésére, amelyek hatásait csak a következő években lehet majd látni - állapítják meg az elemzők, aki megemlítik, hogy eddig a 4 negyedéves gördülő deficit 3,6% volt, ez mehet fel 5%-ig.

Két lényeges kockázatot is megemlítenek:

1. a háztartások kevesebbet fognak költeni a munkaerőpiaccal és az esetleges fiskális kiigazításokkal kapcsolatos bizonytalanság miatt,
2. a fiskális ösztönzők jelentősen rontják a külső egyensúlyt (ahogyan azt korábban Romániában láttuk).

Címlapkép forrása: MTI Fotó/KKM/KKM