Ez volt a válságok ősanyja, ami először tönkretette az embereket, aztán hatalomra segítette a nácikat
Prof

Ez volt a válságok ősanyja, ami először tönkretette az embereket, aztán hatalomra segítette a nácikat

A 2008-as pénzügyi válság szó szerint eltörpül amellett, hogy 1929 és 1933 között mi történt. Az Amerikából kiinduló világégés embermilliók munkáját vette el, a hozzá kapcsolódó pénzügyi, társadalmi és emberi veszteségeket pedig alig lehet felfogni. Ez volt a fejlett világ legmélyebbre lerántó, leghosszabban elhúzódó, és az országhatárokon leginkább átnyúló válsága. Már csak ezért is mindenkinek meg kéne ismernie ezt a történetet, de valójában ez a válság még ennél is jobban keresztbe tett az emberiségnek: a munkanélküliek szenvedését és dühét meglovagolva jutottak a nácik hatalomra 1933-ban. Ebben a cikkben elmeséljük, hogy pontosan mi is játszódott le a történelem ezen sötét időszakában, egy folytatásban pedig eláruljuk, mi okozhatta ezt az egészet.

A fejlett világ legsúlyosabb válsága köszöntött be 1929-ben, egy olyan világgazdasági örvény, amely a történelmet durván eltérítette. A nagy gazdasági világválság - ahogy ezt azóta nevezzük - a 20. század legmélyebb és leghosszabb recessziója volt, amely egyben a legnagyobb kiterjedéssel is bírt, vagyis a legtöbb országot érte el. Mára ez a többéves mélyrepülés nemcsak a gazdaságtörténelmi alapműveltség részévé vált. Hanem egy olyan eseménnyé, amiről még így közel 100 évvel később is rendszeresen beszélünk, a közgazdászok pedig továbbra is aktívan kutatják, hogy pontosan mi játszódott le akkor.

Ebben a cikkben arról lesz szó, hogy mi történt és mekkora kár érte a világot azokban az években. Hogy mindezt mi okozta, hogyan tudott ennyire elmélyülni a recesszió, annak már egy külön cikket kell szentelnünk. A nagy gazdasági világválság tényleges okainak a belátása ugyanis nem annyira magától értetődő. Tekintsük most át, hogy pontosan mi is zajlott le a gazdaságban akkor, kezdve az Egyesült Államokkal, ahonnan az egész elindult.

A jó dolgok nem tartanak örökké

Az 1920-as évek remekül indultak az Egyesült Államokban, az erőteljes gazdasági növekedés (a "Roaring Twenties" időszaka, ami magyarul a száguldó húszas éveket jelenti) hatására durván megduplázódott az ország vagyoni helyzete 1920 és 1929 között. Az emberek rendkívül optimisták voltak a jövővel kapcsolatban és egyre elterjedtebbé váltak a tőkepiaci befektetések is. A jó gazdasági mutatók mellett szárnyaló részvénypiaci sztorikból szinte senki sem akart kimaradni. Olyannyira nem, hogy elkezdett elterjedni az a jelenség is, hogy az emberek hitelre (tőkeáttétellel) is hajlandóak voltak már befektetni. Ez egy olyan időszak volt, amikor a kisbefektetők tömegei veszítették el (először) a realitásérzéküket, majd nem sokkal később a vagyonukat.

1929 október 24-én bekövetkezett az, ami a gazdasági ciklusok természetéből adódóan szinte elkerülhetetlen. Ahogy a természetben, úgy a gazdaságban is elképesztő erővel bír a "visszatérés az átlaghoz" nevű jelenség, más szóval: a felívelések sosem tartanak örökké. Sem a reálgazdaságban, sem pedig a pénzügyi piacokon.

Amikor pedig a tőkepiaci árfolyamok túl messzire kerülnek a reálgazdasági realitásoktól - és a vállalatok tényleges profittermelő képességével nem összeegyeztethető a részvényeik ára - akkor előbb-utóbb mindig jön egy csúnya korrekció. Rosszabb esetben pedig ez akár pánikot is szülhet.A részvényesek pechére akkor októberben ez a rosszabb eset következett be. Azon a bizonyos október 24-i napon erőteljes esés indult meg, ami hamar pánikot szült a befektetők körében. Azóta erre a napra fekete csütörtökként emlékezünk. A nagy esést még durvább zuhanás követte a fekete kedden - október 29-én. Hogy érzékeljük a károk mértékét, érdemes azt kontextusba helyezni:

A tőzsdén elszenvedett veszteségek ekkoriban a teljes szövetségi költségvetés tízszeresére rúgtak! Ez több pénz volt, mint amit az USA az első világháborúra költött összesen.

90%-os veszteség

1930-ra a részvényárfolyamok durván az értékük 90 százalékát veszítették el, akik pedig túl nagy tétben (vagy hitelre) fogadtak a jó időkre, egyhamar nincstelenekké váltak. De a sötét felhők még csak most kezdtek el igazán gyűlni az ország felett.

A 20-as évek túlhajszolt, túlzottan optimista hozzáállása vezetett a nagy tőzsdei összeomláshoz, de az igazi bajt a következmények jelentették. Számos (több ezer!) bankot ugyanis magával rántott ez a pénzügyi összeomlás, és az az ördögi kör alakult ki, hogy az emberek rettegni kezdtek a további veszteségektől. Az ilyen toxikus bizalomhiány pedig szinte mindenkit arra sarkalt, hogy visszafogja a kiadásait. Mindenki hirtelen ultra óvatos lett, ami azonnal elindította a teljes amerikai gazdaságot a recessziós lejtőn.

autó roncs

Kép forrása: Getty Images

Bankcsőd bankcsőd hátán

A helyzet igen hamar bankválságba torkollott, nemcsak a közvetlen piaci veszteségek miatt, amiben egyes bankok nyakig benne voltak, hanem a kapcsolódó hitelveszteségek miatt is. Ezt tetőzte ráadásul a súlyos bizalomvesztés és a tömeges pénzkivételek megindulása. 1930 novemberére 800 bank ment tönkre, míg egy évvel később ez a szám már átlépte a 2000-et (ekkoriban számos kicsi bank volt az USA-ban).

1933-ig a bankcsődök száma 9000 fölé is eljutott, ami történelmi rekord.

A bizalmatlanság, mint egy vírusos fertőzés, úgy terjedt el az országban, és a gazdaságpolitika nem igazán találta rá az ellenszert. Hervert Hoover, amerikai elnök az aranystandard fenntartása mellett döntött, annak ellenére, hogy ez a monetáris politikai felállás erősen hátrányos volt a pénzhiányos, gyenge kereslettel bíró gazdaságban. Hogy mennyire rendkívül rossz lépés volt ez, azt csak a későbbi elemzések fejtették meg.

Mindenkit magával rántott

Az aranystandard-rendszer, illetve a politika kétségbeesett protekcionista próbálkozásai ahhoz vezettek, hogy ez a válság rendkívül hamar kiszabadult Amerikából. Mind a fejlett mind a fejlődő országokat súlyos csapásként érte ez az Amerikából kiinduló gazdasági sokkhatás. A globális kereskedelem durván a felére esett vissza, és több olyan exportra termelő iparág is volt, ami egyes országokban szinte teljesen bedőlt.

Különösen a kiterjedt nehéziparral bíró nagyvárosok szenvedték meg ezt a felfordulást, de a nyersanyagárak zuhanása miatt a mezőgazdaságban dolgozók sorsa is hamar rosszra fordult. Nem meglepő módon a munkaerőpiac teljesen felborult, és a munkanélküliségi ráta szárnyakat kapott a legtöbb országban. Az USA-ban 25%-ig emelkedett, de volt olyan ország is, ahol már a 33%-ot is elérte. És ezek átlagok természetesen, az előbb említett nehézipari városokban a helyzet katasztrofálissá vált.

Továbbá érdemes még azt is tudni, hogy a magas munkanélküliség önmagában nem tükrözi a teljes valóságot. Még sokkal többen voltak ugyanis azok, akiknek bár volt munkája, de kényszerből csak fél vagy negyedállást végezhettek. Vagy éppen olyan munkát, ami egyáltalán nem a szakmájukhoz vagy a képzettségükhöz passzolt.

A gazdaság mélyrepülését összesítő GDP-statisztikák szerint 1929 és 1933 között az USA-ban durván 30 százalékos volt a visszaesés, míg a világ GDP-je nagyjából ennek a felével zsugorodott. Azóta nem láttunk ilyen mértékű recesszió a világban.

vasut ember

Kép forrása: Getty Images

A veszteségek politikai ára

A gazdasági veszteségeken felül természetesen súlyos emberi, társadalmi és politikai ára is volt mindennek. Szinte minden országban komoly átalakulást indított be a nagy gazdasági válság és rendkívül megerősödtek a szélsőséges felhangok a politikában.A legsötétebb politikai következményeket egyértelműen Németországban találjuk, ezért ebben a cikkben ezt a hatást mindenképpen ki kell emelnünk.

A németek miután elvesztették az első világháborút még számos megaláztatásban részesültek. A területi elcsatolások mellett irreálisan magas jóvátételt kellett fizetniük, ami nagyban hozzájárult ahhoz, hogy teljes pénzügyi összeomlás menjen végbe az országban 1923-ban. Ezek a körülmények már jó alapot szolgáltattak a nácik politikai szervezkedésének, de még nem hozott számukra igazi áttörést.

Az 1920-as évek második felében Németország magához tért és 1929 beköszöntéig kifejezetten jól kezdett menni náluk a gazdaság. Ebből kifolyólag Adolf Hitler népszerűsége ekkoriban még egyáltalán nem volt kimagasló, és az 1928-as választásokon igen csúfos 2,6 százalékos eredményt ért csak el a nácik pártja, az NSDAP.

A nagy gazdasági világválság viszont teljesen megváltoztatta a politikai erőviszonyokat, és Hitler retorikája egyre sikeresebbnek bizonyult az elkeseredett németek számára.

Németországot nagyon súlyosan érintette a válság kitörése: már 1931-ben teljesen elvesztette a kontrollt a gazdaságpolitika, hiszen egyszerre estek el fontos amerikai hitelcsatornáktól és kerültek súlyos gazdasági nyomás alá. A munkanélküliség 1932-re már 25 százaléknál járt, amire a kormányzat nem tudott érdemben reagálni a beszűkült fiskális mozgástere miatt. De amennyi mozgástere lett volna, azt se használta ki a kormányzat, ugyanis rettegtek, hogy újabb hiperinflációt okozhatnak a többletköltekezésükkel. Ebben az elkeseredett környezetben pedig nem volt túl meglepő, hogy sokan radikalizálódtak és egyre fogékonyabbá váltak Hitler retorikájára.

A nácik felemelkedése

1932-ben a következő szövetségi választáson - amikor a német munkanélküliség már 30 százaléknál járt - a nácik első helyen végeztek 37 százalékkal. 1933 január 30-án pedig Hitlert kinevezték kancellárnak, amit követően a nácik agresszívan bebetonozták a hatalmukat. Az a tény, hogy ennyire együtt járt a nagy gazdasági válság okozta szenvedéssel Hitler és a nácik felemelkedése, igen erős kapcsolatot valószínűsít.

Tudományosan ezt nem lehet igazolni, de mégis feltételezhetjük, hogy jelentős részben ennek a válságnak a következménye az a sötét háború, ami 1939-ben kirobbant Európában. Persze nem kizárt, hogy egyébként is ilyen rossz irányba tartott a világ (olasz fasiszta folyamatok, Japán terjeszkedése, és még sorolhatnánk), illetve az is igaz, hogy már az első világháború helytelen lezárása is jól megágyazott a második világégésnek. De ettől még az a fenti együttállás, hogy a munkanélküliek dühét meglovagolva ért el ekkora áttörést Hitler, az nagyon elgondolkodtató.

Az 1929-33-as nagy gazdasági válság egyértelműen meghatározta a világtörténelem alakulását és joggal foglalkoztatja máig a tudósokat ez az időszak. Annak a megértése, hogy pontosan miért is tört ki és mitől lett ennyire súlyos ez a visszaesés, sokáig nem volt egyértelmű. De mára a közgazdaságtudomány azért eljutott oda, hogy elég nagy bizonyossággal állít erről valamit. Hogy pontosan mit, azt egy következő cikkünkben meséljük el.

Címlapkép forrása: Getty Images

Holdblog

Szabó Dávid: Érik a kriptó iparág

Mintha a korábbiaknál jóval kisebb hype mellett lenne alakulóban a kriptománia újabb köre. Milyen gátak szakadtak át az elmúlt időszakban, hol tart a szabályozás, hogyan... The post Szabó Dá

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Két éve erre a pillanatra vár Oroszország, most úgy érhet célt, hogy a Nyugat csak nézi

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?

Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?

Díjmentes előadás

Ami még az állampapírnál is jobb befektetés

Az állampapírok mellett számos más befektetési lehetőség érhető el a piacon azoknak, akik szélesebb portfóliót szeretnének építeni és hosszú távon növekedést elérni.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
covid korhaz