Hardi Tamás

KRTK, SZE

Az ELTE Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) Regionális Kutatások Intézetének (RKI) főmunkatársa és a Széchenyi Egyetem (SZE) egyetemi professzora.
Cikkeinek a száma: 3
Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

2026. május 10. 11:00 | Kézai Petra Kinga, Hardi Tamás, Uszkai Andrea, Páthy Ádám, Smahó Melinda, Baranyai Nóra

Nem mindegy, miként alakítjuk ki kertjeinket – A tökéletesre nyírt gyep nagy bajt okoz a klímavédelem terén

A klímavédelem nemcsak a városvezetők vagy a természetvédők feladata, hanem minden egyes kerttulajdonosé is. A magántulajdonú zöldterületek, előkertek és udvarok a szuburbán települések zöldfelületeinek akár 80%-át is kiteszik, így kulcsszerepet játszanak a helyi mikroklíma szabályozásában és a biodiverzitás megőrzésében. Kutatásunk 604 – a magyarországi mellett romániai és szlovákiai – háztulajdonos megkérdezésével feltárta, hogy a kertgondozási szokásokat leginkább a társadalmi státusz, az ökológiai tudatosság és a közösségi normák alakítják. Míg a régi lakosok inkább a hasznosságot és ökológiai funkciókat részesítik előnyben, addig a 2000-es években betelepülők a kényelmet és esztétikumot helyezik előtérbe. Az önkormányzatok és a közösségek együttműködése elengedhetetlen ahhoz, hogy a magánkertek ne csak díszítsenek, hanem aktívan hozzájáruljanak a fenntartható, élhető és klímaadaptív jövő kialakításához.

Nincs valós alternatívája az autós ingázásnak? – Ilyen környezeti hatásokkal kell számolni az agglomerációkban

2025. augusztus 16. 15:00 | Farkas Orsolya, Hardi Tamás

Nincs valós alternatívája az autós ingázásnak? – Ilyen környezeti hatásokkal kell számolni az agglomerációkban

A nagyvárosok agglomerációjából történő ingázás komoly környezeti terhet jelent. A győri agglomerációban található 1401. számú összekötő út mentén 1 tonna szálló porral (PM10) és 4,8 kilotonna szén-dioxiddal több károsanyagot bocsátottak ki a személygépkocsik 2022-ben 1995-höz képest. A szigetközi településegyüttes (Győrújfalu, Győrzámoly, Győrladamér és Dunaszeg) jól szemlélteti a szuburbanizáció folyamatát, mivel itt jelentősen nőtt a lakosság száma, Győrújfalu 2,4-szeresére, Győrzámoly pedig 2,7-szeresére növekedett. A Győrhöz legközelebb eső Győrújfalu településen közel háromszorosára nőtt a személygépkocsik átlagos napi forgalma (4092-ról 11.053-ra), Győrzámolyon pedig ötszörösére növekedett a személygépkocsik száma. Az itt élők a torlódások ellenére is az egyéni közlekedést részesítik előnyben a tömegközlekedéssel szemben, mivel az előbbi különböző okok miatt még mindig sokkal időtakarékosabb az utóbbihoz képest, ami egyre súlyosbítja a forgalmi helyzetet. Az adatok egyben arra is rávilágítanak, hogy a személygépkocsik birtoklása és használata jobban függ ma már az életmódtól, mint a jövedelmi viszonyoktól.

A földhasználat változásának hatása a fenntarthatóságra

2021. július 12. 06:30 | Hoyk Edit, Farkas Jenő Zsolt, Hardi Tamás

A földhasználat változásának hatása a fenntarthatóságra

Napjaink politikai, társadalmi és tudományos vitáiban nagy figyelem irányul a természeti-gazdasági és társadalmi fenntarthatóság kérdéseire. A fenntarthatóság köznapi értelemben azt jelenti, hogy a természeti erőforrásokat csak azok megújulásának ütemében használjuk fel. Ez az egyensúly azonban egyre inkább megbomlik, és egyre gyorsuló tempóban éljük fel az erőforrásokat. Erre világít rá az ún. Globális túlfogyasztás napja, ami az elmúlt években egyre korábbra tolódik; 2021-ben globális szinten már várhatóan július végére feléljük az egy évre rendelkezésre álló készleteket.

Részletes keresés