FONTOS Rózsáné Sádt Mónika lesz a NAV új elnöke

Farkas Orsolya

KRTK

Az ELTE Közgazdaság és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének (RKI) tudományos munkatársa.
Cikkeinek a száma: 3
Nálunk is egyre több a közösségi kert, de még több akadályba ütköznek az alulról induló városfejlesztési ötletek

2026. június 07. 14:00 | Farkas Orsolya, Uszkai Andrea, Jóna László

Nálunk is egyre több a közösségi kert, de még több akadályba ütköznek az alulról induló városfejlesztési ötletek

A közösségi tervezés Magyarországon egyre nagyobb figyelmet kap, azonban az alulról induló városfejlesztési kezdeményezések megvalósulása számos akadályba ütközik. Az egyik fő korlát az intézményi struktúrák merevsége, amelyek gyakran nem biztosítanak elegendő teret a lakossági ötletek befogadására és integrálására. Emellett a forráshiány és a pályázati rendszerek bonyolultsága is nehezíti a civil kezdeményezések előrehaladását. Problémát jelent a lakossági részvétel egyenlőtlensége is, hiszen nem minden társadalmi csoport tud azonos mértékben bekapcsolódni a tervezési folyamatokba. A bizalom hiánya az önkormányzatok és a helyi közösségek között tovább lassíthatja az együttműködést. Ugyanakkor pozitív példák is mutatják, hogy megfelelő támogatással és nyitottsággal ezek a kezdeményezések hozzájárulhatnak az élhetőbb városi környezet kialakításához. A jövőben kulcsfontosságú lehet az átláthatóbb döntéshozatal és a részvételi mechanizmusok erősítése.

A jövő városait már az AI tervezi?

2026. április 05. 07:00 | Farkas Orsolya, Uszkai Andrea, Jóna László

A jövő városait már az AI tervezi?

A mesterséges intelligencia egyre fontosabb szerepet kap a várostervezésben, különösen az adatok algoritmikus feldolgozásában és a döntéstámogatásban. Az elmúlt évtized adatrobbanása lehetővé tette, hogy a városokról egyre több, akár valós időben elérhető információ álljon rendelkezésre. Az AI hatékonyan ismeri fel a statisztikai mintázatokat, ugyanakkor az ok-okozati összefüggések értelmezése továbbra is emberi feladat marad.

Nincs valós alternatívája az autós ingázásnak? – Ilyen környezeti hatásokkal kell számolni az agglomerációkban

2025. augusztus 16. 15:00 | Farkas Orsolya, Hardi Tamás

Nincs valós alternatívája az autós ingázásnak? – Ilyen környezeti hatásokkal kell számolni az agglomerációkban

A nagyvárosok agglomerációjából történő ingázás komoly környezeti terhet jelent. A győri agglomerációban található 1401. számú összekötő út mentén 1 tonna szálló porral (PM10) és 4,8 kilotonna szén-dioxiddal több károsanyagot bocsátottak ki a személygépkocsik 2022-ben 1995-höz képest. A szigetközi településegyüttes (Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér és Dunaszeg) jól szemlélteti a szuburbanizáció folyamatát, mivel itt jelentősen nőtt a lakosság száma, Győrújfalu 2,4-szeresére, Győrzámoly pedig 2,7-szeresére növekedett. A Győrhöz legközelebb eső Győrújfalu településen közel háromszorosára nőtt a személygépkocsik átlagos napi forgalma (4092-ról 11.053-ra), Győrzámolyon pedig ötszörösére növekedett a személygépkocsik száma. Az itt élők a torlódások ellenére is az egyéni közlekedést részesítik előnyben a tömegközlekedéssel szemben, mivel az előbbi különböző okok miatt még mindig sokkal időtakarékosabb az utóbbihoz képest, ami egyre súlyosbítja a forgalmi helyzetet. Az adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy a személygépkocsik birtoklása és használata jobban függ ma már az életmódtól, mint a jövedelmi viszonyoktól.

Részletes keresés